retÖrki
A magyar emigráció inkább egymással harcolt, nem a kommunisták ellen – Nyári Gábor volt Az Öreg vendége
A Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet és Levéltár történészei nemcsak a rendszerváltás történetét térképezik fel, hanem az előzményeket is, egészen a negyvenes évekig visszamenve az időben. Az Öregnél ezúttal Nyári Gábor, a RETÖRKI ügyvezető igazgatója járt.
‘56 megítélésében soha nem lesz közmegegyezés – M. Kiss Sándor a Boomerlázadásban (Videó!)
A kommunista bűnök lajstroma hosszú, egyes adatok szerint százmillióan estek áldozatául az 1917-es bolsevik forradalomtól az 1989-es rendszerváltásig. Ezt a magyarok is megszenvedték a Kommün 1919-es vérengzésével, a Gulágra elhurcolt százezrekkel, a Rákosi-korszak véres terrorjával, az 1956-os forradalom és szabadságharc leverése utáni megtorlással. Erről beszélgetett Stefka István, a Pesti TV programigazgató-helyettese és Szakál Borostyán műsorvezető M. Kiss Sándorral, a Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet és Archívum tudományos igazgatójával a Boomerlázadás hétfői adásában. A történész, a Történeti Tényfeltáró Bizottság tagjaként hatvanegy magyarországi, rendszerváltás előtti sortűz vizsgálatában vett részt, a mészárlásoknak sok száz ártatlan ember esett áldozatául. M. Kiss szerint az '56-os forradalom megítélésében soha nem lesz közmegegyezés.
Rendszerváltástól rendszerváltásig című videósorozattal debütál a Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet és Archívum
A Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet és Archívum (RETÖRKI) Rendszerváltástól rendszerváltásig címen új videósorozatot indít. A negyedórás epizódok Magyarország XX. századi történetét mutatják be számos korabeli dokumentum, film és képanyag segítségével. Az oktatási segédanyagként is használható videókkal a RETÖRKI célja, hogy a koronavírus miatti szükséghelyzetben olyan tartalmakkal szolgáljon a nagyközönség számára, amellyel segíteni tudja a középiskolások otthoni tanulmányait. A sorozat május 3-án debütáló első adásában Nyári Gábor történész, az Intézet főigazgatója mutatja be Magyarország 1918 és 1940 közötti történetét. A RETÖRKI a videósorozat mellett az eddiginél nagyobb hangsúlyt fektet az online jelenlétre. Május 2-án, a rendszerváltás utáni első szabadon választott Országgyűlés alakuló ülésének 30. évfordulóján elindult az Intézet hivatalos közösségi oldala, a közeljövőben pedig a Hungaricana közgyűjteményi portálon mindenki számára ingyenesen elérhető lesz az összes eddigi RETÖRKI-kiadvány digitális változata. Az Intézet ezeken a felületeken minőségi ismeretterjesztő és tudományos tartalmakkal szeretne segíteni a járványhelyzet miatti korlátozások idején mind a kutatóknak, mind a rendszerváltás és a történelem iránt érdeklődő szélesebb közönségnek.
A rendszerváltás történetében máig sok a feltárásra váró fejezet – Nyári Gáborral beszélgettünk (PS-interjú)
A rendszerváltás élményei, hatásai, következményei és utóélete a jelenben is magyarok milliói számára idéznek meg különböző emlékeket, érzéseket, benyomásokat. A közös nevező napjainkban odáig terjed, hogy a rendszerváltás hazánk sok évtizeden át tartó diktatórikus korszakaiból a demokratikus államberendezkedés irányába tett nagy lépése, aminek eredményeképp létrejöhetett egy független, demokratikus, magyar jogállam. A folyamatok hátterének és történetének vizsgálatáról, az új kutatási irányokról portálunk Nyári Gábort, a Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet és Archívum (RETÖRKI) főigazgatóját kérdezte, akinek idei kinevezésével talán az egyik legjelentősebb szakmai feladat nehezedik vállaira, hiszen a múlt század egyik legvitatottabb történelmi fejezetének tudományos igényességgel történő feltárását vezeti.Ajánljuk még
A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.
Ez az aszály nem természeti csapás, hanem a mi alkotásunk – Polbeat Piknik
Újra veszélyben nemzetünk és hitvallásunk!
Magyar Péter miniszterelnök ámokfutása nem ért véget.
Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.
