váradi natália

A kollektív bűnösségből a szülőföldön való boldogulásig – Váradi Natália a kárpátaljai magyarság kisebbségi törekvéseinek történetéről

SMSusánszky Mátyás Magyar ugar 2023 július 8.

A Szovjet Birodalom is élt a kollektív bűnösség elvével, ezért a kárpátaljai magyarság a teljes elnyomásból kellett megfogalmazza mindazokat a megmaradásához szükséges minimális feltételeket, amelyek máig sem változtak. A Váradi Natália főiskolai docenssel készült interjúnk második részében azokkal a "beadványokkal" foglalkozunk, amelyekben a kommunista időszak alatt a kárpátaljai magyarság a sérelmeit fogalmazta meg, valamint igényét a magyar nyelvű oktatásra, könyvkiadásra, sajtóra, kulturális életre. (Az első rész IDE kattintva olvasható.) Bár a dokumentumokat legtöbbször súlyos retorziók követték, összességében elmondható, hogy hozzásegítették a kisebbségben élő magyar közösséget például a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) megalakításához. Mint Váradi Natália felidézi, Fodó Sándor, a KMKSZ első elnöke, Visken elhangzott beszédében pedig arról beszélt: a Szövetség létrejötte bizonyítja, "a kárpátaljai magyarság, ha összefog, van benne erő, ki tudja harcolni nemzetiségi jogait, mert van miért harcolni: a szülőföldön való boldogulásért, megmaradásért".

Kárpátalja kulcsszerepet játszott az 1956-os forradalom és szabadságharc történéseiben – Interjú Váradi Natália történésszel

SMSusánszky Mátyás Magyar ugar 2023 július 4.

Kárpátalja az 1956-os forradalom és szabadságharc során kulcsszerepet játszott a történésekben, hiszen ez a térség a szovjet birodalom nyugati határa, és nem utolsó sorban magyarok is lakják. Ez a terület válik színterévé a deportálásoknak, kihallgatásoknak, a katonai és politikai műveletek irányítását is innen végzi munkáját a szovjet belügyminiszter-helyettes, aki nemcsak, hogy innen jelent Moszkvának, de ő maga fogadja az első deportáltakat is Ungváron – többek közt erről beszélt portálunknak adott interjújában Váradi Natália történész, az idei Lőrincz Csaba-díj kitüntetettje. A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola docense – akinek fő kutatási területe az 1956-os forradalom és szabadságharc kárpátaljai vonatkozásainak témája – elmondta: a Magyarországon letartóztatottak már éppen úton voltak, hogy a Szovjetunióba deportálják őket. A vagonok falának résein kidobált papírokkal segítségével ugyanakkor híre kelt a szovjet kommunisták tervének; feltehetően ennek volt köszönhető, hogy a több ezer deportáltat végül visszafordították Magyarország felé.