természetrombolás

Hol akarunk élni évtizedek múlva? – A szlovák közigazgatási reform civilizációs tanulságai

Vezércikk 2023 április 17.

Akármilyen rosszul is fest a felvidéki magyarok szénája a globalizáció és a szlovák nemzetstratégia kettős szorításában, első ránézésre ez csak az ő gondjuk. Második ránézésre viszont olyan kérdéseket vet fel ez a történet, amelyeket mindenütt meg kell válaszolni mielőbb, és ha a válaszadást elsumákoljuk, az is válasznak minősül. A globalizációs urbanizáció olyan erővel tolja egy adott irányba az életmódunkat, társadalmi és politikai berendezkedésünket, a természeti környezetünket, hogy azzal kezdenünk kell valamit. Beletörődhetünk, és akkor a jövőbeli életünket is jellemzendi mindaz, amit a maiban nem szeretünk – a társadalom atomizálódása, elmagányosodás, frusztrációk, jóemberkedő pótcselekvések, természetpusztulás –, vagy iszonyú kemény feladatot vállalva szembemehetünk vele, hátha sikerül valamit javítani a helyzeten.

Lakóparképítéssel zöldítenének Mocsárosdűlőn Karácsonyék

SSSzalai Szilárd Magyar ugar 2021 május 25.

Elképesztő marketingtrükkel próbálják meg építési területnek kiszervezni Karácsonyék a főváros budai oldalának utolsó megmaradt vizes élőhelyét. A „zöld” főpolgármester szerint ugyanis azzal „mentik meg” Óbuda zöld szívét, hogy körülbelül negyedét lakóparkként építtetnék be. Igazi lenini jó cselekedet ez, hiszen akár közéjük is lövethetett volna, ugyebár. Igaz, a környék élővilága szempontjából a jelenlegi tervezet is felér egy lábon lövéssel, hiszen a lakópark nemcsak a zöld területek egy jelentős részének beépítését hozná el, hanem a területre nehezedő ökológiai lábnyom is jelentősen nőne egy sűrűn lakott iroda- és társasházkomplexum szomszédságában. A mobil klímaerdők bajnokát – jelentsen ez bármit – úgy tűnik, ez azonban nem érdekli, csak a látszatpolitizálás és a tőkekovácsolás.