Szijjártó Péter egy malomipari cég átadóján vett részt Tiszafüreden, ahol kijelentette, hogy erős hazai tulajdonú vállalatok szükségesek a biztonságos élelmiszerellátás garantálásához, amelynek kérdése a koronavírus-világjárvány és az ukrajnai háború nyomán nemzetbiztonsági tényezővé vált.
A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető az ABO HOLDING Zrt. malomipari cég új üzemének átadásán hangsúlyozta, hogy a közelmúltban jelentkező nehézségek még inkább kiemelték az ellátásbiztonság fontosságát. Ugyanakkor aláhúzta, hogy bár a pandémia alatt a világ több pontján kialakultak ellátási problémák, Magyarországon nem történt ilyen.
Az újabb baj a nyakunkon tovább élezi az európai élelmiszerellátás-biztonság kérdését
– mutatott rá, hozzátéve, hogy Oroszország és Ukrajna a világ teljes gabonaexportjának tizenhat százalékát adja, míg utóbbi ország az Európai Unió negyedik legjelentősebb beszállítója. Leszögezte, hogy a jól működő élelmiszeripar, a minél nagyobb fokú önellátásra törekvés minden egyes ország számára létfontosságú kérdéssé vált. Reális célnak nevezte, hogy belátható időn belül nyolcvan százalékra növeljék a hazai tulajdon arányát a mezőgazdasági és élelmiszeripari ágazatban. A magyar tulajdonban lévő ABO HOLDING Zrt. gabona- és kukoricafeldolgozó telephelyén végrehajtott fejlesztés értéke négyszázmillió forint volt, amelyhez az állam kétszázmillió forint támogatást nyújtott, így biztosítva hatvan munkahely megőrzését. Szijjártó Péter úgy vélekedett, hogy a kormány jól döntött, amikor a válságra tekintettel előzetes bejelentési kötelezettséget vezetett be a gabonakivitelre.
A magyar emberek ellátásának biztonsága, a magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar működőképessége minden más szempontot felülír ebben a tekintetben
– mondta. Arról is beszámolt, hogy míg 2004 és 2010 között tizenhat százalékkal csökkent a magyar élelmiszeripar teljesítménye, 2010 és 2020 között huszonkilenc százalékkal nőtt. A szektor teljesítménye a krízis alatt, 2020-ban hét százalékkal, 2021-ben tizenhét százalékkal, az idei év első hónapjában harmincnégy százalékkal bővült. Mint közölte, az agrárexport volumene tíz év alatt nyolcvankét százalékkal emelkedett. A miniszter végül elmondta, hogy különböző forrásokból mintegy kilencezer milliárd forint fog jutni a magyar agráriumnak a következő években, ami triplája a korábban rendelkezésre álló összegnek. Hangsúlyozta, hogy a járvány alatt meghirdetett beruházásösztönzési rendszer keretében a legtöbb fejlesztést – százhatvannégyet – az élelmiszeripari ágazatban hajtották végre.
Forrás: MTI; Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt
halacska
2022-03-17 at 13:49
Biztonságba a vegyszermentességet és génmanipuláció-mentességet értve. Hajrá.
Vladtepesch
2022-03-17 at 09:11
És milyen a hazai tulajdonú cég???
Hát biztos nem azért hazai tulajdonú, mert “hazafias” tőkés a tulajdonosa.
Hanem azért, mert vagy a Magyar Állam, és/vagy magyar állampolgárok százezrei, és/vagy önkormányzatok akár így együtt is, a tulajdonosai.
Na ez lenne a ‘hazai tulajdon’.
És ebből van a legkevesebb.
Namond
2022-03-17 at 04:16
Hogy is van az hogy humanitárius segélyként bejelentés és engedély nélkül exportálható magyar gabona?
Ez az új offshore ügylet?
Az engedélyezett oligarcha kiviszi, egy közvetítő átveszi és eladja?
A Becses Zozsó pedig ciprusi számlára kerül?
Namond
2022-03-17 at 00:42
Bizonyítatlan tényállítást nem fogadok el igaznak.
Ki az ABO HOLDING Zrt magyar tulajdonosa?
Az ABO HOLDING Zrt döntően nem hazai piacra, hanem exportra termelt.
Szükség lenne a vidéki önkormányzatok és egyéni gazdálkodók részvételével terménytároló, malomipari, feldolgozó és csomagoló szövetkezetek alakulása elősegítésére.
Bár ez az agrárminiszteri székben ülepét pihentető méhész, Nagy István tanár úr, fantáziáját és képességeit meghaladja, támogatói gazdasági érdekeivel ellentétes.
Naprózsa
2022-03-16 at 21:23
De még mennyire itt az ideje a magyar mezőgazdaságnak és feldolgozóiparnak hazai alap élelmiszer fogyasztást 100 %-ban ellátóra átállításának. Ukrajna a csodálatos csermozjomja (fekete földje) a háború miatt nagy eséllyel nemhogy nem tud majd exportálni, hanem még az ő menekültjeinek élelmiszer ellátását is nekünk kell megoldani. Mert ha nem lesz kindertojás, meg banán, meg franci a pezsgő és nyugati nassok, kibírjuk, de ha nem lesz liszt kenyérnek, hagyma és krumpli a népeledel paprikás krumplinak vagy hús, tej, azt nemigen fogjuk elviselni.
Amúgy kezdjünk el fohászkodni komoly esőkért, mert feltűnően száraz és szeles volt az ősz és a tél, és minap láttam a gazdákat összevont szemöldökkel nézegetni a sarjadó földeken…