Az Országgyűlés keddi döntése értelmében évente kétszázötvenmilliárd forinttal több marad a vállalkozásoknál
A naprend előtti felszólalásokkal kezdődött kedden a parlament munkája, amit a PM politikusa, Mellár Tamás indított azzal, hogy közgazdász professzorként nincs tisztában a privatizáció jelentésével, ugyanis szerinte ez történik az egyetemek modellváltása során, pedig épp az ellenkezője igaz. A DK-s Oláh Lajos azt kérte ki magának, hogy az EU források elosztásáról a kormány nem egyeztet, pedig még a parlamentben is vitáztak róla. A szocialista Korózs Lajos a nyugdíjasok anyagi helyzetéért aggódott úgy, hogy kormányzásuk alatt tizenötször emeltek rezsit. A folytatásban a képviselők többek között megszavazták a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsának múlt évi tevékenységéről szóló beszámolóját és a magyar jelnyelvről szóló törvényjavaslatot, továbbá a pártalapítványokat érintő törvénymódosításokat is. A nap fő híre azonban kétségtelenül a gazdaság újraindítását célzó intézkedések, és adótörvény-változások voltak, amelynek értelmében évente több, mint kétszázötvenmilliárd forinttal több marad a házi vállalkozásoknál.
Mellár Tamás napirend előtti felszólalásával kezdődött a keddi ülés. A PM politikusa, perverz privatizációnak nevezte az egyetemek modellváltását. Az ingyenes vagyonosztogatást akkor lehetett volna indokolni, ha a finanszírozást rábízta volna az új tulajdonosra, de továbbra is a költségvetés finanszírozza az egyetemek költségvetését. Rájárhatnak az új alapítványok a költségvetésre. A Fidesz fél a kormányváltástól, ezért biztosítják így be magukat – mondta fel a házi feladatát Mellár.
Orbán Balázs válaszában elmondta: szomorú, hogy Mellár Tamás közgazdász professzorként nincs tisztában egy alapfogalommal. Ami történik a modellváltásban, az a privatizáció ellentéte. Forduljon magától balra és akár Demeter Márta is elmondja, hogy mi az a privatizáció – mondta az államtitkár. Ezeket az összegeket csak az egyetemekre lehet költeni, most így több pénzt kap a felsőoktatás. Ön azzal vádolt minket, hogy az a tervünk, hogy a jövőbeli kormányok ne tudják kivenni a pénzt a felsőoktatásból, ez igaz – tette hozzá. Orbán Balázs a nyugati egyetemek példáját hozta fel, amelyek szintén alapítványi formában jöttek létre. A legnagyobb támogatója a Harvardnak az állam – jegyzete meg az államtitkár.
A vírus előtti jó gazdaságpolitikának köszönhetjük, hogy most jól állunk
Demeter Márta fideszes pártpénztárnoknak nevezte Orbán Balázst, majd megjegyezte, hogy nincs megfelelő gazdaságpolitika Magyarországon. A hazai üzemek alárendelt szerepet játszanak – tette hozzá az LMP politikusa. A magyar kis és középvállalkozások helyzetbe hozása érdekében kellene intézkedéseket hozni, őket segíteni. Demeter Márta összeszerelő üzemnek minősítette hazánkat. A képviselőnő szerint új gazdaságpolitikára van szükség.
Schanda Tamás válaszolt a képviselőnek. Az államtitkár elmondta: furcsa, hogy Demeter akarja kioktatni a kormányt válságkezelésből. Mindig ugyan oda tér vissza az LMP képviselője, aki ugyan pártról pártra ugrál, de mindig ugyan ott köt ki, Gyurcsány mellett. A koronavírus-járvány előtti időszak az oka annak, hogy most jól áll Magyarország. Kutatásfejlesztési kapacitást is hoznak ide a beruházók, elképesztő, hogy a baloldal ezt sem támogatta – sorolta az államtitkár.
