Összhangot akar teremteni a kormány az állami alkalmazottak és a versenyszférában dolgozók között
A kormányzati tisztviselőkre ezentúl ugyanazok a szabályok lesznek érvényesek, mint mindenki másra a munkaerőpiacon. Portálunk kormányzati információk alapján újabb részleteket tudott meg a Kormányzati igazgatásról szóló törvényről. Ám a tervezett intézkedésekről sok félinformáció kering a magyar sajtóban, ezért most szó szerint idézzük az idevágó jogszabály-változásokat.
A versenypiacon a Munka törvénykönyve 2012 óta (2012. évi I. törvény 86. § (3) bekezdése) nem engedi meg, hogy az ebédszünet beleszámítson a munkaidőbe. A kormányzati igazgatásról szóló törvény értelmében tehát a köztisztviselőkre ugyanazok a szabályok lesznek érvényesek, mint minden más emberre a munkaerőpiacon. A kormányzati igazgatásról szóló törvény összhangot teremtett a magyar munkaerőpiac állami és magánszektorbeli szereplői között annak érdekében, hogy valóban biztosítható legyen a nyolc órás munkavégzés időtartama.
A fővárosi és megyei kormányhivatalok kormánytisztviselői 2016-ban a béremelési program keretein belül magasabb munkabért kaptak. A közel 40 milliárd forintot kitevő béremelési program részeként a fizetésükbe beépítésre került a cafeteria-juttatás.
A szabadságolási rend is átalakul
A kormányköztisztviselők alapszabadsága valóban 20 nap, az alapszabadságon túl azonban pótszabadságban részesülnek.
A minisztérium kormánytisztviselője évente:
- kormánytanácsos besorolásnál három munkanap pótszabadságot, tehát mindösszesen 23 nap;
- vezető-kormánytanácsos besorolásnál öt munkanap pótszabadságot, tehát mindösszesen 25 nap;
- kormány-főtanácsos besorolásnál hét munkanap pótszabadságot, tehát mindösszesen 27 nap;
- vezető-kormányfőtanácsos besorolásnál kilenc munkanap pótszabadságot, tehát mindösszesen 29 nap szabadságot vehet igénybe.
A kormányzati főhivatal és a központi hivatal kormánytisztviselője évente:
- hivatali tanácsos besorolásnál három munkanap pótszabadságot, tehát mindösszesen 23 nap;
- vezető-hivatalitanácsos besorolásnál öt munkanap pótszabadságot, tehát mindösszesen 25 nap;
- hivatali főtanácsos I. besorolásnál hét munkanap pótszabadságot, tehát mindösszesen 27 nap;
- hivatali főtanácsos II. besorolásnál nyolc munkanap pótszabadságot, tehát mindösszesen 238 nap;
- vezető-hivatalifőtanácsos besorolásnál kilenc munkanap pótszabadságot, tehát mindösszesen 29 nap szabadságot vehet igénybe.
A fentieken kívül a kormány a családalapítást is támogatja a pótszabadsággal, mivel a kormányzati igazgatásról szóló törvény megemelte a gyermekek után járó pótszabadságok számát, így már
- egy gyermek esetén négy,
- két gyermek esetén nyolc,
- kettőnél több gyermek esetén összesen tizennégy nap vehető igénybe.
A kormánytisztviselők jelentős mennyiségű szabadságot halmoztak fel 2018. december 31-ig, melyek megváltásra kerültek összesen 9 milliárd 800 millió forint összegben; ez fejenként átlagosan több, mint félhavi fizetést jelent.
