Pesti Srácok

Csak a rendkívüli jogrend ért véget, a Magyarország elleni vizsgálat nem

Csak a rendkívüli jogrend ért véget, a Magyarország elleni vizsgálat nem

A balliberális politikusok szerint addig van diktatúra Magyarországon, amíg ők azt mondják – legalábbis ez derül ki az Európai Bizottság a Magyar Nemzethez eljuttatott állásfoglalásából. A testület illetékes szóvivője a lapnak azt nyilatkozta: "éberek maradnak" és nyomon fogják követni, hogy a jogállamiságot, alapvető jogokat és a közösségi jog alkalmazását érintő intézkedéseket miképp szünteti meg a kormány.

A Magyar Nemzet annak apropóján érdeklődött a Bizottságnál, hogy a magyar Országgyűlés tegnap elfogadta a rendkívüli jogrend megszüntetéséről szóló törvényt, valamint átmeneti szabályokról döntött. Ahogy a brüsszeli testület jogállamisági ügyekben illetékes szóvivője a lapnak elmondta: a szigorú jogállamisági felügyelet minden egyes EU-tagállamra igaz, tehát valamennyi uniós országban, egészen az utolsó, a vírus nyomán bevezetett rendkívüli intézkedés megszüntetéséig vizsgálják a helyzetet.

– fogalmazott a testület szóvivője.

PestiSracok facebook image
Nem meglepő módon a magyar vírustörvény, illetve az ahhoz kapcsolódó rendkívüli jogrend bevezetése a kezdetektől fogva a nemzetközi balliberális politika és média kritikáinak kereszttüzében létezett, annak ellenére, hogy Věra Jourová bizottsági alelnök több alkalommal is kijelentette, hogy a testület nem indít kötelezettségszegési eljárást az ügyben, hiszen a szabályozásnak nincs a közösségi joggal ellentétes eleme. Ugyanakkor nem elfelejtendő, hogy az uniós parlament – a liberális Jourová részvételével – vitát rendezett a magyar rendkívüli jogrendről, ám a brüsszeli ülésre magát Orbán Viktor miniszterelnököt várták, így a Magyarország képviseletére önként jelentkező Varga Judit igazságügyi miniszter végül nem szólalhatott fel a képviselők előtt.

A járványügyi átmenettel tehát borítékolhatóan nem lesz vége Budapest és Brüsszel nézetkülönbségének – erre nemcsak a friss bizottsági nyilatkozatból, de Jourová egy múlt heti interjújából is következtetni lehet. Ebben a demokráciáért és átláthatóságért felelős cseh biztos kijelentette: szerinte „az igazság pillanata” jön el a magyar rendkívüli jogrend megszüntetésével.

– hangoztatta a liberális politikus. A lapnak arra a felvetésére, hogy mit is értett Jourová az utóbbi mondat alatt, a bizottság megismételte, hogy a járvány elleni küzdelem végeztével minden rendkívüli intézkedést meg kell szüntetni.

Forrás: Magyar Nemzet; Fotó: MTI/EPA/Stephanie Lecocq

Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.