Több mint 100 ország képviselői, köztük több mint 50 állam- és kormányfő a világot sújtó élelmiszer-, energia- és egyéb válságok megoldásának módjait vitatják meg Davosban. Az 53. találkozónak a biztonságtól a környezetig terjedő kérdéseket felölelő megbeszéléseit az “Együttműködés a megosztott világban” téma fogja össze. A fórum előestéjén közzétett, globális kockázatokról szóló WEF-jelentés szerint a következő két évben a fő veszély “a megélhetési költségek növekedésének válsága” lesz. A második helyen a “természeti katasztrófák és szélsőséges időjárási események”, a harmadik helyen a “geogazdasági konfrontáció” áll. A kilátások borúsabbak, mint valaha. A Világgazdasági Fórum (WEF) a globális kockázatokról szóló új jelentésében “bizonytalan és viharos évtizedet” jósol: “új korszak” a több évtizedes növekedés és haladás után – a WEF szerint a globalizációt most deglobalizáció és visszaesés követte.
A Világgazdasági Fórum 2023 januári éves találkozóján a kormányok, a vállalkozások és a civil társadalom több mint 2300 vezetője gyűlik össze, hogy megosszák egymással ötleteiket, felvázolják a terveket és partnerségeket alakítsanak ki a világ legsürgetőbb kihívásainak megoldása érdekében Davosban politikai vezetők, üzleti élet képviselői és nem kormányzati szervezetek részvételével zajlik a fórum, ahol Olaf Scholz szövetségi kancellár, Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és Jens Stoltenberg NATO-főtitkár is bejelentette idei részvételét.
“Idén egyértelműen kettős jövőképre van szükség: először is, hogyan reagáljunk a világ minden sarkát érintő azonnali válságokra? És ugyanakkor hogyan teremthetjük meg az alapot egy fenntarthatóbb, ellenállóbb világ létrehozásához az évtized végére?”– olvasható a fórum honlapján.
A World Risk Report szerint az európai háború, a nemzetközi feszültségek és a koronavírus-járvány súlyos problémák egész sorához vezetett, amelyek szorosan összefüggenek. Ide tartoznak az élelmiszer- és energiaellátás szűk keresztmetszete, az egekbe szökő árak és a növekvő adósságok. De ezeknek az akut problémáknak a kezelése nem jelentheti azt, hogy a közép- és hosszú távú problémák eltűnnek a köztudatból – figyelmeztet a most közzétett jelentés. A következő tíz évben a klímaváltozás és annak következményei jelentik majd a legnagyobb veszélyt az emberiségre – vélekednek, hozzátéve: a politikának és az üzleti életnek ezért a lehető leggyorsabban közös stratégiákat kell kidolgoznia ezekre a problémákra, és különböző nézőpontokból kell megvizsgálnia a válságokat. „A következő évtizedet ökológiai és társadalmi válságok jellemzik” – írják a szakértők kockázatelemzésükben, amelyet a Világgazdasági Fórum évente egyszer, nem sokkal davosi ülése előtt tesz közzé. Ebből válogattunk néhány érdekesebb megállapítást, mely optimizmusra egyáltalán nem ad okot…
Az emberiség történelmének különösen felkavaró időszakát éljük – ebben azt hiszem, mindannyian egyetértünk a davosi fórum megállapításával. A COVID-19 világjárvány utáni „új normalitáshoz” való visszatérést gyorsan megzavarta az ukrajnai háború kitörése, amely újabb élelmiszer- és energiaválságok sorozatát indította el – olyan problémákat váltva ki, amelyekre hosszú idő lesz megfelelő megoldást adni. A 2023-as év kezdetén a világ egy sor kockázattal néz szembe, amelyek teljesen újak és kísértetiesen ismerősek. A jelentésben úgy fogalmaznak:
Láttuk, hogy visszatérnek a „régebbi” kockázatok – infláció, megélhetési válságok, kereskedelmi háborúk, tőkekiáramlás a feltörekvő piacokról, széles körben elterjedt társadalmi nyugtalanság, geopolitikai konfrontáció és a nukleáris hadviselés kísértete –, amelyeket e generáció üzleti vezetői közül kevesen tapasztaltak, a közpolitikai döntéshozókkal ellentétben. Ezeket felerősítik a globális kockázati környezetben tapasztalt viszonylag új fejlemények, beleértve az adósság fenntarthatatlan szintjét, az alacsony növekedés új korszakát, az alacsony globális befektetéseket és a deglobalizációt, az emberi fejlődés több évtizedes haladás utáni hanyatlását, a gazdaság gyors és korlátlan fejlődését. Ezek együttesen egy egyedi, bizonytalan és viharos évtizedet alakítanak ki.
