Pesti Srácok

szociális ellátás

Vajda Zoltánnak a tavalyi költségvetésben az nem tetszett, hogy sokat költött a kormány Paks II-re

KZKroó Zita Magyar ugar 2022 november 23.
A háromnapos parlamenti ülés utolsó napját tartják ma a képviselők az Országgyűlésben és első körben a tavalyi költségvetés végrehajtásáról vitáztak. Bár a kormány részéről Banai Péter Benő ismertette azokat a gazdasági számokat, amelyek bizonyítják, hogy még a koronavírus-járvány okozta többletkiadások sem gátolták a magyar gazdaság növekedését, a családvédelmi intézkedések is megmaradtak, valamint nőtt az átlagkereset és a fogyasztás is, a baloldal természetesen talált fogást a kormányon. A DK például azt hánytorgatta fel, hogy ők tulajdonképpen nem tudtak beleszólni a költségvetésbe, aminek az az oka, hogy a kormánynak kétharmados többsége van, továbbá szerintük a tavalyi büdzsé a szociális és a gazdasági válság leküzdésére is alkalmatlan volt. Az MSZP azért mordult fel, mert szerintük sokat költött a kormány olyan felesleges dolgokra, mint Paks II, aminek köszönhetően egy lépést tettünk az energiafüggetlenségünk felé, de a köztévét sem kellett volna szerintük ennyire támogatni. A Momentum szerint pedig a kormány addig akarta, hogy az emberek jól éljenek, amíg megválasztják őket, most viszont megszorításokat hajtanak végre. Úgy vélik, a megemelkedett rezsiárakról is a kormány tehet, figyelmen kívül hagyva, hogy az átlagfogyasztásig továbbra is él a rezsicsökkentés és egész Európa küzd a túlélésért.
Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.