Hiába hordozza nevében is a Cserkész utcának keresztelt utcában most átadott, teljesen átépített, felújított Szombathelyi Cserkészház a cserkészek nevét, egyelőre nagyon úgy néz ki, hogy nem költözhet be az épületbe a régió 700 cserkésze. Az épület minden szempontból őket illeti, hiszen eleve a cserkészeknek, cserkészek kétkezi munkájával, közadakozásból épült fel az 1920-as években. Aztán a kommunisták elvették az üldözött, majd betiltott, keresztény szellemiségű mozgalomtól az első vidéki cserkész-székházat. Szombathely előző, fideszes városvezetése szerette volna azt visszaadni, méghozzá arra méltó állapotban; el is nyertek a felújításra 750 millió forint támogatást. Az október óta regnáló baloldali vezetés viszont havi 400 ezer forint bérleti díjat kér a cserkészektől, vagy kiadja a cserkészházat másnak.
Közadakozásból, önkéntes munkával épült fel az első vidéki cserkészház
A Szombathelyi Cserkészházat még az 1920-as években építette a nyugat-magyarországi cserkészeknek a régió cserkészszövetsége, közadakozásból, önkéntes társadalmi munkában. A várostól 600 négyszögöl alapterületű telket kapták hozzájárulásként. Az akkori cserkészek több éves, kétkezi munkájának eredménye, hogy 1935-re vidéken elsőként itt, Szombathelyen saját otthona lehetett a keresztény értékrenden nevelkedő fiataloknak. A cserkészháznak mégsem örülhettek sokáig. A ’40-es évek második felében, a háború árnyékában először a szovjet hadsereg költözött be a cserkészek helyére; miután 1959-ben a terület a magyar államra szállt, a kommunista hatalom úgymond államosította. Évtizedeken át a REMIX-gyár működött a falak között. A kommunista rezsim a cserkészmozgalmat is felszámolta, illetve vallási töltetét elnyomva beolvasztotta az 1947-ben megalakított Magyar Úttörők Szövetségébe.
A KDNP-s polgármester vissza akarta adni a cserkészeknek az őket illető házat
A szocializmusban üldözött cserkészmozgalom ugyan a rendszerváltás után újra szárba szökkent, de néhány évvel ezelőttig szóba sem került, hogy az elődök által felépített cserkészházat esetleg visszakapják. Az ipari tevékenység megszűnésével, 2014-ben az úgynevezett EPCOS-telephely az önkormányzat tulajdonába került, de éveken át üresen állt. 2016-ban írt alá szándéknyilatkozatot az akkori városvezetés és a Magyar Cserkészszövetség, hogy együttes erővel előteremtik a forrást a lepusztult épület felújítására, hogy nevéhez és eredeti céljához hűen újra a cserkészek otthona lehessen a szombathelyi cserkészház, illetve idővel a cserkészszövetség tulajdonába is kerülhessen az ingatlan.
A cserkészvezetők és Puskás Tivadar, Szombathely előző polgármestere együtt álmodták meg a megújult cserkészházat. Fotó: alon.hu
A Területi Operatív Programban a város 750 millió forint támogatást nyert el egy teljes rekonstrukcióra. Már a pályázatot is úgy nyújtották be, hogy a komplexum cserkész- és sportközpont lesz, itt fog működni a cserkészszövetség, és itt kap helyet egy vívóakadémia és egy asztalitenisz-centrum. Mindkét sportágban jeleskedik és aktív klubbal rendelkezik a város, ráadásul a Magyar Asztalitenisz Szövetség, valamint a Magyar Vívó Szövetség is jelentős összeggel, csaknem 150 millió forinttal támogatta a fejlesztést.
Bérelniük kellene a cserkészeknek a nekik épült házat
Bár a cserkészmozgalom új virágkorát éli, a szövetség anyagi lehetőségei szűkösek. Ezért aztán arra sem volt lehetőségük – amikor kiderült, hogy pályázati forrásból megújulhat az épületegyüttes -, hogy ahhoz önerővel hozzájárulhassanak.
A napokban átadott Szombathelyi Cserkészház tehát csaknem egymilliárd forintból újult meg. A jelenlegi helyzet azonban az, hogy cserkészeket csak az elnevezésében találunk. A Nyugat-magyarországi Cserkészszövetség összesen 700 cserkésze nem költözhet be abba a házba, ami majd’ száz évvel ezelőtt nekik épült! Az ellenzéki városvezetés ugyanis évi csaknem 5 millió forint bérleti díjat kérne a cserkészektől – ezt a pénzt persze nem is tudják kifizetni, és valljuk be, miért is tennék, amikor a területet még az 1920-as években megkapták a várostól, és az arra épült cserkészházhoz is az első szombathelyi és környékbeli cserkészek, barátaikkal, családjukkal együtt hordták a téglát, a maltert és építették fel az első vidéki cserkészházat, hogy nekik és utódaiknak is otthona legyen.
