vezető
Folytatom, mert ez küldetés, nem munka – A Hálózat, avagy a szekrényből kiguruló csontvázak serege
Szereztünk ellenséget eleget. Sem Moszkva, sem Washington fenekét nem vagyok hajlandó nyalni, sem nyíltan, sem sunyin, ahogy az ellenzéki portálok többsége teszi. Példaképeim – csak hogy Krassó Györgyöt említsem – éppen ilyenek voltak: nem álltak se ide, se oda, de azt pontosan tudták, ki és mi ellen küzdenek. Hálózat.Lett sok barátunk is. Sokan megkerestek az elmúlt napokban, hogy segítsenek, hogy biztassanak, hogy ne adjuk fel, de miért adnánk fel? Miért hagynánk abba? Ez küldetés és hivatás, részemről biztosan nem végeztem. De nyugodjanak meg: a PS sem. Vezércikk. „A halálos ítéletet rájok!” – Így követelte Gimes Miklós a mártír Donáth György kivégzését
„Elég volt! Mi vagy ők! Valamelyikünknek pusztulnia kell. [...] A halálos ítéletet rájok!” – ezt követelte Gimes Miklós propagandista 1947 tavaszán, azután, hogy a szovjetek elrabolták a kisgazda-vezető Kovács Bélát, majd letartóztatták a Magyar Közösség-ügy „résztvevőit”. Ez volt a Rákosi-diktatúra egyik legsötétebb koncepciós pere. Bár Gimes azt harsogta, hogy mind a tizenhárom vádlott pusztuljon, végül Donáth Györgyöt végezték ki, aki szinte mindent magára vállalt. Az uszító-propagandában a későbbi „nagyimrések” játszották a vezető szerepet. Vásárhelyi Miklós, az említett Gimes, a ma is aktív Kende Péter, Erdős Péter vagy éppen Méray Tibor. Igaz, Kende legalább később elismerte Donáth bátorságát. Maga Gimes később a Rajkék elleni koncepciós ügyet is ünnepelte, majd további harcra buzdított. Miért is tekintenénk őt mártírnak vagy még szélsőségesebben „vértanúnak”? Sem lakás, sem pénz -Tizenöt tatabányai család veszítette el szinte mindenét a Szeviép miatt (Az Ügy)
El tudják képzelni azt, hogy vásárolnak egy lakást, amihez akár még komoly hitelt is felvesznek, majd az a lakás soha ne legyen az önöké, és még az árát se kapják vissza? Ez történt tizenöt tatabányai családdal, akik tizenöt éve járják kálváriájukat. Többen mindenüket elveszítették, azért, mert hittek egy cégnek, hogy az majd felépíti álmaik otthonát. Annyira hitték, hogy előre ki is fizették. Aztán a beruházás bedőlt, az építő cég csődbe ment és még 2007-ben elkezdték a felszámolását. Így írunk mi – Íme, a PestiSrácok elmúlt 10 évének legjobb bűnügyi sztorijai, leleplezések és exkluzív interjúk! (1. rész)
Nem volt könnyű összegyűjteni a többezer megjelent írásból azokat a bűnügyi témákat, amit a PestiSrácok.hu kiváló oknyomozói munkával tártak Önök elé. Halkan jegyeznénk meg, hogy a Portik-cikkekből vagy Boros Tamás elsőként itt közölt, teljes, filmre vett vallomásából könyvet is lehetne írni. És volt más is: elsőként fújta be a szél a postaládánkba a Portik–Laborc-találkozók jegyzőkönyvét, vagy éppen a ragadós kezű főzsernyákok lefizetését rögzítő NVSZ-videót. És igyekeztünk virítani klasszikus oknyomozó újságírókként is, gyakorlatilag egy-egy füles alapján egész rémtörténeteket göngyölítve fel. Kiderítettük például, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium a Nemzeti Együttműködés Rendszerének keretében a Kóka család cégével választatja ki az innovációs pénzekre érdemes pályázókat, és még büszke is erre. És jártunk tanúskodni a Gyorskocsi utcába, miután a katonai titkosszolgálat és az ügyészség összeveszett egy cikkünk apropóján. Volt sikerélményünk is, hiszen az eleinte struccként viselkedő Szócska Miklós a sokadik Roche-gate után megelégelte a klinikai laborok milliárdos pénzszórását. És feldolgoztunk teljesen politikamentes disznóságokat is, például a vegyi multik és a méhészek nagy harcát, vagy a kötelező kutyapóráz körüli hatalmas vitát. És ez még csak a 2013-as év összefoglalója volt. S hogy még milyen leleplezésekkel rukkolt elő a PestiSrácok.hu az elmúlt tíz évben? Elsőként Szenvedi Zoltán, Pámer Dávid és Szarvas Szilveszter írásai közül gyűjtöttünk egy csokorra valót. Borvendég Zsuzsanna sorozata: Hargitai György és az Apró–Dobrev-klán – Amikor a történész munkáját az oknyomozó Huth Gergely „folytatta”
Hargitai György pályafutása remek példája annak, hogyan is emelkedtek fel a rendszerváltoztatás előtt, alatt és után azok az „üzletemberek”, akik mögött ott állt a hálózat vagy konkrétan az Apró–Dobrev-klán. Hargitai „másodvirágzása” 2002 után érkezett el. Akkor, amikor a klán hatalomra került. Hargitai a hetvenes–nyolcvanas években Apró Piroskával együtt a Videoton/Vidimpex igazgatóságának tagja volt, majd a kilencvenes években azokkal a bolgár körökkel is üzletelt, akik az Apró–Dobrev házaspár segítségével jutottak be a magyar piacokra. Petar Dobrev a bolgár Izotimpex (a Videoton bolgár megfelelője) egyik vezetője volt, vagyis titkosszolgálati kötődése kevéssé megkérdőjelezhető. Az egykori szovjet, magyar és bolgár kommunista állambiztonság hálózatával megtámogatva Hargitai sikeresen konvertálta át helyzeti előnyét valóságos tőkévé. Mindebben nemcsak az Apró–Dobrev házaspár volt a partnere, de maga Apró Antal is, a Kádár-rendszer szürke eminenciása, az ötvenhatos megtorlások egyik irányítója, akivel a kilencvenes évek elején közösen alapítottak biztonsági céget Magyarországon. Hargitai György elképesztő karrierjét egy fiatal oknyomozó újságíró, Huth Gergely mutatta be annak idején a Magyar Nemzetben. Évekkel később Borvendég Zsuzsanna pedig kikutatta és megírta a pályafutás elejét.