Pesti Srácok

tony abbott

Budapesti Demográfiai Csúcs: A népességfogyás időzített bomba, amellyel már most foglalkozni kell (PS-videó)

SMSusánszky Mátyás Magyar ugar 2019 szeptember 5.
Mindenképpen el kell hárítani azt az egyes politikai körökben népszerű elképzelést, hogy a migráció lesz képes megállítani a népességfogyást, ez ugyanis valójában népességcserét jelent – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök csütörtökön, a harmadik alkalommal megrendezett Budapesti Demográfiai Csúcson. Mint hozzátette, a családpolitika alapja a bizalom, hogy elhiszik-e a családok, hogy a családvédelmi intézkedésekkel hosszú távon is lehet számolni. Erdő Péter bíboros beszédében azt hangsúlyozta: a népességfogyás, a demográfiai kérdések jelen vannak az európai közvéleményben, az emberiség fennmaradása tekintetében pedig döntő a család szerepe. Alexandar Vučić szerb államelnök azt mondta, országában komoly válságot jelent, hogy a fontos fejlesztések ellenére a középosztály nem vállal több gyermeket. Mint kiemelte: a demográfiai kérdést korunk legfontosabb problémái közé kell emelni. Andrej Babiš cseh miniszterelnök úgy vélte, a demográfiai kérdés nem olyan népszerű, mint a klímaváltozás ügye, mégis minden európai országra hatással van. Örömét fejezte ki ugyanakkor, hogy a V4-ek országai ezzel az időzített bombával már most érdemben foglalkoznak. Tony Abbott volt ausztrál miniszterelnök arról beszélt, hogy a Nyugat zsugorodása egyelőre megállíthatatlan, Nigéria, Pakisztán, Banglades vagy akár Egyiptom népessége ugyanakkor folyamatosan nő. Ugyanakkor úgy vélte, a gyermekvállalás a legfontosabb örökségünk, amellyel bizalmat fektetünk a jövőbe.
Ajánljuk még

Vérrel írt üzenet, fegyverarzenál, eltévedt lövedék – Fokozódik a feszültség a déli határnál

Exkluzív 2023 szeptember 5.
Tovább súlyosbodott a helyzet a déli határunk szerb oldalán azóta, hogy Az Akta bemutatta a terrorista embercsempész bandák táborait, akiknek az egymással folytatott háborúja a helyi magyarok életét veszélyezteti. Ahogy riportunkban bemutattuk, afgán és észak- afrikai terrorista csoportok tanyáznak a Szabadka környéki erdőkben, sorozatlövő, gránátvető fegyverekkel és gránátokkal ellátva, és most már naponta vannak tűzharcok, lőnek és robbantanak, gyakran a lakóházak közelében. Ezek a bandák szervezik a napi több száz, Zágrábból a Délvidékre érkező illegális migráns továbbjuttatását. Az elmúlt napokban fokozódott az amúgy is tarthatatlan helyzet. A lövöldözések maradványait, lőszerhüvelyeket néhány tíz méterre a határtól százával találni – már a határon lőnek, miközben 300–400 fős csoportok invázióját irányítják neki a kerítésnek. És már nem létráznak: végigvágják a kerítést, azon tuszkolják át az embereket az akciót fegyveresekkel fedező embercsempészek. A PestiSrácok.hu számos exkluzív felvételt kapott a terroristákról és a felkutatásukra irányuló akciókról. Megtaláltuk a TikTokon az embercsempész bandák egymásnak szóló hadüzeneteit, különböző üzenetekkel ellátott videóit. Ezek a felvételek is jól mutatják, hogy elit terrorista csoportok háborúja dúl az embercsempész piacért, illetve területekért. A BIRN balkáni oknyomozó portálnak pedig a csoportok vezetőit is sikerült beazonosítania, és belső informátoraik által a területfelosztási harcok eseményeit is feltérképezték. Hat hónapon át tartó kutató-elemző munkájukból az is kiderül, hogy a marokkói és afgán bandák háborújához főleg Koszovóból albán bűnözői körök biztosítják a fegyvereket, méghozzá igencsak borsos áron.

A Közel-Kelet következő időzített bombája: a kurdok

Exkluzív 2016 július 22.
A Közel-Keleten gyakran összefolyik a külpolitika és a belpolitika, a vallási, etnikai és persze gazdasági érdekek mentén kitörő konfliktusokban sokszor követhetetlen, hogy ki kivel van és miért. Ebben az örök háborús térségben a híradásokat napok óta uraló Törökország az egyik legerősebb játékos. Most a puccs a húzótéma, ám Erdoğan elnök külföldön és belföldön egyaránt olyan aktív politikát folytat, hogy mindig történik valami az országával. Van azonban valami, amin mindig megakad a törökök szeme, bármelyik közel-keleti szomszédjuk felé néznek: a kurdok. A török-szír-iraki-iráni határvidéken élő 30-40 milliós lélekszámú népnek nincs saját állama, ez pedig olyan feszültségeket szül folyamatosan, hogy akár ők lehetnek a jövőbeli híradók főszereplői.