Az önkormányzat nem ad támogatást a város 400 cserkészének
Ráadásul a két sportszövetségnek, amelyek helyet kaptak a komplexumban, több millió forint támogatást nyújt az önkormányzat, amivel kompenzálhatják a rájuk eső bérleti díjat. A cserkészeknek ezidáig ezt a lehetőséget nem ajánlották fel, pedig köztudott, hogy a pénzt a bérleti díjra nem tudják előteremteni. A találékony helyi balliberális média még őket üti: az LMP-s Ungár Péterhez köthető ugytudjuk.hu például azon ötletel, hogy ha a régióban 700 cserkész van, fejenként még 1000 forintot sem kellene összeszedni a bérleti díjhoz. Arról a méltánytalanságról már bőszen hallgatnak, hogy az új, függetlennek mondott balliberális városvezetés diszkriminatív módon a vívókat és az asztaliteniszezőket biztosította csak a bérleti díjat fedező támogatásról, a cserkészeket nem.
A Fidesz–KDNP képviselőcsoportja a közgyűlésben azt a javaslatot tette, hogy a cserkészeket is támogassa a város, hogy használhassák azt a házat, ami eleve az övék volt.
Elismerjük és mi is fontosnak tartjuk a vívók és az asztaliteniszezők támogatását, mindkét sportágat aktívan űzik a városban, ráadásul arról sem szabad megfeledkezni, hogy mindkét országos szövetség jelentős összeggel hozzá is járult az összességében csaknem egymilliárdos projekthez. A Magyar Cserkészszövetség ezt nem tudta megtenni, ettől függetlenül az önkormányzatnak a város cserkészeit is illene támogatni, ugyanis 400 helyi fiatalról van szó, akik itt, a cserkészszövetségben élnek aktív közösségi életet
– mondta a PestiSrácok.hunak Illés Károly, a Fidesz–KDNP frakcióvezetője. Hozzátette, hogy a Szombathelyi Asztalitenisz Kör és a Szombathelyi Vívóakadémia esetében évi bruttó 8 millió forint a díj, a cserkészeknek megállapított bérleti díj éves szinten kevesebb, mint 5 millió forint, tehát kisebb mértékű támogatásra is lenne szükség, mint a két sportkör esetében. Úgy, hogy a cserkészek ráadásul nemhogy sokkal többen, hanem többször annyian vannak, mint a vívók vagy az asztaliteniszezők.
Mindez a Szombathelyen jelenleg többséget adó balliberális képviselőket nem hatotta meg és leszavazták a cserkészek támogatására tett javaslatot. Állítólag még folynak tárgyalások és keresik a megoldást, de érdemi előrelépés egyelőre nem igazán látszik. Márpedig ha nem születik megegyezés, a cserkészházat más bérlő veheti majd birtokba.
Cserkész utca, cserkészház – cserkészek nélkül. Fotó: alon.hu
A pályázati forrással támogatott projekt nevében és leírásában is szerepel a cserkészet
A kialakult helyzet azért is érdekes, mert az elnyert 750 millió forintos uniós támogatás pontosan megjelöli az épület felújítás utáni funkcióit. A projekt elnevezésében is tartalmazza a cserkészház funkciót: TOP-6.3.1-15-SH1-2016-00001 azonosítószámú, „Szombathely, Szent László király utcai felhagyott iparterület fejlesztése” című projekt keretében vívóterem, kereskedelmi egységek, asztalitenisz-csarnok, cserkészház és kapcsolódó infrastruktúra (közművek, parkolók, korábbi Cserkész utca nyomvonalának) kialakítása. A projekt keretén belül egy új utcát is kialakítottak, amit Cserkész utcának neveztek el. Csakhogy ha nem lesz megállapodás, egy darab cserkész sem lesz a Cserkész utcában, hacsak át nem sétál rajta. Jelenlegi, pici és rossz állapotú közösségi házukban már nem férnek el és nem tudnak méltó körülmények között működni.
Megkerestük az ügyben Nemény Andrást, Szombathely polgármesterét, az Éljen Szombathely politikusát és megkérdeztük, tárgyalnak-e még a cserkészekkel a cserkészházról, és ha igen, hol tart az egyeztetés. Arra is kíváncsiak voltunk, mi az oka annak, hogy csak a vívókat és asztaliteniszezőket támogatják bérleti díj hozzájárulással, a cserkészeknek miért nem adnak támogatást. Amint választ kapunk, cikkünket frissítjük.
Vezető kép: Friss.hu/Martinus, a szombathelyi egyházmegye lapja
Facebook
Twitter
YouTube
RSS