munka törvénykönyve
Változik a Munka törvénykönyve: több apanap, több szülői szabadság és a gyermek 8 éves koráig lehetőség szerint távmunka is jöhet
A Technológiai és Ipari Minisztérium benyújtotta a foglalkoztatási tárgyú jogszabályok módosítását célzó törvényjavaslatát az Országgyűlésnek. A tárca közleménye szerint a módosító javaslat elfogadásával megvalósulhat az átlátható és kiszámítható munkafeltételekről, a munka és magánélet egyensúlyáról szóló uniós rendelkezések átültetése a magyar jogba. A jogalkotási tervek elkészítése során figyelembe vették a munkavállalók és családok érdekei mellett a költségvetés teherbíró képességét és a vállalkozások lehetőségeit, mozgásterét is. A Munka törvénykönyvével kapcsolatos módosításokat a kormány a szociális partnerekkel történt egyeztetést követően nyújtotta be az Országgyűlés elé.
Módosítaná a munka törvénykönyvét a Kúria joggyakorlat-elemző csoportja
A Kúria joggyakorlat-elemző csoportja a munkavállalókat érintő versenytilalmi és tanulmányi szerződések vizsgálata után felvetette a munka törvénykönyve módosításának szükségességét – hangzott el a munkacsoport összefoglaló jelentéséről tartott háttérbeszélgetésen a Kúrián.
Hiába trollkodta szét az ellenzék a december 12-i ülésnapot, az Alkotmánybíróság szerint törvényesen járt el a kormányoldal
Nem állapítható meg közjogi érvénytelenség a munka törvénykönyvének a parlament 2018. december 12-ei ülésnapján elfogadott módosítása és a közigazgatási bíróságokról szóló törvény kapcsán - mondta ki az Alkotmánybíróság (Ab) kedden, nyilvános ülésen kihirdetett határozatában. Emlékezetes, a rendszerváltás óta nem látott parlamenti botrány során az ellenzék akadályozta meg, hogy az ülést vezető elnök, a miniszterelnök és egyes képviselők elfoglalják a helyüket, ezért a kormánypárti többség alternatív módon volt kénytelen - ezek szerint jogszerűen - lebonyolítani a szavazást, s éppen az az ellenzék fordult az Alktománybírósághoz, amely megakadályozta, hogy a demokrácia legfőbb intézménye, az Országgyűlés a választók akaratának megfelelően elvégezze a munkáját. A Demokratikus Koalíció úgy reagált a hírre: ismét bebizonyosodott, hogy Magyarországon diktatúra van. Kövér László házelnök a PS-nek adott interjúban decemberben "neobolsevista csőcseléknek" nevezte az akcióban résztvevőket.
Összhangot akar teremteni a kormány az állami alkalmazottak és a versenyszférában dolgozók között
A kormányzati tisztviselőkre ezentúl ugyanazok a szabályok lesznek érvényesek, mint mindenki másra a munkaerőpiacon. Portálunk kormányzati információk alapján újabb részleteket tudott meg a Kormányzati igazgatásról szóló törvényről. Ám a tervezett intézkedésekről sok félinformáció kering a magyar sajtóban, ezért most szó szerint idézzük az idevágó jogszabály-változásokat.
Országos kampányt indított a Jobbik a munka törvénykönyve módosításának visszavonása érdekében
Országos aláírásgyűjtési akcióba kezdett a Jobbik a munka törvénykönyve módosításának visszavonása érdekében; a kezdeményezéssel akarják felerősíteni a magyar nemzet hangját, hiszen a "túlóratörvénnyel" a magyar társadalom, azon belül a Fidesz-szavazók jelentős többsége sem ért egyet - mondta a Jobbik Magyarországért Mozgalom alelnöke vasárnap Budapesten, sajtótájékoztatón.