A jelenlegi energiaválság példátlan, és messzemenő fenyegetést jelent a háztartásokra, a vállalkozásokra, a politikára és a gazdaságra. A világ vezetői nehéz döntések előtt állnak, hogy meleget biztosítsanak az emberek számára, és lehetővé tegyék a gyárak rövid távú működését, ugyanakkor biztosítsák a megújuló energia felé történő elmozdulást oly módon, hogy az ne veszélyeztesse gazdaságuk versenyképességét hosszú távon. Az emelkedő energiaárak az élelmezésbiztonságot is fenyegetik, mivel 2019 óta több mint kétszeresére nőtt az akut élelmiszer-ellátási bizonytalansággal küzdők száma, ami nemzetközi rendszereink összekapcsolódását tükrözi.
Ugyanakkor a következő hónapokban a magas infláció, az alacsony növekedés és a magas adósság veszélyezteti a munkahelyeket és a vállalkozásokat világszerte. A fórum legutóbbi jelentésében azt is megállapítják: a kis- és középvállalkozások (kkv-k) több mint kétharmada a túlélésért küzd, az emelkedő megélhetési költségek pedig emberek millióit taszítja szegénységbe szerte a világon. Úgy vélik, az “elmúlt években a technológiai fejlődés reményt adott a világunk előtt álló számos kihívás megoldására, de ezek fejlesztése és alkalmazása nem tartott lépést a kereslettel. Az olyan közösségek, mint a New Champions , a Tech Pioneers és az UpLink vázlatokat kínálnak az ilyen innováció előmozdítására és előmozdítására egy együttműködő közösségben.”
A megélhetési válság lesz a legsúlyosabb kockázati tényező a következő két évben
A Világgazdasági Fórum pénzügyi és monetáris rendszerek jövőjét alakító platformja öt iparág érdekelt feleit vonja be: banki és tőkepiaci, biztosítási és vagyonkezelési, magán- és intézményi befektetők és ingatlanpiac. A Platform a kormányzati és üzleti szektorból származó partnerekkel együttműködve egy rugalmasabb, hatékonyabb és megbízhatóbb pénzügyi rendszer kialakításán dolgozik, amely megerősíti a hosszú távú értékteremtést és a fenntartható gazdasági növekedést.
A következő évtizedet környezeti és társadalmi válságok jellemzik, amelyek mögött a mögöttes geopolitikai és gazdasági trendek állnak. A „megélhetési válság” a legsúlyosabb globális kockázat a következő két évben, és rövid távon éri el a csúcsot. A „biodiverzitás csökkenését és az ökoszisztéma összeomlását” a következő évtized egyik leggyorsabban romló globális kockázatának tekintik, és mind a hat környezeti kockázat szerepel a 10 legfontosabb kockázat között a következő 10 évben.
A COVID-19 és az ukrajnai háború gazdasági utóhatásai az egekbe szökő inflációt, a monetáris politikák gyors normalizálódását és az alacsony növekedési, alacsony befektetési korszakot indították el.
