A legfontosabb feladatnak az infláció letörését nevezte Varga Mihály a közgazdász vándorgyűlésen elhangzott előadásában, amelyben kiemelte: a hitelminősítők látják a magyar gazdaság erősségeit is, például a feszes munkaerőpiacot és az erős bankrendszert. Kiemelte, hogy jövőre 2,7 százalékos hiányra törekszik a kormány fenntartható fiskális politika mellett, de vizsgálják egyes beruházások felfüggesztését. Ugyanitt Matolcsy György jegybankelnök – nem kímélve a kormányt – arról beszélt, hogy kalandor gazdaságolitika folyt, amelyet nem szabad megismételni. Kiemelte, hogy az infláció megeszi a növekedést; nem lehet választani, először az inflációt kell leszorítani, és utána lehet növekedés.
A legfontosabb probléma ma az infláció – jelentette be Varga Mihály Egerben, a 61. közgazdász vándorgyűlésen tartott előadásában, amelynek okai közt az energiaár-robbanást, a magyar gazdaság energiakitettségét, valamint az élelmiszerárak helyzetét említette. A pénzügyminiszter az első számú, kiemelt feladatnak az infláció letörését jelölte meg. A hitelminősítők értékeléseiről szólva kiemelte, hogy több pontban is pozitívan vélekedtek a magyar gazdaságról, így például
- erős a hazai bankrendszer,
- feszes a hazai munkaerőpiac,
- a fiskális és a monetáris politika együttesen szigorít,
- rekordot döntöttek az FDI beruházások,
- az energiakitettségünk csökkent,
- a mérlegproblémák is javultak,
- az ikerdeficit kitörlődött a hitelminősítők véleménye szerint.
Mint Varga Mihály hangsúlyozta, az elmúlt hónapokban indult konszolidáció már mutat eredményeket. Kiemelte ugyanakkor, hogy a hitelminősítők három veszélyre hívták fel a figyelmet:
- a háború miatt elzátulhatnak az anergiacsapok, ezért az energiafüggőséget tovább kell csökkenteni,
- veszélyt jelent a háború eszkalálódása is,
- vita Brüsszellel a forrásokat illetően, amelyben a lengyel választásig nem is lesz előrelépés, hiába teljesítettük a mérföldköveket.
Ha kell, újabb beruházásokat állítanak le
Ugyanakkor szólt arról, hogy folyik a 3,9 százalékos hiánycél felülvizsgálata, mivel az első félévben kevesebb volt a fogyasztás, ami kisebb áfa-bevételt is jelentett. Hozzátette, hogy jövőre 2,7 százalékos hiányra törekszik a kormány fenntartható fiskális politika mellett. A pénzügyminiszter kitért arra is, hogy januárban 770 milliárd forint beruházást függesztettek fel, és ha indokolja a fiskális helyzet, akkor folyamatban lévő beruházásokat is felfüggeszthetnek. Felmerült a kamattámogatott programok felülvizsgálata, és egyes honvédelmi beszerzések esetleges felülvizsgálata is. Úgy fogalmazott:
elsősorban az inflációt kell letörnünk, és akkor vissza tudunk térni a növekedési pályára, amin korábban voltunk. Optimisták vagyunk, a tehetség önmagában mit sem ér, ha nem párosul munkával, alázattal és szorgalommal; ha ez megvan, akkor a magyar gazdaságra a legjobb kilátások várnak.
Inflációs kalandorkodás folyt Matolcsy szerint
Ugyanitt Matolcsy György arról beszélt, hogy „minden ámítás, köd és megtévesztés helyett a valóságot kell látni”. A jegybank elnöke kifejtette:
az a cél, hogy a magyar elitek soha ne ismételjék meg azt az „inflációs kalandot”, amit 2021–22-ben átéltünk és még most is velünk van.
Az inflációs hullám szerinte egy gazdaságtörténeti tömegbaleset, szerencsétlenség. Kiemelte:
az infláció megeszi a növekedést; nem lehet választani, először az inflációt kell leszorítani, és utána lehet növekedés.
Matolcsy György szólt arról is: az MNB jelezte az infláció visszatérését, és 2021 tavaszán azt, hogy tartósan meg is marad, a kormány szerinte ugyanakkor nem vezette be időben a javasolt ellenintézkedéseket, így
a kormány az inflációt érdemben növelő intézkedéseket hozott a magas államháztartási deficit növelésével, és az ársapkákkal a tűzre olajat öntött.
A jegybank elnöke szerint 2022 októberében az MNB vészhelyzeti programot vezetett be a pénzügyi piacok stabilitásának megőrzésére. 2023 elején ehhez már a kormány csatlakozott is csatlakozott, és a Gazdasági Versenyhivatal is megkezdte a fellépést is a drágulás ellen. Matolcsy úgy vélte,
kalandor gazdaságpolitika zajlott, amelyben mindenki veszített és a növekedés megállt.
Hangsúlyozta:
versenyképességi fordulatra van szükség, mert minél alacsonyabb a versenyképesség a gazdaságban, annál nagyobbat üt rajta a magas infláció. Az inflációs sokk mélyén meghúzódik a gazdasági és pénzügyi függés: 2014-től nőtt a külső függés, márpedig mindig a belső erőforrásokban van a megoldás.
Kiemelte:
tudatában kell lenni annak, hogy Magyarország kockázati megítélése nem jó, a pénzügyi és gazdasági sebezhetőségünk magas. Magyarország az árfolyamválság küszöbén volt tavaly.
Úgy vélte,
tévút, hogy hét év alatt meg lehetne duplázni a GDP-t; a külső környezetünk nem lesz könnyebb, a viharos időkben körültekintő, óvatos gazdaságpolitikára, és óvatos, fokozatos és adatvezérelt monetáris politikával.
Forrás: novekedes.hu; Fotó: MTI/Hegedüs Róbert
Facebook
Twitter
YouTube
RSS