Pesti Srácok

Klára, mutasd csak, mi van a kosaradban?

 Klára, mutasd csak, mi van a kosaradban?
Fotó: Hatlaczki Balázs/PS

„Piroska, mi van a kosaradban?”- hangzik az eredeti kérdés a népszerű Piroska és a farkas népmesében, amelyet a gonosz farkas tesz fel az ártatlan kislánynak az erdőben, akinek a kosarában kenyér, kalács és bor szokott lenni, amit a nagymamának visz. Csakhogy itt, most nem az ártatlan Piroskáról, hanem a kommunista Piroska lányáról, a Demokratikus Koalíció elnökéről, Dobrev Kláráról van szó, aki "ha már Horvátországban volt", megpakolta kosarát egy pár földi jóval. A "gonosz farkas" szerepét pedig felvesszük mi, akik igyekszünk bepillantani Klára "csupasz" kosárába, hogy megtudjuk, valójában olyan forrón és drágán eszik-e a kását, mint ahogy azt a DK-s politikus sugallja.

Klára, a kommunistából lett demokrata, úgy gondolta, hogy a nyaralása végeztével, kamera elé lépve segít egy kicsit közelebb hozni a magyarokhoz föderatív nézeteit, így az ennek szerves részét képező eurót. Mindezeket pedig szláv szomszédunknál kezdett, és magyar földön folytatott vásárlással kívánta még vonzóbbá és ellenállhatatlanabbá tenni. Noha a hétvégi ebéd beszerzéséhez Klára nyilván választhatott volna a lakóhelyéhez közelebbi bevásárlóközpontot a Horvátországban található Lidl-nél, de akkor vajon honnan értesülhetett volna a magyar nép arról, hogy még déli, eurót használó szomszédunkban is minden olcsóbb, mint itt, Magyarországon? Klára márpedig nem volt rest és fukar, volt ott is, és még a magyarországi Lidl-ben is. 

Klára
Klára horvátországi nyaralásának záróakkordja. 
Fotó: Facebook

Klára "nézzük meg, hol drágább mindez" körútjának kezdete

A DK "nemes" asszonya pedig nem is váratta sokáig a kíváncsi tekinteteket, hanem üres kosarát, illetve bevásárlókocsiját maga előtt tolva, magabiztosan tette bele a hétvégi ebédhez szükséges hozzávalókat. Végül "24 euró 2 centért" (átszámítva kb. 9.500 forintért) minden belekerült a kosárba, ami szem, szájnak ingere: volt ott leveszöldség, burgonya, csirkemell, uborka, olaj, tejföl, lekvár, tej, rizs és barack. 

De Klára rögtön továbbrepített minket a realitások mezején a "szegény" magyar földre, ahol "pontosan ugyanazok a dolgokat vették meg, mint amiket a horvátországi boltban".  A "demokrata" pedig belül remegő, kaján örömmel nyomja a valóságot a szerencsétlen néző arcába, hogy Magyarországon mindezért már "10640 forintot" kellett fizetni. Állítása szerint "ugyanaz" minden: "tej, olaj, rizs." A következtetése pedig lesújtó, mert a jogász-közgazdász ezt "akármilyen árfolyamon számolja át, ez 1000-1500 forinttal drágább, mint amit a horvátok fizetnek, ahol ráadásul már az eurót használják." 

Azonban mi tudjuk, hogy az ördög a részletekben rejlik, akivel Klara Dobreva - felmenői hagyományát követve - már rég egy jó kis paktumot kötött. 

Amikor az "ugyanaz" egy kicsit más, és kicsit több is

Emlékszünk még, amikor Ferencünk azt mondta az ő "drága, szeretett népének", hogy "nem kell félni, nem fog fájni?". Aztán mégis jött a gázáremelés, áfaemelés és az egyéb megszorítások különböző változatai. Nos, kommunista vérvonallal az ereiben Dobreva is ugyanazt a kevésbé sem vonzó jellemvonást örökölte: elég mosolyogva hazudni, egy-két "bűvészi" mozdulatot tenni, és akkor az emberek szemében minden valóságos lesz, és még fájni sem fog. Aztán, ha mégis összedől a kártyavár, hát, akkor, ördöge lesz, mert mindig van vészkijárat. És így lesznek a különböző dolgok "ugyanazok" az ő, és a megtévesztett polgárok szemében. De, miről is van szó pontosan? Lássuk, a maguk valójában összehasonlítva azokat a termékeket, amelyekkel Klára asszony telepakolta a kosarát nálunk, és déli szomszédunknál. Mert az ugyanaz, mégsem ugyanaz. 

Ami Klára szemében ugyanaz, de a valóságban mégis más:

  • Leveszöldség:

Horvátországban Klára 500 grammot vett belőle, míg Magyarországon 800 grammot. A magyar termék szemmel láthatóan több és szebb zöldségeket is tartalmaz, mint a horvát termék. 

Dobrev Klára horvátországi "díszes" kosara. 
Fotó: Facebook
Dobrev Klára "drága" magyarországi kosara. 
Fotó: Facebook
  • Tejföl:

Horvátországban Dobrevának elég volt egy 300 grammos Mileram tejföl, míg Magyarországon már úgy gondolta, hogy az mégis csak kevés lesz, és inkább egy 450 grammos Pilosra lesz szüksége. 