Elhúzódó háború, makacs infláció, világjárvány
A kormányok és a központi bankok makacs inflációs nyomással szembesülhetnek a következő két évben, nem utolsósorban figyelembe véve az elhúzódó ukrajnai háború lehetőségét, az elhúzódó világjárvány miatti szűk keresztmetszeteket és az ellátási lánc szétválását ösztönző gazdasági hadviselést. A gazdasági kilátásokat lefelé mutató kockázatok szintén nagyok. A monetáris és a fiskális politika közötti téves kalibrálás növeli a likviditási sokkok valószínűségét, ami egy elhúzódóbb gazdasági visszaesést és az adósságzavarokat jelez globális szinten. A globális gazdasági széttagoltság, a geopolitikai feszültségek és a durvább szerkezetátalakítás hozzájárulhat a széles körű adósságzavarokhoz a következő 10 évben.
Még ha egyes gazdaságok a vártnál enyhébb gazdasági partraszállást is tapasztalnak, az alacsony kamatlábak korszakának vége jelentős következményekkel jár a kormányok, a vállalkozások és az egyének számára. A következményeket leginkább a társadalom legsebezhetőbb részei és az amúgy is törékeny államok fogják érezni, ami hozzájárul a növekvő szegénységhez, az éhezéshez, az erőszakos tiltakozásokhoz, a politikai instabilitáshoz, sőt az állam összeomlásához is. A gazdasági nyomás aláásni fogja a közepes jövedelmű háztartások nyereségét is, ami elégedetlenséget, politikai polarizációt és fokozott szociális védelemre való felhívást vált ki a világ országaiban. Az ebből fakadó új gazdasági korszak a gazdag és szegény országok közötti növekvő különbségek korszaka lehet, és évtizedek óta az első visszalépés az emberi fejlődésben.
Geopolitikai széttagoltság, hatalmi verseny, áremelkedés
A gazdasági hadviselés válik megszokottá, a következő két évben egyre nagyobb összecsapások lesznek a globális hatalmak és az állami beavatkozások között a piacokon. A gazdaságpolitikát defenzív módon fogják használni, hogy önellátást és szuverenitást építsenek ki a rivális hatalmakból, de egyre gyakrabban alkalmazzák támadólag is, hogy korlátozzák mások felemelkedését. A tanulmány szerint az intenzív geogazdasági fegyveresítés rávilágít a globálisan integrált gazdaságok közötti kereskedelmi, pénzügyi és technológiai kölcsönös függésből fakadó biztonsági sebezhetőségekre, ami a bizalmatlanság és a szétválás fokozódó ciklusát kockáztatja. Ahogy a geopolitika felülkerekedik a gazdasággal szemben, valószínűbbé válik a nem hatékony termelés hosszabb távú növekedése és az árak emelkedése. A globális pénzügyi és gazdasági rendszer hatékony működése szempontjából kritikus földrajzi hotspotok, különösen az ázsiai-csendes-óceáni térségben, szintén egyre nagyobb aggodalomra adnak okot.
Fellendül a hadiipar, globális fegyverkezési verseny várható
A GRPS válaszadói arra számítanak, hogy az államközi összecsapások a következő 10 évben nagyrészt gazdasági jellegűek maradnak. Azonban a katonai kiadások közelmúltbeli felfutása és az új technológiák elterjedése a szereplők szélesebb köre számára globális fegyverkezési versenyt indíthat el a feltörekvő technológiák terén. A hosszabb távú globális kockázati környezetet a több területre kiterjedő konfliktusok és az aszimmetrikus hadviselés határozhatják meg, az új technológiájú fegyverek célzott bevetésével, potenciálisan pusztítóbb méretekben, mint az elmúlt évtizedekben.
