megtorlások
A szabadság őrzői: az 1956-osok vallomása 66 évvel a forradalom után (PS-videó!)
"És kérdik, egyre többen kérdik, Hebegve, mert végképp nem értik. Ők, akik örökségbe kapták: Ilyen nagy dolog a Szabadság?" - írja Márai. Ők tudják. Ők, történelmünk élő emlékezetei, akik 66 évvel ezelőtt, tizenéves, szinte gyerek fejjel, gondolkodás nélkül fogták meg a fegyvert, mert hittek egy szabad Magyarország reményében. Hőseinket, az 56-osokat ugyan bitóra küldhették, sortűz elé állíthatták, félsüketre verhették, deportálhatták, sötét rideg cellába vethették, de a szabad Magyarország eszményét nem vehették el tőlük soha. Hiába teltek el még évtizedek, a kommunista rezsim uralmát 1956 roppantotta meg - 56-os hőseink nélkül 89 sem jöhetett volna el. Pongrátz András a PS-nek: '89-ben nem a kommunista Nagy Imrét, hanem a Corvin közieket kellett volna újratemetni – Ferkó Dániel kérdez (Videó)
Pongrátz András 1956-ban testvéreivel és bajtársaival a Corvin közben harcolt, amelynek során egy tucat orosz tankot semmisítettek meg. Egy életre magával viszi a szénné égett orosz katonák látványát és az égett bőr szagát. Az mentette meg az életüket, hogy a Corvin köztől nem messze elfogtak egy orosz mérnököt, akinél megtaláltak egy térképet és rajta a Corvin közt, mint lebombázandó célpontot – meséli Pongrátz András '56-os szabadságharcos a PS TV-nek. Ezt követően gyorsan elhagyták a környéket. November 4-e után még harcoltak, barikádokat emeltek, de a helyzet reménytelen volt, ezért elmenekült az országból. Nem sokon múlott, hogy a határ előtt elfogják az oroszok, de igaz magyar emberek megmentették az életét. Szabadságharcos múltja miatt még 1989-ben sem engedték be Magyarországra. Ma úgy látja, '89-ben nem a kommunista Nagy Imrét, hanem a Corvin közieket kellett volna újratemetni. Pongrátz András elképesztő történetei a forradalomról a videóban! Ajánljuk még
Ez az aszály nem természeti csapás, hanem a mi alkotásunk – Polbeat Piknik
Kegyetlenül megkínozta, agyonverte, majd elásta hajléktalan áldozatait Dragan Bajic és bandája a csepeli eperföldön (videó) - a 20 éves NNI ügyeiből (4. rész)
Az idén 20 éve alakult NNI kiemelkedő nyomozásaiból válogattunk, a csepeli eperföldi sorozatgyilkosság ügyét mutatjuk be sorozatunk 4. részében. Több, mint 100 év fegyházat kapott 2016-ban a szerb börtönből megszökött Dravan Bajic és magyar hajléktalanokból álló bandája, a csepeli eperföldi sorozatgyilkosság elkövetői. Egy diósdi fiatalembert és egy négy fős nyáregyházi hajléktalan családot kínoztak meg bestiálisan, meggyilkolták őket, majd a holttesteket megégették, a diósdi áldozat maradványait a Dunába dobták, a család tagjainak maradványait az eperföld melletti erdőben elásták. A csepeli halálbrigád lebukását az összevert, megkínzott, majd félig elásott erdélyi M. Mátyásnak köszönhetik. M. kiásta magát, és a rendőrségen elmondott mindent. Hrozova Erzsébet: Nem azért harcoltunk, ami most van
Miből vette? – Borbély Lénárd közel kétszázmilliós építkezése miatt tett feljelentést a csepeli Fidesz
Hűtlen kezelés miatt tett feljelentést Borbély Lénárd csepeli polgármester ügyei miatt Mohilla Tamás, a Fidesz helyi képviselőjelöltje. A feljelentés öt pontban sorolja fel a hűtlen kezelés gyanúját megalapozó tényeket, köztük azt, hogy miként építhetett Borbély – a feljelentés szerint legalább 180 millió forintot érő – pazar házat nemrég úgy, hogy hat év alatt az összes legális, bruttó (!) jövedelme 84 millió forint volt. Ugyancsak nehezményezik, hogy a Kozma István Magyar Birkózó Akadémia tervezett kollégiumának visszavett helyére felépített tenisz- és padelpályákra, a Borbélyhoz igen közel álló vállalkozónak felhúzott Kis-Duna-parti csúcskategóriás étteremre miért szórt el az önkormányzat 1,32 milliárd forintot, továbbá tavaly miért emelték meg önkormányzati felhatalmazás nélkül azoknak az önkormányzati cégeknek a büdzséjét közel egymilliárd forinttal, amelyek a polgármester imázsépítésében és kampányában is részt vesznek?