orosz-ukrán háború
Az orosz–finn háború (a téli háború, 1939–40) tapasztalatai a mai nyugat számára
Az oroszok szinte minden háborújukat rosszul kezdték. Azokat is, amelyeket esetleg később megnyertek. 1939-ben a finnek ellenit pont úgy, mint az ukránok ellenit most. Elégtelen erőkkel, rossz hadvezetéssel, indokolatlan és nagyon túlzó optimizmussal. A veszteségekből nem tanultak; ha nyertek is később, mindig csak a nyers erő gátlástalan alkalmazásával érték el a kitűzött célt. De ha a létük volt a tét, akkor általában nyertek. És amikor igazán bajban voltak, akkor volt olyan is, hogy feladták. Kivonultak Afganisztánból és Kelet-Európából is, mert azt gondolták, hogy akkor azok a pozíciók tarthatatlanok.Mintegy 10 ezren érkeztek Ukrajnából kedden
Az ukrán–magyar határszakaszon 5208-an léptek be kedden Magyarországra, a román–magyar szakaszon belépők közül pedig 4362-en nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – tájékoztatta az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) szerdán az MTI-t.Újabb lépés a világháború felé: mindenki hadviselő félnek minősül, aki fegyvert szállít Ukrajnának
Oroszország bekeményít: hadviselő félnek fogja tekinteni azokat, akik fegyvert szállítanak Ukrajnának. „Ezentúl más módon fogunk beszélni azokkal, akik felszerelést, fegyvereket szállítanak, vagy zsoldosokat küldenek” – hangsúlyozta Vjacseszlav Vologyin, a Duma elnöke.Amerika szerint nem fizetett eleget Európa – A Magyarországnak járó pénz többszörösét fizettetnék ki Ukrajnának
Látványos, hogy az EU konkrétan bármit szívesebben finanszírozna, mint azokat a tagállamokat, amelyek a nyugati, liberális fősodor kánonjával szembemennek. Miközben az éppen divatos Ukrajna számára eurómilliárdokat utal át Brüsszel, addig Magyarországnak – és Lengyelországnak – az áldozati szerep jutott. A menekültek ellátásában élen járó két ország az, amelyiknek a járványt követő háborús válságban a legnagyobb kihívásokkal kell szembenéznie, mégis ezek az országok azok, amelyek nem részesültek sem a helyreállítási alapból, sem pedig a nekik járó uniós forrásokból. Hazánk 7,2 milliárd euróért küzd éppen Brüsszelben, miközben Amerika legfrissebb javaslata szerint ezt, a hazánknak egyébként 7 évre járó pénzt az USA nagyjából 5 hónap alatt kifizettetné az EU-val Ukrajna számára. Annak az Ukrajnának, ahol több, igencsak jövedelmező amerikai „befektetés” szökken éppen szárba.Kövér László a háborúról és a szankciókról: Mi képviseljük Európa érdekeit, nem Brüsszel
Magyarország nem oroszpárti, hanem Európa-párti, ellenben Brüsszel a saját választói ellen dolgozik, elárulja Európát és idegen érdekeknek veti alá – nyilatkozta Kövér László házelnök a Hír TV Napi aktuális című műsorában. A politikus álságosnak tartja, hogy a jelenleg Brüsszelt a háború és a szankciók kapcsán dróton rángató USA papol arról, hogy Európában nem rohanhatja le egyik ország a másikat. Miért, mit csináltak ők Irakkal, vagy Líbiával? Vagy hogyan avatkoztak be Szíriában? – teszi fel a kérdést Kövér.GEOrgPOLITIKA – Eltűnt a NATO radarjáról a Belgorod orosz atom-tengeralattjáró
Pánik a NATO-nál, mivel észrevétlenül kifutott és „radarárnyékban”, jobban mondva szonárárnyékban halad az orosz haditengerészet szuper-tengeralattjárója, a Belgorod. A hajó tízezer kilométer harci rádiusszal rendelkezik, akár négy hónapot is tud a víz vagy jég alatt tölteni, és hat darab „Poszejdon” nukleáris drónt szállít, amelyek képesek egy cunamit is előidézni például az amerikai partoknál. Az Oscar II NATO-jellel ellátott tengeralattjáró 110 fős személyzettel cirkál jelenleg a sarkköri Fehér-tengerről ismeretlen cél felé haladva. Az Orosz Föderáció jelenleg 2-es fokozatú nukleáris készültségben van. A 4-es fokozat az, amikor már célkoordináták vannak betáplálva az interkontinentális rakétákba és a torpedókba, az 5-ös fokozat pedig a támadásra adott parancs. Ez azonban csak NATO-felvetés, mivel a fokozatok titkosak és csak Putyin elnök adhat parancsot végrehajtásukra. Moszkvának körülbelül 6800 aktív nukleáris fegyvere van, ezek taktikai és stratégiai atomrakéták, torpedók és bombák. Ott van például a repülőgépről indítható Kinzsal típusú rakéta. Egy vadászgép a világűr pereméről, észrevétlenül tudja bevetni a fegyvert. Elon Musk is arra szóllította fel Ukrajnát, hogy a béke érdekében mondjon le területekről. Értelemszerűen ez nem váltotta ki a kijevi kormány tetszését. Dmitrij Medvegyev viszont tréfásan a Kreml ügynökének nevezte a Tesla alapítóját és a filmbéli szovjet ügynökhöz, Stirlitzhez hasonlította, akit anno Vjacseszlav Tyihonov orosz színész személyesített meg az 1973-ban futott „A tavasz 17 pillanata” című szovjet sorozatban.Megzsarolhatja Magyarországot Brüsszel, ha nem támogatja a kormány az újabb szankciókat
Megzsarolhatja Magyarországot Brüsszel, amennyiben ismét megpróbálná a kormány megvétózni az Oroszország elleni újabb szankciós csomagot. Miközben jól értesült uniós diplomaták szerint az Orbán-kabinet nemcsak vétózni, hanem további engedmények kicsikarására is készül, azt még az EU fővárosában is elismerik, hogy nemcsak hazánk ellenzi az olajra kivetett szankciókat, hanem több, fontos déli állam is.Elon Musk véget vetne az orosz–ukrán háborúnak – Az ukránoknak nem tetszik az ötlet
Kiakadtak az ukránok Elon Muskra. A milliárdos bűne az volt, hogy Twitter-oldalán felvetette a lehetőségét az orosz–ukrán háború lezárásának, azonban az általa javasolt lehetőségek nem igazán tetszenek Kijevnek. Musk javaslatai között ugyanis az is szerepel, hogy a Krím maradjon orosz kézen, biztosítsák a félsziget ivóvízellátását, Ukrajna legyen semleges, és írjanak ki új szavazást a kelet-ukrajnai régiók hovatartozásáról.Luhanszk megyében is áttörést értek el az ukránok
Kupjanszki és limani orosz rakétacsapásokról és ukrán tankáttöréséről számolt be az orosz katonai szóvivő. Moszkva szerint az áttörést súlyos veszteségek árán sikerült elérnie az ukrán fegyveres erőknek, sajtóértesülések szerint pedig vezetőváltás történt az orosz nyugati katonai körzet élén.Ajánljuk még

