Kiberbiztonsági kockázatok
A technológiai szektor az erősebb iparpolitika és a fokozott állami beavatkozás központi célpontjai közé fog tartozni. Az állami támogatások és a katonai kiadások, valamint a magánberuházások ösztönzésével a feltörekvő technológiákkal kapcsolatos kutatás és fejlesztés ütemes ütemben folytatódik a következő évtizedben, ami előrelépéseket eredményez többek között a mesterséges intelligencia, a kvantumszámítástechnika és a biotechnológia területén. Azon országok számára, amelyek megengedhetik maguknak, ezek a technológiák részleges megoldást nyújtanak számos kialakulóban lévő válságra, az új egészségügyi fenyegetések kezelésétől és az egészségügyi kapacitások megszaporodásától kezdve az élelmezésbiztonság növeléséig és az éghajlatváltozás mérsékléséig. Azok számára, akik nem tudnak, nőni fognak az egyenlőtlenségek és az eltérések. A kiberbűnözés növekedésével párhuzamosan egyre gyakoribbá válnak a kritikus technológiai erőforrások és szolgáltatások megzavarására irányuló kísérletek, a mezőgazdaság és a víz, a pénzügyi rendszerek, a közbiztonság, a közlekedés, az energia, valamint a háztartási, űralapú és tenger alatti kommunikációs infrastruktúra elleni támadások. A technológiai kockázatok nem korlátozódnak kizárólag a szélhámos szereplőkre. A nagyobb adatkészletek kifinomult elemzése lehetővé teszi a személyes adatokkal való visszaélést törvényes jogi mechanizmusokon keresztül,
Klímakatasztrófa
Mivel a jelenlegi válságok eltérítik az erőforrásokat a közép- és hosszabb távon felmerülő kockázatoktól, a természetes ökoszisztémákra nehezedő terhek növekedni fognak, tekintettel a globális gazdaságban és a bolygó általános egészségi állapotában játszott szerepük még mindig alulértékelt szerepére. A természet elvesztése és az éghajlatváltozás szorosan összefügg egymással – az egyik szférában bekövetkezett kudarc átcsap a másikba. Jelentős politikai változtatás vagy befektetés nélkül az éghajlatváltozás hatásai, a biológiai sokféleség csökkenése, az élelmezésbiztonság és a természeti erőforrások felhasználása közötti kölcsönhatás felgyorsítja az ökoszisztéma összeomlását, veszélyezteti az élelmiszerellátást és a megélhetést a klímaérzékeny gazdaságokban, felerősíti a természeti katasztrófák hatásait, és korlátozza a további fejlődést.
Válság, globális sokk
A súlyosbodó válságok kiterjesztik hatásukat a társadalmakra, a lakosság sokkal szélesebb rétegének megélhetését sújtják, és több gazdaságot destabilizálnak a világon, mint a hagyományosan sebezhető közösségek és törékeny államok. A 2023-ban várható legsúlyosabb kockázatokra építve – beleértve az „energiaellátási válságot”, a „növekvő inflációt” és az „élelmiszer-ellátási válságot” – már most is érezhető a megélhetési költségek globális válsága. A gazdasági hatásokat tompították azok az országok, amelyek megengedhetik maguknak ,de sok alacsonyabb jövedelmű ország több válsággal is szembesül: adósság, éghajlatváltozás és élelmezésbiztonság. A folyamatos kínálati oldali nyomás azt kockáztatja, hogy a megélhetési költségek jelenlegi válsága a következő két éven belül szélesebb körű humanitárius válsággá változtatja számos importfüggő piacon. Az elkövetkező 10 évben kevesebb országnak lesz költségvetési mozgástere a jövőbeli növekedésbe, zöld technológiákba, oktatásba, gondozásba és egészségügyi rendszerekbe való befektetéshez. Az állami infrastruktúra és a szolgáltatások lassú hanyatlása mind a fejlődő, mind a fejlett piacokon viszonylag finom lehet, de a felhalmozódó hatások erősen maró hatást gyakorolnak a humán tőke és a fejlesztés erejére – ami kritikusan mérsékli az egyéb globális kockázatokat – vélekednek a most közzétett jelentésben.
Folytatjuk!
Forrás: World Economic Forum
na4
2023-01-19 at 10:49
Most láttam egy érdekes video-t Youtube-on: arról számolnak be, hogy Davos-ban drasztikusan megnőtt a kurvák száma a konferencia ideje alatt. Hát nem érdekes? Hát ilyen képmutató, és hányinger keltő banda ez.👎 Ezek akarják megmondani nekünk, hogy mit lehet, és mit nem. Bekaphatják!!