  • Burgonya: 

A horvátországi Lidl-ben Klára 6 darab burgonyát tartott elegendőnek, de Magyarországon már 2.5 kg-os kiszerelést vett, ami így 6 darabnál mégiscsak többet tartalmaz. 

  • Előrecsomagolt csirkemell:

Fogalmunk sincs róla, hogy hány dekát vett belőle a DK-vezér Horvátországban és Magyarországon, de biztosra vesszük, hogy nem ugyanannyit. 

  • Barack

Ezzel ugyanez a helyzet, bár tény, hogy a horvát és a magyar zacskóban is 6 darab volt, de a kilogrammot ez alapján nem tudjuk meghatározni. 

Csakhogy jó hír is legyen Klára számára, a többi termék esetében, mint a rizs, olaj, uborka, lekvár vagy tej, nem találtunk különösebb kivetnivalót. De, ha jobban belegondolunk, utóbbi esetében például - a különböző márkát figyelembe véve - minőségi különbség még lehet, amely akár itt is megmutatkozhat az árban.

Tehát a mi, Dobrevával szembeni következtetésünk úgy hangzik: hogyha figyelembe vesszük a DK-s politikus által "elrejtett" tényeket, akkor anyagi különbség nem igazán lehet a két Lidl között. Ugyan szép próbálkozás volt a magyarok hergelése, de ez sem fog segíteni abban, hogy a politikus növelje egyre inkább apadó szavazatainak számát. Arról nem is beszélve, hogy a horvátok maguk is részben árstoppal védekeznek az infláció letörése ellen, azonban számtalan termék számukra még így is túl drága számukra, amit feltehetően súlyosbít néhány horvát termék silány minősége is, ahogy ezt Dobreva leveszöldségénél is láthattuk.  

Az Apró-dinasztia tagjának ebben az esetben is csupán az uszítás, a szavaztok számának növelése lebegett a szeme előtt, és nem a igazság bemutatása vagy a magyar emberek érdekeinek képviselete. 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Ajánljuk még

Milliárdos ingatlanvagyonnal gyarapodik tovább tatabányai családok nyomorán a „Szeviép-család” – Csinos céghálót találtunk az egykori vezér fia körül

Exkluzív 2022 május 25.
A Pesti TV Az Ügy című riportműsorában mutattuk be a tatabányai szellemtársasházat, amely tizenöt éve áll befejezetlenül. A huszonegy lakásos, a földszinten nagy irodaépületet is magába foglaló ingatlant sajátos konstrukcióban kezdték építeni 2004 után. A telektulajdonos, első számú építtető, a Környe és Vidéke Takarékszövetkezet ingatlanhasznosító cége, a Tak-Ing végelszámolás alatt áll; az építő Pólus Kft. 2007 óta felszámolás alatt; a lakásaikat előre kifizető tatabányai családok, összesen tizenöt károsult család a mai napig nem kapott vissza egy fillért sem. Közben tavaly év végén a félkész épület az egyik szeviépes érdekeltség kezébe került. A Szeviép-üggyel a PestiSrácok.hu az elmúlt években kiemelten foglalkozott; követjük a több száz kisvállalkozó csődjéért felelős, csődbűncselekménnyel vádolt milliárdosok ma is tartó büntetőperét. Megmutattuk, hogy a mai napig milyen luxusban élnek, és egy tényfeltáró cikksorozatban azt is, hogy a Szeviép csődeljárása előtt milyen elképesztő céghálót építettek fel a Szeviép-vezérek, amely cégekben immár egy-egy családtagjuk a tulajdonos. Ebben a tényfeltáró riportban azt mutatjuk meg, hogyan kerül a Szeviép-vezér B. Sándor fia Tatabányára, miként jutottak hozzá a tizenöt család anyagi megnyomorítását jelentő, milliárdos értékű ingatlanvagyonhoz, és azt is, hogy a tatabányai botrányban szereplő cég csak egy az újabb céghálóban. Körülbelül tíz milliárdos vagyont találtunk éppen csak, hogy „muzsikáló” cégekben, és mindez az egyik B.-fiú kezében fut össze.

Vasárnapi autóbusz-szerencsétlenség: voltak már problémák a szervezőkhöz köthető utak körül

Exkluzív 2021 augusztus 17.
Nem először került a sajtóhírekbe és a figyelem középpontjába az az utazásszervező cég, amelynek bérelt autóbusza vasárnap hajnalban 8 ember halálát okozó balesetet szenvedett az M7-es autópályán – tudta meg a PestiSrácok.hu. 2019-ben több sajtóorgánum is beszámolt róla, hogy magyar egyetemisták franciaországi síútja vált tortúrává, miután a magyar utazásszervezők hibás műszaki állapotú, román buszokkal vágtak neki a több ezer kilométeres útnak, végül az utasok egy része saját költségére, önállóan utazott haza. Majd még kártérítést sem kaptak. A "Suli Sí" szervezőcsapat és a hétvégi szerencsétlenségben érintett Rolitúra gyakorlatilag azonos céges hátteret mutat. Az Index és az Origo korábbi cikkei szerint az utakat szervező vállalkozók korábbi utazási irodáit többször megbüntették; volt olyan iroda, amely éveken át engedélyek nélkül hirdetett utakat.