Ennyit az ellenzéki műbalhéról: Az OECD szerint Magyarországra a legkevésbé sem jellemző az erős túlfoglalkoztatás
Az OECD (Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet) csütörtökön hivatalos Facebook-oldalán tette közzé a túlóra kapcsán készült statisztikai adatait. Azt vizsgálták, illetve mutatták be grafikonon, hogy a 45 tagországban milyen arányban jellemző, hogy heti 60 órát dolgoznak az emberek. Az összehasonlítás rendkívül aktuális, hiszen az ellenzék hetek óta "rabszolgalázadásban él" a törvénymódosítás miatt, amely lehetővé teszi, hogy egy évben önkéntesen 400 órát túlórázhasson, aki akar. Az OECD-statisztika szerint a valóság azonban az, hogy Európában, sőt a világ nagy részén többet dolgoznak az emberek, mint mi, magyarok. Az OECD kategorizálásában az erős túlmunka heti 60 órányi munkavégzést jelent, ami ugyebár napi 12 óra. Ebben a törökök járnak az élen, akiknek több, mint 20 százaléka ennyit dolgozik. 4-5 százalék közötti eredménnyel a középmezőnyt a haladó Nyugat, köztük Franciaország, Belgium, Ausztria vagy Portugália foglalja el. Magyarország a maga mindössze 1,4 százalékával a 45 OECD-tagország közül az utolsók között kullog. Igaz, a szervezet által közzétett grafikon 2016-os adatokat és összehasonlítást mutat, de a helyzet ma is hasonló, sőt. Mivel a munkaerőhiány a többi tagországot éppúgy sújtja, mint Magyarországot, általánosan jellemző, hogy még több munkát vállalnak, akik dolgoznak.
Aláírta Áder János a munka törvénykönyve módosítását
Aláírta a köztársasági elnök a munka törvénykönyve módosítását – tette közzé a Köztársasági Elnöki Hivatal csütörtökön a honlapján Áder János nyilatkozatát. Az államfő a honlapra felkerült nyilatkozatában ismerteti, hogy a módosítást – amelyet az Országgyűlés nyolc napja fogadott el – három szempontból vizsgálta meg.
Fidesz: Az ellenzék stílusa igencsak útszéli – Parlamenti összefoglaló a túlóratörvényről
A parlament utolsó téli ülésének második napja reggel 8 órakor, napirend előtti felszólalásokkal kezdődött, ahol ma sem csillapodtak az indulatok a munka törvénykönyvének a munkaidő-beosztás önkéntes megváltoztatásáról szóló módosítását kezdeményező fideszes javaslat kapcsán. A felszólalásokat bekiabálások kísérték, így a vita a levezető elnök folyamatos fegyelmezése mellett zajlott. Az ülésnap napirend utáni felszólalásokkal zárult.
Magyar kormány: A túlórakérdés rendezésének célja a bürokratikus akadályok lebontása
A kormány álláspontja, hogy a Munka Törvénykönyvének tervezett módosításának azt a célt kell szolgálni, hogy aki többet akar dolgozni, és így többet akar keresni, az elől a bürokratikus akadályokat le kell bontani – közölte kedden a Kormányzati Tájékoztatási Központ.Ajánljuk még
Ez az aszály nem természeti csapás, hanem a mi alkotásunk – Polbeat Piknik
Újra veszélyben nemzetünk és hitvallásunk!
Magyar Péter miniszterelnök ámokfutása nem ért véget.
Egy kommunista feljelentéssel kezdődött: Udvaros Dorottya édesanyja pályafutását tönkretették, édesapja nem rendezhetett Budapesten
Kevesen ismerik Udvaros Dorottya néhai édesanyjának, Dévay Camillának a nevét. A színésznő pályafutása ígéretesen indult, de megtört akkor, amikor egy feljelentés után ártatlanul Kistarcsára került. Dévay Camilla az átnevelő-táborban is megpróbált nő maradni. Kiszabadulva hozzáment Udvaros Béla rendezőhöz, aki emiatt nem rendezhetett Budapesten. Később lányuk, Udvaros Dorottya az ország egyik legnépszerűbb, legsikeresebb színésznője lett, ezzel picit kárpótolta édesanyját is, akinek tönkretették a pályafutását, és már nem sokat számított, amikor később rehabilitálták. Dévay Camilla szomorú története Tóth Eszter Zsófia történész tollából.
Nem állt volna félre Totka, ezért lelövették