[email protected]
2023-01-17 at 17:35
na42023-01-16 at 13:49
Nincs mit hozzátenni, ez az igazság!
Csak nyomdafestéket nem tűrő jelzők illenek rájuk!
navisos
2023-01-17 at 06:19
Mi volna, ha valamely csoda folytán ez a népnyúzó gyülekezet egyszerre csak eltünne?
navisos
2023-01-17 at 06:17
Ezt a milliomos réteget el ell söpörni bármi áron, mert esek csak nyerészkedniakarnak mindeki más érdeke ellen.
na4
2023-01-16 at 18:24
Schwab és Soros a két legngyobb gengszter 👎
Calcium1986
2023-01-16 at 17:17
Tisztelt olvasók és Jurák Kata!
Lehetett volna rövidebben is összefoglalni az írását, pl úgy ahogy az első kommetelő, na4 tette…
De pár összefüggést még megoszthatott volna, (de persze nem akarta ) mégpedig, ahogy egyik gyakran meghívott vendégetek a Pstv-nél , Bogár László is mondja, párhuzamosan fut a proli ( olcsó munkaerő állat, ezen esetben ember előállítás) projekt és a technoevolúciós projekt (mesterséges inteligencia vezérelt ipar), ami feleslegessé teszi az emberek milliárdjait, mit munkavállaló…. Ha nem vállal munkát, mert nem lesz, akkor csak fogyasztó- szavazó lesz belőle. De felmerül a kérdés, hogy kevesebb számú ”fogyasztó- szavazó”-val is fenn tudnák-e tartani a hatalmukat? Válasz: tuti, hogy igen! Akkor meg minek ennyi ember? Lehet feltenni azt a kérdést ha valaki nem azt gondolja, hogy az emberi világunk egy önszabályozó rendszer, s a dolgok véletlenül történnek. Mert ha nem önszabályozó rendszer, s nem véletlenül történnek a dolgok, akkor az egy irányított redszer!
Referencia:
https://www.youtube.com/watch?v=_Jad2AAX1aA
Egy hasonlattal élve:
A WEF-en résztvevők olyanok, mint egy cég igazgató, s végrehajtják azt a feladatot, amit a tulajdonosi körből kapnak.
Magyarul felettük van még egy adag mindennemű erkölcstől és moráltól mentes, kapzsi, sz..házi, aki hittel hiszi, hogy rajtuk kívül,mindenki más csak azért létezik, hogy felettük ők uralkodhassanak. ( nem feltétlenül csak a ”kiválasztott nép” egyes tagjaira gondolok, hanem más egyénre, ki szintén ugyanezt műveli.)
A multik és az ország vezetői együttműködnek, ami vezetőink sem kivételek! Mi sem bizonyítja ezt jobban, a következő:
https://www.youtube.com/watch?v=HHgKy4aM7HI
https://www.youtube.com/watch?v=ghP7kImI9WM
Persze, az is lehet ,hogy nem mindent jókedvből tesznek a vezetőink, de attól még megteszik!!
Lehet, még rosszabb lenne, ha ugrálnánk, mivel bármit megtehetnek velünk…
Bobek
2023-01-16 at 17:09
A csicsák eligazítása zajlik Davos-ban a sorosista elit által a szervezett THE GREAT RESET projekt brainstorming-ja. Hogyan írtsuk ki az emberiség felét mesterséges válságot és világháborút generálva.
Vajda Miklós
2023-01-16 at 16:19
Újabb nagyon jó leleplező cikk azokról a folyamatokról, amelyekkel totális rabszolgaságba akarják dönteni az emberiséget. Sajnos ennek érdekében történt a tavaly őszi népszámlálás, és ezt akarják továbbfejleszteni a mostani davosi tanácskozáson.
