munka törvénykönyve
Hiába trollkodta szét az ellenzék a december 12-i ülésnapot, az Alkotmánybíróság szerint törvényesen járt el a kormányoldal
Nem állapítható meg közjogi érvénytelenség a munka törvénykönyvének a parlament 2018. december 12-ei ülésnapján elfogadott módosítása és a közigazgatási bíróságokról szóló törvény kapcsán - mondta ki az Alkotmánybíróság (Ab) kedden, nyilvános ülésen kihirdetett határozatában. Emlékezetes, a rendszerváltás óta nem látott parlamenti botrány során az ellenzék akadályozta meg, hogy az ülést vezető elnök, a miniszterelnök és egyes képviselők elfoglalják a helyüket, ezért a kormánypárti többség alternatív módon volt kénytelen - ezek szerint jogszerűen - lebonyolítani a szavazást, s éppen az az ellenzék fordult az Alktománybírósághoz, amely megakadályozta, hogy a demokrácia legfőbb intézménye, az Országgyűlés a választók akaratának megfelelően elvégezze a munkáját. A Demokratikus Koalíció úgy reagált a hírre: ismét bebizonyosodott, hogy Magyarországon diktatúra van. Kövér László házelnök a PS-nek adott interjúban decemberben "neobolsevista csőcseléknek" nevezte az akcióban résztvevőket. Ennyit az ellenzéki műbalhéról: Az OECD szerint Magyarországra a legkevésbé sem jellemző az erős túlfoglalkoztatás
Az OECD (Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet) csütörtökön hivatalos Facebook-oldalán tette közzé a túlóra kapcsán készült statisztikai adatait. Azt vizsgálták, illetve mutatták be grafikonon, hogy a 45 tagországban milyen arányban jellemző, hogy heti 60 órát dolgoznak az emberek. Az összehasonlítás rendkívül aktuális, hiszen az ellenzék hetek óta "rabszolgalázadásban él" a törvénymódosítás miatt, amely lehetővé teszi, hogy egy évben önkéntesen 400 órát túlórázhasson, aki akar. Az OECD-statisztika szerint a valóság azonban az, hogy Európában, sőt a világ nagy részén többet dolgoznak az emberek, mint mi, magyarok. Az OECD kategorizálásában az erős túlmunka heti 60 órányi munkavégzést jelent, ami ugyebár napi 12 óra. Ebben a törökök járnak az élen, akiknek több, mint 20 százaléka ennyit dolgozik. 4-5 százalék közötti eredménnyel a középmezőnyt a haladó Nyugat, köztük Franciaország, Belgium, Ausztria vagy Portugália foglalja el. Magyarország a maga mindössze 1,4 százalékával a 45 OECD-tagország közül az utolsók között kullog. Igaz, a szervezet által közzétett grafikon 2016-os adatokat és összehasonlítást mutat, de a helyzet ma is hasonló, sőt. Mivel a munkaerőhiány a többi tagországot éppúgy sújtja, mint Magyarországot, általánosan jellemző, hogy még több munkát vállalnak, akik dolgoznak. 
