Pesti Srácok

Csúcson jár a Vidi, mégsem játszhat otthon, már az önkormányzat is megunta a késlekedést

Csúcson jár a Vidi, mégsem játszhat otthon, már az önkormányzat is megunta a késlekedést

Továbbra sem tudni, mikor játszhat először otthon, új stadionjában a nyáron remekül teljesítő, az Európa Liga csoportkörébe jutott Mol-Vidi. Az osztrák Strabag által vezetett konzorciumnak hetedszerre (!) is határidőt kellett módosítania, a székesfehérvári önkormányzat felszólította a kivitelezőt a hibák kiküszöbölésére. Egy kicsit összekaphatnák magukat: a fehérvári szurkolók nyilván szeretnék Székesfehérvárott, az új Sóstóiban megtapsolni csapatukat a BATE és a PAOK, és főleg a Chelsea ellen.

Normális esetben Székesfehérvárott, az új stadionjában, lelkes ultrái előtt játszaná az Európa Liga csoportmeccseit a Vidi. De ettől most elég messze vagyunk. Bár a névváltoztatáson átesett bajnoki címvédő helyt állt a nyári selejtezőkben, és tényleg csak egy apróbb lépésre volt a Bajnokok Ligájától, nem játszhat tökéletes körülmények között az ősszel. Amíg nyáron Fehérvár helyett Felcsúton futballozott, addig ősszel valószínűleg a Ferencváros arénájában fogadja majd európai ellenfeleit. Az első meccsen szinte biztosan. Nagyon úgy fest, hogy az ultrák nélkül.

A szurkolók amiatt tüntetnek, hogy a nyáron Mol Vidi FC lett a Videotonból, és a csapat régi nevét követelnék vissza. Pedig a változtatás ésszerű: a harmincas években alapított, amúgy elég titkos múltú cég (az egykori vadásztölténygyár, amely a nyolcvanas években a hírszerzéshez kapcsolódott) hosszú ideje egy forintot sem fizetett az egyesületnek, így ingyenreklámot kapott. A magyar olaj- és gázipari vállalat viszont komoly összeggel áll a klub mögött, így érthető, hogy ezt jelezni is akarták. Valahol az ultráknak is igazuk van, amikor a tradíciókról beszélnek, de az önmagában nem segítette volna be a klubot az Európa Ligához. Ahhoz – magyar szinten – irdatlan futballbefektetés kellett.

Az igazán kellemetlen nem is az ultrák ügye (az előbb-utóbb megoldódik, vagy csak magukat - is - fogják büntetni), hanem a stadioné. A kivitelező a napokban hetedszer, nem vicc, hetedszer (!) is módosította a határidőt. A beruházás még mindig nem készült el, és ezt már az önkormányzat is megunta.

PestiSracok facebook image

A város nem fogadta el a Sóstói Stadion kivitelezőjének, az osztrák Strabag által vezetett konzorciumnak a jelentését, és a hiányosságok pótlására szólította fel őket.

Bár a hírek szerint „jelentősen előrehaladt az elmúlt időszakban a munka”, még mindig kérdéses, hogy mikor lesz végre kész. Augusztus 30-ára mindenesetre nem készült el olyan szinten, hogy arra a megrendelő rábólintson.

Így aztán továbbra sem lehet tudni, hogy mikor játszhatja le első meccsét valóban hazai pályán a Vidi. Ha a stadion végre elkészül, akkor jöhet a papírmunka: a meccsek megrendezéséhez szükség lesz a Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) és az Európai Labdarúgó-szövetség (UEFA) hitelesítésére.

A mulasztás, a kivitelezés késlekedése azért is zavaró, mert a játékosok, a szakmai stáb és az egyesület is mindent megtett az elmúlt időben a sikeres szereplésért, és tényleg látszik a koncepció a Vidinél. Végre eljött a (rész)sikerek ideje, és ha ebben a hónapban nem változnak meg gyökeresen a dolgok, ezt sem lehet teljesen, százszázalékosan "kiélvezni".

Szóval itt van már az ideje az átadásnak, de nagyon.

Fotó: MTI

Ajánljuk még

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.