Naprózsa
2023-01-16 at 16:12
Ritkán fordul elő, hogy ne tudjak végigolvasni egy cikket, de félidőben olyan dührohamot kaptam, hogy inkább írok:
Elképesztően undorító arrogancia. Ez a szöveg egy nesze semmi ocsmány hablaty, aminek célja, hogy a közember számára úgy tűnjön, hogy valami nagy-nagy tudományon dolgoznak ezek az emberiségnek csupa csupa jót akaró veszett patkányok.
Pedig az egészet a következő szöveggel lehet helyettesíteni:
Azért gyűlünk itt össze, hogy jót röhögjünk rajtatok, homo sapiens, miközben kiirtunk titeket.
Mert a következők nincsenek:
1. Nincs klímaváltozás
2. Nincs energiaválság, van bőven energia.
3. Nincs élelmezési válság, hanem ti akartok, patkányok, kiéheztetni hogy legyengüljünk.
4. Nincsenek járványok, hanem ti akartok mindenkit beoltani az immunrendszert leépítő mérgekkel. Sőt egyre többen gyanítják, hogy a covidot élelmiszerekbe, pld. jégkrémekbe kevert kígyóméreggel, illetve parazitákkal keltették, ezért tiltották be a hatékony parazitaölőket.
5. Van elég termőterület minden ma élő ember jólétéhez, sőt a Föld sokkal több embert is eltarthatna.
A valódi célotok, ti férgektől hemzsegő agyú, és férgektől hemzsegő végbelű buzi Háttérhatalom pszichopatái, hogy a Georgiai programkövekben leírt népirtást, vagyis az emberiség 500 millióra lecsökkentett szerencsétlen maradékát szörnyű “Nincs semmid, dolgozz többet és boldog leszel!” örökrabszolgaságba kényszerítse, ahol az emberi lét összes!!! örömforrását megvonva kínozhassák.
Ti vagytok, Soros, Biden, Rothschild, és az európai, ázsiai királyi házak 300 családja az egyedüli problémája a homo sapiensnek. Nélkületek, aljas beteg agyú buta pszichopaták, az emberiség remekül megvolna. Tehát a megoldás…
5. Mindent
PÁL JÓZSEF
2023-01-16 at 15:16
Szerintem nagyon is tudják, hiszen ezt is úgy tervezték meg, ahogyan az 1. és 2. világháborút előre megtervezték. A túlnépesedési indokkal a módszeres népírtásba fogtak minden területen. Leépítik a jól működő gazdaságokat, miközben látszólagos fejlesztéseket hajtanak végre. A kereskedőket megvásárolva gyengébb minőséget importálva, felesleges fogyasztásra kényszerítik a népeket, az egészség terén, gyógyítás helyett, többnyire csak tünet kezeléseket alkalmaznak mellékhatásokkal (tisztelet a kivételnek), vírusokat terjesztenek az egészség megtörésére. Mesterségesen energia válságot gerjesztenek, hogy a legyengült egészséggel ne tudjanak védekezni, a kihűlést,- kiszáradást és a következményeit ne kerülhessék el. Melegszik a klíma, mégis olyan technológiákat erőltetnek, amelyek nagy mértékben tovább fűti a légkört, nem engedve a kifejlesztett ,,olcsóbb” energia előállításának terjesztését. 50 éve szipolyozzák a népet a fúziós energiával, amit talán 20 év múlva valósítanak meg, ha addig sikerül más módszerrel elérni. A házi biogázfejlesztőket nem támogatják, pedig jelentős mennyiséget képeznek és (újra hasznosítható anyagból ,,olcsón” gyártható lenne akár exportra is), + talaj javító anyagot termelnének. Nálunk a klíma változás ellen úgy védekeznek, hogy fatüzelésű erőművet építenek,- kazánokat terjesztenek,- az öntözéses gazdálkodást támogatják kiszárítva a folyókat, tavakat, nem kellően támogatva a fatelepítést,- megszakítva a felszín feletti víz tárolását, – körforgását,- a párologtatási felület csökkenését,- kihalásra ítélve a talaj élővilágát, előidézve a gazdaság csökkenését. A Kárpát-medencében több 100000 km fasort szükséges telepíteni az aszály elkerüléséhez, a drága öntözés csökkentésére! Ilyen pazarlás és pusztítás mellett a fejlődés csak vánszorogva képes, az összeomlás gyorsulva érvényesül! Az óceáni szemét szigetek feldolgozásával földrésznyi gazdasági területek nyerhetők, a víz és energia ,,olcsón” elérhető, amivel olcsón lehet termelni. Sajnos a hasonló megoldások a Davosi és a hazai döntéshozókat nem érdekli!