Egészségügyi fejlesztéssel kampányolt a DK
Széleskörű társadalmi egyeztetés volt az unióban az onnan érkező forrásokról – erről már a DK politikusa beszélt. Oláh Lajos szerint majd egy normális Dobrev-kormány ezt megoldja. Oláh Erzsébet és Terézváros fejlesztéséről beszélt – ott indul országgyűlési képviselőként –, majd javasolta, hogy a Péterfy Kórházra költsék a pénzt.
Dömötör Csaba válaszában elmondta: több mint ötszáz partnerrel egyeztetett a kormány az uniós forrásokról. A parlamentben is volt erről vita, kár, hogy erre nem emlékszik a DK. Az alapokban egyetértünk, hiszen mi is az egészségügyre, oktatásra és környezetvédelemre akarjuk ezt az összeget fordítani – jegyezte meg az államtitkár. A Fidesz-kormányzás alatt kilencven kórház és több mint ötven rendelőintézet újult meg. A baloldal városvezetését ismerjük: gazos parkok, azaz méhlegelők, hajléktalanok mindenhol és kosz – szembesítette Oláh Lajost a valósággal Dömötör Csaba.
Korózs ismét vádaskodott, de a választ nem várta meg, kisétált az ülésteremből
Jól, jegyezzék meg: 0,6 százalék, ennyit utalnak a nyugdíjasoknak – hazudta sokadszor mondta Korózs Lajos. Az MSZP képviselője szerint már előre lehetett tudni, hogy magas lesz az infláció, majd az elszállt élelmiszerárakról beszélt. 2012. óta nem volt ilyen infláció – tette hozzá a tudatlanok magabiztosságával. Az alacsony nyugdíjak felzárkóztatására nem volt pénz, ahogyan a rokkantnyugdíjakra, és a méltányossági nyugdíjemelésre sem. Bezzeg az ukrán nyugdíjra volt pénz. Ezek nem kárpátaljai magyarok, hanem élősködők. Aki Magyarországon nem fizetett adót, nem fog magyar nyugdíjat kapni – fenyegetőzött a profi rém, és álhírterjesztő.
Rétvári Bence emlékeztetett: még mindig a bocsánatkérésre várnak a kamumentős ügyben, ami jól mutatja Korózs Lajos hitelességét. Amikor a szocialisták tizenötször emelték a rezsit a kormányzásuk alatt, akkor miért nem érdekelte a nyugdíjasok sorsa – tette fel a kérdést az államtitkár.Válaszadás közben azonban Korózs Lajos kiment az ülésteremből. Rétvári ennek ellenére folytatta válaszát és elmondta, a baloldal most is adót emelne. A Budapesti Nagybani Piacból egymilliárd forintot kivett a baloldal, de a magas zöldség-gyümölcs árakról beszél. Stabilizáltuk a nyugdíjakat és Erzsébet-utalványt is adunk az időseknek – hangsúlyozta Rétvári Bence.
Később a képviselők a többi között megszavazták a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsának múlt évi tevékenységéről szóló beszámolóját és a magyar jelnyelvről szóló törvényjavaslatot, továbbá a pártalapítványokat érintő törvénymódosításokat is.
Az Országgyűlés elfogadta a jövő évi adótörvény-változásokat
A képviselők százhúsz igen szavazattal, hatvan ellenvokssal szavazták meg a jogszabálycsomagot, amellyel a kormány célja a gazdaság újraindítása. Ennek érdekében csökkennek a munkáltatói terhek: a jövő év közepétől fél százalékponttal mérséklődik a szociális hozzájárulási adó, így az már csak tizenöt százalékos lesz. Emellett a szakképzési hozzájárulás a kedvezmények fenntartása mellett beépül az adóba. Ahogy a pénzügyminiszter korábban elmondta, a munkát terhelő adó értéke így két százalékponttal csökken, és tovább egyszerűsödik az adórendszer. A változások eredményeként évente kétszázötvenmilliárd forinttal több marad a vállalkozásoknál. Egyszerűsödnek az egyéni vállalkozók átalányadózási szabályai. Jövőre már az éves minimálbér tízszereséig, kiskereskedelmi tevékenységnél ötvenszereséig választható majd ez az adózási forma. Az így adózó egyéni vállalkozásoknak az éves minimálbér feléig nem kell személyi jövedelemadót fizetniük, továbbá az érintettek élhetnek a családi adókedvezmény lehetőségével is. Az intézkedés hetvenezer vállalkozásnak jelent könnyebbséget.
