papp sándor
„A felvidéki magyarságot már nem közösségként, csak közönségként kezelik” – PS-interjú Papp Sándorral
Szakadt országnak szakadt elnököt! – kiáltotta a világba Nagy Feró 1990-ben. Valami hasonlót csinál most kicsiben a felvidéki Papp Sándor, aki gyakorlatilag kívülről jön, sosem viselt tisztséget a felvidéki Magyar Közösség Pártjában és elődeiben, mezei tagként, saját szavai szerint csőnadrágos fiatalként lett a ’90-es években faluja polgármestere, most azonban bejelentkezett pártelnöknek. A zsinórban negyedik választási kudarc után sem látszik az egyre reménytelenebb helyzetű MKP-n, hogy a pofonok kijózanították volna, néhány hónap után mindig visszatérnek a korábbi üzemmódba, mintha már nem is zavarna senkit a lassú sorvadás. A máig aktív közösségszervező Pappot ez zavarja, és azt a munkát szeretné elvégezni, amit ő is a párt korábbi vezetőitől várt volna. Bejelentésekor sokan azt hitték, csak trollkodik, de interjúnkból is kiderül: nagyon nem. Ajánljuk még
Megőrülések
Alig várjuk, hogy véget érjen a mostani gyűlölködés, és jöjjön az a Szeretetország, amelyből most a megőrült Hadházy adott ízelítőt, de látjuk, olvassuk a híveiktől is nap mint nap. 2026-ban elbúcsúzunk az erős és nagypofájú Németországtól
A buta nő kalandja a pszichopatával
Halljátok a csendet? Jó, mert már nem tart sokáig.
Karácsony első napjának reggelén, a szenteste elfogyasztott vörösbor hatásától kipihenten, a klasszikus rántott hús–majonézes krumpli–torma kombó elfogyasztása közben egy furcsa érzés kerített hatalmába. Először nem értettem, de aztán szépen letisztult ez a furcsa állapot, és a napkeleti bölcsekből merítkezve levontam a következtetést: csend van. 
