orosz-ukrán háború
Bahmut 2.0 – Így néz ki jelenleg Avgyijivka ostroma
Az orosz–ukrán háborúban a városok úgy vesztik el stratégiai jelentőségüket, ahogy éppen a front alakul. Bahmut azért volt fontos orosz célpont, mert az ukránok azzá tették. Ha nem nyilvánítják erődnek, amit az utolsó emberig tartani kell, akkor az oroszok nem használják ki arra a várost, hogy kivéreztessék ellenfelüket, és amikor Kijev kénytelen volt feladni a települést a hatalmas veszteségek hatására, hirtelen jelentéktelen kis faluvá vált a nemzetközi sajtóban. A játék most megismétlődik, azzal az apró különbséggel, hogy Avgyijivka akkor sem veszti el stratégiai jelentőségét, ha a világ szakértői azt szeretnék: az északi front erődje akár a front összeomlását is elhozhatja. Fordítsuk tehát tekintetünket a Közel-Keletről a még közelibb Keletre, és nézzük, hogyan alakul az orosz–ukrán háború egyik legfontosabb csatája. Mi kérdezünk – Kiss Rajmund a PS-nek: Ha én hasonló dolgokat mondtam volna, mint Pressman, Szijjártó Péter azonnal visszarendelt volna
Tűzszünetre van szükség, újra meg kell teremteni a politikai békefolyamat folytatásának feltételeit - hangzott el ez a mondat nagyon helyesen az EU külügyi főképviselőjének a szájából. Azonban míg Izrael kapcsán lehet ilyesmikről beszélni, Ukrajna kapcsán szinte fel sem merül az uniós vezetőkben az azonnali tűzszünet lehetősége. Amerikában hetek óta vitáznak a politikusok azon, hogy Ukrajna milyen fegyvereket, pénzügyi támogatást kapjon, Izrael olyan gyors és sokrétű segítséget kap, melyről Kijev még csak álmodni sem mer. Ez a döntéshozói dinamika nem véletlen, és az Egyesült Államok Izraelnek nyújtott támogatása nem kizárólag Izraelről szól: Amerika most éppen Iránnal, sőt Kínával szemben is erőt demonstrál. A kettős mérce, fontos gazdasági partnere a nyugat-európai országoknak Kína, mégis rendszeresen kritizálják, amikor csak tehetik. Putyin háborús bűnös, de mégis ipari mennyiségben vásárolt uránt Oroszországtól az USA. David Pressman pedig ismét meredek gondolatokat fogalmazott meg Magyarország kapcsán, bár nem ez lenne a dolga továbbra sem a nagykövet úrnak. Meddig bírja támogatni Ukrajnát és Izraelt az USA? Érdemes jóban lenni Kínával? Vissza kéne hívja az Egyesült Államok Pressmant? Ezekről a témákról beszélgettünk Kiss Rajmunddal, az MCC Diplomáciai Műhelyének vezetőjével. Részletek a videóban. Schmidt Mária: Nekünk sikerült legyőznünk Lenint, de a nyugatiaknak még nem (exkluzív interjú)
Antikommunisták, szuverenisták és hazafiak, vagyis normálisok vagyunk - így határozta meg Schmidt Mária történész professzor, a Terror Háza Múzeum főigazgatója a magyar nemzeti identitás lényegét a PestiSrácok.hu-nak adott exkluzív interjújában. Az 1956-os forradalom 67. évfordulójára készült ünnepi beszélgetésben azt is kifejtette: a szabadságharcosokat a hazaszeretet vezette, nem bírták elviselni azt a szabadsághiányos létet, amit az idegen, szovjet uralom alatt szenvedünk el. Tűrhetetlen volt a számukra, ahogy nemzeti identitásunkat meggyalázták és a méltóságunkat a sárba tiporták. Mindezek együtt olyan erőt adtak nekik, hogy a nyilvánvaló túlerővel szemben is volt bátorságuk kiállni. Hozzátette: a szabadságunkért és a szuverenitásunkért örök harcot kell vívnunk. Schmidt Mária kérdésünkre - a Terror Háza új időszaki kiállításának apropóján - arról is beszélt, hogy nekünk sikerült legyőznünk Lenint és a kommunizmust, de a nyugatiaknak még nem. A professzor egy új világégés veszélyéről, és arról is beszélt, hogy az orosz-ukrán háború háromféleképpen érhet véget. Az interjúban azt is elárulta, ezek közül melyik a legvalószínűbb. Személyes feladatunkról szólva pedig kijelentette: az embereknek alulról kell megszervezniük a köreiket.