új adótörvény
Az Országgyűlés keddi döntése értelmében évente kétszázötvenmilliárd forinttal több marad a vállalkozásoknál
A naprend előtti felszólalásokkal kezdődött kedden a parlament munkája, amit a PM politikusa, Mellár Tamás indított azzal, hogy közgazdász professzorként nincs tisztában a privatizáció jelentésével, ugyanis szerinte ez történik az egyetemek modellváltása során, pedig épp az ellenkezője igaz. A DK-s Oláh Lajos azt kérte ki magának, hogy az EU források elosztásáról a kormány nem egyeztet, pedig még a parlamentben is vitáztak róla. A szocialista Korózs Lajos a nyugdíjasok anyagi helyzetéért aggódott úgy, hogy kormányzásuk alatt tizenötször emeltek rezsit. A folytatásban a képviselők többek között megszavazták a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsának múlt évi tevékenységéről szóló beszámolóját és a magyar jelnyelvről szóló törvényjavaslatot, továbbá a pártalapítványokat érintő törvénymódosításokat is. A nap fő híre azonban kétségtelenül a gazdaság újraindítását célzó intézkedések, és adótörvény-változások voltak, amelynek értelmében évente több, mint kétszázötvenmilliárd forinttal több marad a házi vállalkozásoknál. Újabb adókönnyítés: januártól jöhet az összevont, kedvezményes társadalombiztosítási járulék
Januártól léphet hatályba az új adózási rendszer, amelyre a héten nyújtott be törvényjavaslatot a Pénzügyminisztérium. A cél a járulékrendszer átszabása, egyszerűsítése. A javaslat szerint új, egységes járulékot, a társadalombiztosítási járulékot vezetnék be a nyugdíjjárulék, az egészségbiztosítási járulék, valamint a munkaerőpiaci járulék összevonásával. Az egységes társadalombiztosítási járulék – ha az országgyűlés a törvényjavaslatot elfogadja – 2020 januárjától él majd, mértéke 18,5 százalék lesz. Az új, tervezett adózási rendszerről Izer Norbert adóügyi államtitkár nyilatkozott a Magyar Nemzetnek. 