További változások, a cél a gazdaság újraindítása
A törvény rögzíti az átalányadóval adózó jövedelem megállapításához alkalmazható költséghányadokat. Eszerint az egyéni vállalkozók alapesetben negyven százalék, a törvényben tételesen meghatározott tevékenységeket, vagy ezen tevékenységeket és kiskereskedelmi tevékenységet végző egyéni vállalkozók nyolcvan százalék, az adóév egészében kiskereskedelmi tevékenységből bevételt szerző egyéni vállalkozók kilencven százalék, a mezőgazdasági őstermelők pedig kilencven százalék költséghányad levonásával állapíthatják meg jövedelmüket. Változás, hogy a társasági-adótörvénybe már teljes egészében beépül az adóelkerülést célzó uniós direktíva, és a törvény bevezeti a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokra vonatkozó szabályokat. A közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány mentesül a társasági adó fizetése alól azon bevétele után, amelyet céljainak, közfeladatának, közérdekű tevékenységének megvalósítása érdekében szerzett. Az ezen alapítványoknak nyújtott vagyonjuttatással, támogatással nem kell megnövelni az energiaellátók jövedelemadó-alapját, és ezen alapítványok személyes illetékmentességet is élveznek. Egy másik változás értelmében háromszáz százalékos lesz a felsőoktatási támogatási megállapodás adóalap-kedvezménye a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványi vagy egyházi fenntartásban lévő egyetem támogatása esetén. A gazdaság újraindítása érekében a jövő évtől nem kell különadót fizetniük a kockázati tőkealap-kezelőknek és a tőzsdéknek sem. Az energiaellátók a veszteségüket a következő öt adóévben levonhatják az adózás előtti eredményükből. A kormány célja ezzel a rezsicsökkentés eredményének megőrzése. A kriptodevizákból származó jövedelmek kifehérítését szolgálja, hogy az ezen befektetésekből származó jövedelmek adóterhe 30,5 százalékról 15-re mérséklődik.
Az Állami Számvevőszék a pandémia alatt is szakmai munkát végzett
Domokos László, az ÁSZ elnöke közölte, valóban nem egyszerű az a helyzet, hogy a számvevőszéknek egyszerre kell a közpénzt megvédenie és a pártok, illetve a kampány ellenőrzését is elvégeznie. Domokos szerint,
Az ÁSZ-nak olyan hatásköre nincs, mint amit feltételeznek róla, nem bírósági típusú döntést hoz, nem is büntetést szab ki
Domokos László kitért azokra a felszólalásokra is, amelyek rámutattak, hogy az ÁSZ egy áttekinthetőbb, digitális alapú jelentést készített. Hangsúlyozta, hogy a papíralapúról digitálisra való áttérésnek nagyon komoly technikai és humánpolitikai feltételei vannak. Egyúttal azt is bejelentette, hogy tovább próbálják növelni a jelentések közérthetőségét. Az elnök hangsúlyozta azt is, hogy
Az államadósság mindenkor kockázatot jelent egy ország számára, de az európai államok között alig-alig van olyan, amelyik képes lett volna lényegesen csökkenteni az elmúlt évtizedekben felhalmozott adósságát
Hadházy Sándor, a gazdasági bizottság fideszes alelnöke azt mondta, hogy az ÁSZ tevékenységét korábban rettegés kísérte, de ahhoz képest ma fényévekkel előrébb tartanak.
A számvevőszék nem fenyeget, nem büntet, hanem segít
– szögezte le. Hadházy hozzátette, erre a segítőkészségre és szakmai munkára az önkormányzatok is egyre inkább tudnak támaszkodni. Az Országgyűlés a jövő héten folytatja a munkáját.
Fotó: MTI/Bruzák Noémi
