munka törvénykönyve
Változik a Munka törvénykönyve: több apanap, több szülői szabadság és a gyermek 8 éves koráig lehetőség szerint távmunka is jöhet
A Technológiai és Ipari Minisztérium benyújtotta a foglalkoztatási tárgyú jogszabályok módosítását célzó törvényjavaslatát az Országgyűlésnek. A tárca közleménye szerint a módosító javaslat elfogadásával megvalósulhat az átlátható és kiszámítható munkafeltételekről, a munka és magánélet egyensúlyáról szóló uniós rendelkezések átültetése a magyar jogba. A jogalkotási tervek elkészítése során figyelembe vették a munkavállalók és családok érdekei mellett a költségvetés teherbíró képességét és a vállalkozások lehetőségeit, mozgásterét is. A Munka törvénykönyvével kapcsolatos módosításokat a kormány a szociális partnerekkel történt egyeztetést követően nyújtotta be az Országgyűlés elé.
Módosítaná a munka törvénykönyvét a Kúria joggyakorlat-elemző csoportja
A Kúria joggyakorlat-elemző csoportja a munkavállalókat érintő versenytilalmi és tanulmányi szerződések vizsgálata után felvetette a munka törvénykönyve módosításának szükségességét – hangzott el a munkacsoport összefoglaló jelentéséről tartott háttérbeszélgetésen a Kúrián.
Hiába trollkodta szét az ellenzék a december 12-i ülésnapot, az Alkotmánybíróság szerint törvényesen járt el a kormányoldal
Nem állapítható meg közjogi érvénytelenség a munka törvénykönyvének a parlament 2018. december 12-ei ülésnapján elfogadott módosítása és a közigazgatási bíróságokról szóló törvény kapcsán - mondta ki az Alkotmánybíróság (Ab) kedden, nyilvános ülésen kihirdetett határozatában. Emlékezetes, a rendszerváltás óta nem látott parlamenti botrány során az ellenzék akadályozta meg, hogy az ülést vezető elnök, a miniszterelnök és egyes képviselők elfoglalják a helyüket, ezért a kormánypárti többség alternatív módon volt kénytelen - ezek szerint jogszerűen - lebonyolítani a szavazást, s éppen az az ellenzék fordult az Alktománybírósághoz, amely megakadályozta, hogy a demokrácia legfőbb intézménye, az Országgyűlés a választók akaratának megfelelően elvégezze a munkáját. A Demokratikus Koalíció úgy reagált a hírre: ismét bebizonyosodott, hogy Magyarországon diktatúra van. Kövér László házelnök a PS-nek adott interjúban decemberben "neobolsevista csőcseléknek" nevezte az akcióban résztvevőket.
Összhangot akar teremteni a kormány az állami alkalmazottak és a versenyszférában dolgozók között
A kormányzati tisztviselőkre ezentúl ugyanazok a szabályok lesznek érvényesek, mint mindenki másra a munkaerőpiacon. Portálunk kormányzati információk alapján újabb részleteket tudott meg a Kormányzati igazgatásról szóló törvényről. Ám a tervezett intézkedésekről sok félinformáció kering a magyar sajtóban, ezért most szó szerint idézzük az idevágó jogszabály-változásokat.
Országos kampányt indított a Jobbik a munka törvénykönyve módosításának visszavonása érdekében
Országos aláírásgyűjtési akcióba kezdett a Jobbik a munka törvénykönyve módosításának visszavonása érdekében; a kezdeményezéssel akarják felerősíteni a magyar nemzet hangját, hiszen a "túlóratörvénnyel" a magyar társadalom, azon belül a Fidesz-szavazók jelentős többsége sem ért egyet - mondta a Jobbik Magyarországért Mozgalom alelnöke vasárnap Budapesten, sajtótájékoztatón.
Ennyit az ellenzéki műbalhéról: Az OECD szerint Magyarországra a legkevésbé sem jellemző az erős túlfoglalkoztatás
Az OECD (Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet) csütörtökön hivatalos Facebook-oldalán tette közzé a túlóra kapcsán készült statisztikai adatait. Azt vizsgálták, illetve mutatták be grafikonon, hogy a 45 tagországban milyen arányban jellemző, hogy heti 60 órát dolgoznak az emberek. Az összehasonlítás rendkívül aktuális, hiszen az ellenzék hetek óta "rabszolgalázadásban él" a törvénymódosítás miatt, amely lehetővé teszi, hogy egy évben önkéntesen 400 órát túlórázhasson, aki akar. Az OECD-statisztika szerint a valóság azonban az, hogy Európában, sőt a világ nagy részén többet dolgoznak az emberek, mint mi, magyarok. Az OECD kategorizálásában az erős túlmunka heti 60 órányi munkavégzést jelent, ami ugyebár napi 12 óra. Ebben a törökök járnak az élen, akiknek több, mint 20 százaléka ennyit dolgozik. 4-5 százalék közötti eredménnyel a középmezőnyt a haladó Nyugat, köztük Franciaország, Belgium, Ausztria vagy Portugália foglalja el. Magyarország a maga mindössze 1,4 százalékával a 45 OECD-tagország közül az utolsók között kullog. Igaz, a szervezet által közzétett grafikon 2016-os adatokat és összehasonlítást mutat, de a helyzet ma is hasonló, sőt. Mivel a munkaerőhiány a többi tagországot éppúgy sújtja, mint Magyarországot, általánosan jellemző, hogy még több munkát vállalnak, akik dolgoznak.
Aláírta Áder János a munka törvénykönyve módosítását
Aláírta a köztársasági elnök a munka törvénykönyve módosítását – tette közzé a Köztársasági Elnöki Hivatal csütörtökön a honlapján Áder János nyilatkozatát. Az államfő a honlapra felkerült nyilatkozatában ismerteti, hogy a módosítást – amelyet az Országgyűlés nyolc napja fogadott el – három szempontból vizsgálta meg.
Fidesz: Az ellenzék stílusa igencsak útszéli – Parlamenti összefoglaló a túlóratörvényről
A parlament utolsó téli ülésének második napja reggel 8 órakor, napirend előtti felszólalásokkal kezdődött, ahol ma sem csillapodtak az indulatok a munka törvénykönyvének a munkaidő-beosztás önkéntes megváltoztatásáról szóló módosítását kezdeményező fideszes javaslat kapcsán. A felszólalásokat bekiabálások kísérték, így a vita a levezető elnök folyamatos fegyelmezése mellett zajlott. Az ülésnap napirend utáni felszólalásokkal zárult.
Magyar kormány: A túlórakérdés rendezésének célja a bürokratikus akadályok lebontása
A kormány álláspontja, hogy a Munka Törvénykönyvének tervezett módosításának azt a célt kell szolgálni, hogy aki többet akar dolgozni, és így többet akar keresni, az elől a bürokratikus akadályokat le kell bontani – közölte kedden a Kormányzati Tájékoztatási Központ.Ajánljuk még
A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.
Ez az aszály nem természeti csapás, hanem a mi alkotásunk – Polbeat Piknik
Újra veszélyben nemzetünk és hitvallásunk!
Magyar Péter miniszterelnök ámokfutása nem ért véget.
Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.