Ghandi
2023-01-16 at 15:05
Szerintem a vágyaikat fogalmazták meg.
kiss józsef
2023-01-16 at 14:58
Képmutattás a köbön ! Igaza van az előttem szólóknak: pont miattuk van az egész. Ne felejtsük el, a nyomorékagyú schwab dekralálta a magántulajdon megszüntetését és a közösségi ellátás (láttuk már a szocializmusban a jóságát) szükségességét. Innentől kezdve még az élethez való jog is pofára fog menni. Ennek az egyik eszköze a virtuális pénz teljessége, a fizikai pénz megszűnése. Az meg bármikor és bárkitől el lehet venni (zárolni). (lásd kanada, hollandia,kína) Ha nincs pénz bartellban hogyan működik a lakóingatlan, autó, nagyértékű tárgyak vásárlása, birtoklása ? Jön megint a liberális kulák világ ? Mindentől meg akarnak fosztani minket, egyszerű embereket. OLVASS róla, ne nekem higgy
K
2023-01-16 at 14:12
A fent felsorolt globális válságot direkt és szándékosan a liberalizmus által irányított multi nagyvállalatok és nagytőke , a nagyhatalmak különösen az USA és az Európai Unió okozzák.
Mindennek az oka az , hogy liberalizmus szerint a Föld túlnépesedett, és a gazdasági válság és a háborúk, stb. a lakosság csökkenését okozzák, és így a Föld lakossága csökkeni fog.
A Föld túlnépesedése nem jelent problémát, mert a technika és tudomány fejlődése megoldja azt .
Így a liberalizmus a nácizmusnál is kártékonyabb ideológiává fejlődött züllött, és igazán sürgető a liberalizmussal szembeni hatékony nemzetközi összefogás.
A liberalizmust megfékező vagy megszüntető nemzetközi összefogás nélkül egy globális népírtó gazdasági és katonai válság fog pusztítani az egész Földön, mindaddig amíg a liberalizmust meg nem fékezik, vagy meg nem szüntetik mint a nácizmust.
Bàstya elvtàrs
2023-01-16 at 14:06
Szerintem a legnagyobb problémàt és kihivàst Pont ezek a Soros birodalom kiépitöi jelentenek!
A cikket végigolvasva AZ derül ki, hogy a globalizàciò AZ nagyon jò (Volt), mindenki fejlödött (Ami igaz,csak a többség visszafelé), most viszont egy antiglobalizàciòs idöszak jön ,Ami rossz!
Teljesen egyértelmü, hogy egy uj vilàgrend kialakitàsàn dolgoznak! Egy marxista-(àl)öko vilàgkormàny létrehozàsa a cél.
Ezt pedig ugy lehet elérni, ha AZ embereket pànikban tartjàk! Folyamatosan,söt folyamatosan növelve a dòzist!
Valojàban elég lenne AZ is hogy felszàmoljàk az oroszok elleni embargòk tömkelegét és abbahagynàk ukrajna fegyverezését tàmogatàsàt.
Persze igy jol làthato,miért is nem akarnak békét! Ha béke Lenne,akkor EZ a pànikkeltés sem müködne! A gazdasàgok,orszàgok simàn tudnànak fejlödni. Egy valakinek nem Lenne jò:
a Soros birodalmi elitnek!
na4
2023-01-16 at 13:49
A válságok 99.99%-t éppen azok okozzák, akik most ott ülnek Davos-ban. A WEF az egyik legnagyobb maffia.