nap-kelte
Az agyonvert újságíró balladája – Borvendég Zsuzsanna és Zelei Miklós Mező Gáborral beszélgetnek az átmentett hálózatról
Érdemes most nyolckor bekapcsolni az M5-öt. A Média lenyúlásának titkos története című könyvemről és az újságírói, tévés hálózatról fogunk beszélgetni a köztévén az Ez itt a kérdés című műsorban. A műsorban Borvendég Zsuzsanna történésszel és – az interneten bejelentkezve – Zelei Miklós íróval, újságíróval járjuk körbe a témát, a műsorvezető Gulyás István lesz. Az estére készülve eszembe jutott ez a gondolat: mi történt volna akkor, ha valaki már 1991-ben megírja ugyanezt a könyvet? A feladat persze lehetetlenség, hiszen messze nem volt annyi irat, információ elérhető. De nemcsak emiatt lett volna (vagyis volt) borzasztóan nehéz a helyzet. Valószínűleg egyetlen vezető kiadó sem vállalta volna fel a művet, reklámkampányról, kritikákról szó sem lehetett volna. Maradt volna az aluljáró, a magánkiadás és talán a teljes feledés. Ezzel az írással emlékeznék azokra a bátrakra és lázadókra, akik a legnagyobb ellenszél idején szembe mertek szállni a hálózattal. Akkor is, ha ennek életük volt az ára. Havas megerősítette hálózati cikkünket, majd „amerikai maffiózónak” nevezte Gyárfás ex-üzlettársát
Havas Henrik talán akaratlanul, de pontról-pontra, szóról-szóra megerősítette hálózati cikkeinket, amelyeket a Nap-tv megalapításáról írtunk. Bár fellengzősen azt mondta, hogy sorozatom őt érintő részében alig-alig van valami, ami igaz, valójában semmit sem cáfolt meg, viszont mindent elismételt. Az öregedő médiaszemélyiség a tévébe pénzzel beszállt Bodnár Györgyöt – a mi szóhasználatunkat idézve – „amerikai maffiózónak” nevezte. Ez a Bodnár volt Gyárfás üzlettársa, az ő Sport Pluszuk fizetett olyan nagyon jól Havasnak és a többieknek. Havas is felidézte Békesi László pénzügyminiszter és Vitray Tamás alakját, akik ugyanennek a hálózatnak a meghatározó szereplői voltak. Havas egy laza félmondattal megemlítette („valami bank”) azt a Magyar Hitelbankot, amelyet Demján Sándor vezetett, és amely az összes hasonló vállalkozásba beszállt. Valamint arról az interjúról is beszélt, amelyet a legendás rádióssal, Cseke Lászlóval készített. Vele beszélgetve azt mondta: „mi lehallgatjuk a Szabad Európát, a Szabad Európa lehallgatja a Kossuthot”. Az amerikás magyar bűnöző, akinek Gyárfást (is) köszönhetjük – Békesi László alezredes, Bodnár György és a média lenyúlásának története (3.)
Vitray Tamás, Gyárfás Tamás és Békesi László későbbi pénzügyminiszter Amerikában ismerkedett meg Bodnár Györggyel, akihez mind közel kerültek. A magyar maffia vezetőjének nevezett férfi a nyolcvanas években jött vissza Magyarországra, akkor, amikor az amerikai FBI több bűnözőt kiszorított az Egyesült Államokból, de erről állítólag "elfelejtette" értesíteni a magyar hatóságokat. A börtönviselt csaló Bodnár megalapított egy céget, amely kiadta a Szaknévsort, és amelynek Gyárfás lett a vezetője. Szintén utóbbival elindították a Sport Pluszt, majd beszálltak a Nap-tv-be, amikor elfogyott a pénz. Békesi László 1990 tavaszán egyik utolsó intézkedésével engedélyezte a kaszinónyitást Bodnárnak. Információnk szerint nem csupán ő köthető Bodnárhoz, de Várszegi Gábor is, illetve az a Fenyő János, akinek meggyilkolásának ügyében éppen most emeltek vádat Gyárfás ellen. Gyárfás egy 2015-ös interjúban közös ismerősükkel, Vitrayval beszélgetett, de nem volt hajlandó kimondani Bodnár nevét. „Volt ez az amerikai ember, a fedezetem” – mondta. A média lenyúlásának története, 3. rész. A garázsmester, a munkásőr, a propagandista és a titkos megbízott – Székely Ferenc, Havas Henrik és a média lenyúlásának története (2.)
1989 nyarán összeállt a Hitelbank fizette Mai Nap Rt. és a Bokor László munkásőr-tévés vezette MOVI, és elindította a NAP-TV-t. A NAP-TV esetében is Pozsgay Imre segítette a különleges helyzetbe hozott csapatot, így sikerült kijátszani az életbe lépő frekvenciamoratóriumot. A tv főszerkesztője, vezetője Székely Ferenc, Bokor László helyettese lett, akit egy állambiztonsági irat szerint 1989 nyarán a III/III. el kívánt igazítani, hogyan is filmezze le az újratemetést. Székely korábban is propaganda-filmeket készített, partnere az ÁVH-s tisztből lett filmes, Radványi Dezső, valamint maga Bokor. Székely az első adásban Pozsgayt szerepeltette, és odahívta a tévéhez a volános garázsmesterből lett újságírót, Havas Henriket, akit egy hálózati riporter, a bonni tudósító Szalay Zsolt vitt a Rádióhoz. Havas társával, Forró Tamással, azaz "Szilágyi Ákos" titkos megbízottal került a Nap-TV-hez, korábban a Magyar Rádióban futatták őket. Az új tévénél elképesztő fizetést markoltak fel, így a pénz elfogyott, és Havas odahozta Gyárfás Tamást, aki egy amerikás-magyar maffiozó, Bodnár György pénzét fektette be. A sajtó lenyúlása – második rész. Ajánljuk még
"Az árulók nem mi vagyunk, és nem én változtam, hanem Orbán" - Itt az exkluzív Csintalan-Vincze PS-interjú! (videókkal!)
Jajj, Istenem, ne hülyéskedj már, hogy Simicska Lajos záratta be a Magyar Nemzetet, meg a Lánchíd Rádiót. Értem én, hogy elzáratlan pénzcsapok özönével a hát mögött nehéz megérteni, de előbb, vagy utóbb mindenki megtanulja, hogy milyen ez, hogy adott esetben a hónap végén elfogyhat a lóvé és arról kell dönteni, hogy az egész család megy-e a levesbe - jelentette ki a PestiSrácok.hu-nak adott exkluzív páros interjúban Csintalan Sándor, aki lányával, a konzervatív értékeket valló és a Fidelitasban politizáló Vincze Emíliával beszélgetett portálunkkal. A Hír TV műsorvezetője, Simicska Lajos bizalmi embere elárulta, Simicska döntésébe nem volt beavatva, mert ilyen döntést neki kell meghoznia, de barátai és kollégái kerültek szörnyű helyzetbe. Csintalan szerint a G-napon az kockáztatott, aki a Magyar Nemzetnél, Lánchíd Rádiónál és a Hír TV-nél maradt. Szarvas Szilveszter ezzel kapcsolatban vitába szállt Csintalannal. Ez az aszály nem természeti csapás, hanem a mi alkotásunk – Polbeat Piknik
„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja. Újra veszélyben nemzetünk és hitvallásunk!
Magyar Péter miniszterelnök ámokfutása nem ért véget.