pálosok
A pálosok nyomában a magyar történelmen át – Honi felderítés (Videó)
„Ha valaki Magyarország sorsos állapotját látni kívánja, tekintse Első Remete Szent Pál szerzetét. És ha azt virágjában tündökölni látja, tudja meg, hogy az országnak is jól vagyon dolga, mert jó rendben a szénája” – mondta a hagyomány szerint Pázmány Péter a pálos rendről. Az idézet történetileg nem igazolt, ám akár igaz, akár nem, azért tudott így meggyökeresedni, mert a pálosok története ténylegesen összeforrott Magyarországgal. A törökvészig virágzó szerzetesrend Mohács után az országhoz hasonlóan óriási pusztulást ért meg, majd a török kiverése előtti évtizedekben kezdett újra magára találni. Milyen csapásokat szenvedett el a rend az országgal párhuzamosan a Habsburg abszolutizmus, majd a kommunista diktatúra részéről, hogyan támadt fel újra és újra az országgal együtt, milyen állapotban van ma, és hogyan dolgozott, illetve dolgozik a magyarság ügyéért? Ez is kiderül a Hesz Attila pálos szerzetes atyával készült beszélgetésből, ahol természetesen a pálosok által őrzött, ősi, kereszténység előtti titkok mellett sem mentünk el.
Amikor még teljes volt a csíksomlyói búcsú: három éve így zarándokoltunk az éjszakában Botond atyával (Videó!)
A PS stábja három éve a pálos szerzetesekkel együtt zarándokolt. Még a járvány előtti "békeidőben" a PS stábja a pálos rend vendégházában szállt meg Hargitafürdőn, majd a Bátor Botond atya vezette zarándokokkal tartottunk a pünkösdkor hagyományosan hajnalban induló, Csíksomlyóba tartó útjukra, amely egy kiadós, huszonöt kilométeres túrát jelentett az erdőben. A búcsú szónoka akkor Botond atya barátja, a lengyel pap, Marian Adam Waligóra volt, akinek ékes magyarsággal elmondott beszéde hatalmas sikert aratott a hívek körében. Zarándoklatunk világossá tette számunkra, hogy bár a magyarokat sokszor úgy jellemzik, hogy széthúzó emberekből álló nép, a csíksomlyói búcsú áldott hangulata, békéje három éve is megmutatta, hogy nemzetünk alapvető tulajdonsága az összefogás.
Ajánljuk még