retÖrki
A magyar emigráció inkább egymással harcolt, nem a kommunisták ellen – Nyári Gábor volt Az Öreg vendége
A Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet és Levéltár történészei nemcsak a rendszerváltás történetét térképezik fel, hanem az előzményeket is, egészen a negyvenes évekig visszamenve az időben. Az Öregnél ezúttal Nyári Gábor, a RETÖRKI ügyvezető igazgatója járt.
‘56 megítélésében soha nem lesz közmegegyezés – M. Kiss Sándor a Boomerlázadásban (Videó!)
A kommunista bűnök lajstroma hosszú, egyes adatok szerint százmillióan estek áldozatául az 1917-es bolsevik forradalomtól az 1989-es rendszerváltásig. Ezt a magyarok is megszenvedték a Kommün 1919-es vérengzésével, a Gulágra elhurcolt százezrekkel, a Rákosi-korszak véres terrorjával, az 1956-os forradalom és szabadságharc leverése utáni megtorlással. Erről beszélgetett Stefka István, a Pesti TV programigazgató-helyettese és Szakál Borostyán műsorvezető M. Kiss Sándorral, a Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet és Archívum tudományos igazgatójával a Boomerlázadás hétfői adásában. A történész, a Történeti Tényfeltáró Bizottság tagjaként hatvanegy magyarországi, rendszerváltás előtti sortűz vizsgálatában vett részt, a mészárlásoknak sok száz ártatlan ember esett áldozatául. M. Kiss szerint az '56-os forradalom megítélésében soha nem lesz közmegegyezés.
Rendszerváltástól rendszerváltásig című videósorozattal debütál a Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet és Archívum
A Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet és Archívum (RETÖRKI) Rendszerváltástól rendszerváltásig címen új videósorozatot indít. A negyedórás epizódok Magyarország XX. századi történetét mutatják be számos korabeli dokumentum, film és képanyag segítségével. Az oktatási segédanyagként is használható videókkal a RETÖRKI célja, hogy a koronavírus miatti szükséghelyzetben olyan tartalmakkal szolgáljon a nagyközönség számára, amellyel segíteni tudja a középiskolások otthoni tanulmányait. A sorozat május 3-án debütáló első adásában Nyári Gábor történész, az Intézet főigazgatója mutatja be Magyarország 1918 és 1940 közötti történetét. A RETÖRKI a videósorozat mellett az eddiginél nagyobb hangsúlyt fektet az online jelenlétre. Május 2-án, a rendszerváltás utáni első szabadon választott Országgyűlés alakuló ülésének 30. évfordulóján elindult az Intézet hivatalos közösségi oldala, a közeljövőben pedig a Hungaricana közgyűjteményi portálon mindenki számára ingyenesen elérhető lesz az összes eddigi RETÖRKI-kiadvány digitális változata. Az Intézet ezeken a felületeken minőségi ismeretterjesztő és tudományos tartalmakkal szeretne segíteni a járványhelyzet miatti korlátozások idején mind a kutatóknak, mind a rendszerváltás és a történelem iránt érdeklődő szélesebb közönségnek.
A rendszerváltás történetében máig sok a feltárásra váró fejezet – Nyári Gáborral beszélgettünk (PS-interjú)
A rendszerváltás élményei, hatásai, következményei és utóélete a jelenben is magyarok milliói számára idéznek meg különböző emlékeket, érzéseket, benyomásokat. A közös nevező napjainkban odáig terjed, hogy a rendszerváltás hazánk sok évtizeden át tartó diktatórikus korszakaiból a demokratikus államberendezkedés irányába tett nagy lépése, aminek eredményeképp létrejöhetett egy független, demokratikus, magyar jogállam. A folyamatok hátterének és történetének vizsgálatáról, az új kutatási irányokról portálunk Nyári Gábort, a Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet és Archívum (RETÖRKI) főigazgatóját kérdezte, akinek idei kinevezésével talán az egyik legjelentősebb szakmai feladat nehezedik vállaira, hiszen a múlt század egyik legvitatottabb történelmi fejezetének tudományos igényességgel történő feltárását vezeti.Ajánljuk még
Ha már csak tényleg mi importálunk az oroszoktól, azonnal lépünk!
Bayer Zsolt: A hernyó vallomása
"Én soha nem leszek a másik oldalon. Ez a családom, ez a kötődésem, ez a szocializációm" - mondta Magyar Péter a Fideszről.
Szijjártó Péternek megint oda kellett lépni az ukrán külügyminiszter provokációja után
Kijev hisztirohamot kapott, mert nem terjeszthetik nálunk a hazugságaikat
Az ukránok úgy döntöttek, hogy csak az beszélhet róluk, aki azt mondja, amit ők. Ennek fényében be is tiltották a magyar sajtó értelmesebb részének elérését, azátn, amikor a cenzúrára megérkezett a mi válaszunk is, akkor Kijev egy hangos hisztirohammal összeomlott.
