szabadságolás
„Karácsony szabadságon” – Budapest után Szentendrén is megoldaná a forgalmi dugókat...
Karácsony Gergely teljesen értelmetlenül kampányol Márki-Zay Péternek, hiszen bárhogyan is alakul az előválasztási mizéria, az Dobrev Klárának kedvez. Legalábbis ezt mondják a baloldal egyes megmondóemberei, méghozzá egyre többen, ráadásul még Karácsony párttársai is a DK jelöltjére szavaznak. Mindeközben a főpolgármester szabadságot vesz ki, hogy Márki-Zaynak kampányoljon, ezúttal Szentendrén, ahol éppen a közlekedési dugók felszámolása volt a téma. A főpolgármester keresve sem találhatott volna jobb lehetőséget arra, hogy saját kezébe harapjon. Az viszont nem hatja meg, hogy Budapesten változatlanul nem lehet közlekedni: már délelőtt is állt a dugó a városban. A főpolgármester pedig, mint aki jól végezte eddigi dolgát, „dolgos szabira” megy, aminek a világon semmi értelme. Szabadságra megy Karácsony, hogy Márki-Zay Péternek kampányoljon
Mi, budapestiek eddig is azt hihettük, hogy 2019 ősze óta szabadságon van a főpolgármester, hiszen gazdátlanul sodródik Budapest, amióta Karácsony Gergely vezeti, de most tényleg egy hét szabadságot vett ki, hogy korábbi riválisát, Márki-Zay Pétert istápolja a kampányban. A szabadság azért is érdekes, mert a főpolgármester tulajdonképpen három hónapja kampányol, magyarán három hónapja nem vezeti a fővárost, munkatársaira hárítja a feladatokat, amíg ő más poszt után lohol. Ezért viszont ezek szerint nem vett ki szabadságot, hanem munkaidejében folytatta ez irányú tevékenységét – és még csak nem is nyert. Ajánljuk még
Pócs János a Polbeatben: az MSZP-s maffia a Tisza Pártban él tovább
Polbeat Szűcs Gáborral – Mi irányítjuk Washingtont?
Mi a különbség a hitel és a védőháló között? Mi a protokoll, ha két vezető találkozik és mit mondanak az összeesküvők a magyar-amerikai kapcsolatokról. Vendégünk Szűcs Gábor az Alapjogokért Központ elemzője mesélt a Polbeat-ben a Trump-Orbán találkozóról és arról, hogy mit is kell tudnunk a történelmi csúcsértekezlet eredményeiről. A patriotizmus maga a lázadás - Lajkó Fanni és Szűcs Gábor a Polbeatben
A mai világ arról szól, hogy egyáltalán ne legyenek nemzetek, ebben pedig a patriotizmus eszméje maga a lázadás. Nemigen maradt olyan uniós tagállam, ahol annyira hazaszeretők az emberek, mint mi, magyarok. Szerencsések vagyunk, hiszen Nyugat-Európában már kevert a társadalom, s lényegében nincs az embereknek nemzettudata - mondta a Polbeat című műsorunkban Lajkó Fanni, jogász az Alapjogokért Központ elemzője, aki másik vendégünkhöz, Szűcs Gábor jogász-elemzőhöz hasonlóan a Nemzeti Ellenállás Mozgalom alapító tagja. Szűcs Gábor ugyanerről így fogalmazott: nem elég önmagában, ha politikusok állnak ki egy ügy mellett, "nekünk is meg kell mutatni, hogy mi a fontos, mert a mi életünkről van szó". Huth Gergely kérdéseire elhangzott az is: Magyar Péter csak epizódszereplő lehet, előbb-utóbb el fog bukni és ezt ő is érzi. Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.