Döbbenetes lista: Ma is kiváló ajánlólevél a szovjet "elvtársképzőn" szerzett diploma
A ma is aktív MGIMO-s diplomaták jelenlegi székhelyei / Ill.: PS
Vannak listák, amelyeket antikommunista szemmel nehéz feldolgozni: ilyen az, amelyen azok a magyarok szerepelnek, akiket a rendszerváltás hajnalán küldtek ki a Moszkvai Nemzetközi Kapcsolatok Intézetébe. Abba a szovjet elitképzőbe, amelyet nem véletlenül tartottak a KGB toborzóhelyének. Többségükből nagyon sikeres ember lett, közel húszan még most is diplomataként dolgoznak, mások az üzleti világban helyezkednek el. Most azokat mutatjuk be, akiket a Magyar Népköztársaság Külügyminisztériuma küldött ki.
A Hamvas Intézet még évekkel ezelőtt kutatta fel a Magyar Országos Levéltárban (MOL) azokat az iratokat, amelyek most másodszor is feldolgozásra kerülnek, de merőben új szempontból. Eredetileg Hankiss Ágnes Továbbélő hálózatok című munkafüzetéhez állította össze azt a listát, amely arról árulkodott, hogy a különböző szakterületekről, minisztériumokból hány embert küldtek ki Magyarországról (illetve a Magyar Népköztársaságból) a szovjet Moszkvai Nemzetközi Kapcsolatok Intézetéhez (MGIMO) a rendszerváltás hajnalán. A káderképző intézmény a szovjet állambiztonság (KGB) toborzóhelyeként is ismert, a Magyar Idők szerdai cikkében egyenesen „KGB-egyetemként” hivatkoznak az intézményre. Tény, hogy a Szovjetunióból és a szövetséges kommunista országokból ide vitték tanulni az elitet, azokat a gondosan kiválogatott fiatalokat, akiktől igazán sokat vártak. A KGB-szál kapcsán tudom ajánlani a Parameter.sk itt elolvasható cikkét, ez arról a Penta nevű cégről szól, amelynek tulajdonosai mind együtt, az MGIMO-n végeztek és különböző gyanús ügyletek után euromilliomosok lettek. A szerteágazó, nehezen kibogozható szálak, a titkosszolgálatok felbukkanása és a moszkvai kapcsolat ezekben az ügyekben (felemelkedésekben) tipikusnak, rendszerszerűnek mondható. A cikkben felidézik: „Stanislav Cernavskij, az MGIMO posztszovjet tanulmányi központjának vezetője elárulta, hogy az abszolvensek fele abban az időben a külügyminisztériumban kapott munkát, harmaduk a KGB-nél, 20 százalékuk pedig a katonai hírszerzésnél. Némely abszolvens a KGB-nél döntéshozói funkcióba is került”.
Most lépjünk tovább: a Hamvas Intézet listáján azokat a magyarokat gyűjtötték össze, akik 1989 és 1994 között tértek haza, így még igencsak aktívak lehettek, lehetnek. Maga a névsor – amelyből kiderül, hogy a hallgatók nem csekély részének orosz édesanyja volt – Hankiss Ágnes munkafüzetében még nem került nyilvánosságra, mostanában viszont az Intézet archívumában a kezembe került az anyag. Találomra elkezdtem megnézni a neveket, hogy hányan futottak be komolyabb karriert a Külügyminisztériumtól kiküldött tehetségek közül. Az eredmény döbbenetes: elenyésző azoknak a száma, akikről nem derült ki semmi érdemleges. A külügyből a Nemzetközi Kapcsolatokra küldött hallgatók legnagyobb részéből természetesen diplomata lett (a többségük most is az), csekélyebb részük az üzleti világban helyezkedett el. Utóbbiakkal kezdeném.
Orosz gáz, kelet-európai szervezetek, bűnügyek
Hárman is az energetika, a kelet-európai gázkereskedelem területén váltak (viszonylag) ismertté, ketten közülük különböző bűnügyekbe keveredtek, a harmadik nem, ő most egy svájci székhelyű gázcégnél vezető. Mások más területen lettek sikeresek. Van, aki most is az 1989-ben alapított Közép-európai Kezdeményezés helyettes főtitkára, más hosszú éveken keresztül vezetett egy olyan, amúgy a kilencvenes évek elején alapított céget, amely a közép-kelet-európai hírügynökséget fogja össze. Utóbbi néhány évvel ezelőtt elhagyta az országot. Megint más egy olyan átalakuló vállalat felügyelőbizottságának a tagja, amelyet megbüntettek már tiltott piacbefolyásolásért és amelynek feltűnő árfolyammozgását korábban a német ügyészség is vizsgálta. Szóval a legkevesebb, amit leírhatunk, hogy eléggé vegyes, de módfelett aktív társaságról van szó. De ebben nincs semmi meglepő, korábban az Index is megírta, hogy az egykori MGIMO-sok (vegyük csak Frei Tamást vagy a most ismét reflekorfénybe került Laborcz Sándort) többsége komoly pályafutást írt le.
Tizenhárom MGIMO-s diplomata Európában és Ázsiában
Most viszont hadd térjek át a diplomatákra. Az alul olvasható listán zárójelben azt az évszámot adom meg, amely utolsó aktív külszolgálatának időpontjára utal (tehát amikor cikket, bejegyzést találtam az illetőről az interneten). A jelenleg is aktív diplomaták közül ketten dolgoznak „Nyugaton” (Dél-Nyugaton), ők Brazíliában képviselik Magyarországot. A többieket Kelet, Dél-Kelet felé kell keresni. Vannak közöttük nagykövetek, konzulok, külügyminisztériumi alkalmazottak.
Oroszországban, Finnországban, Moldovában és Kínában két-két Moszkvában végzett hallgató dolgozik és egy-egy került kiküldetésbe Irakba, Jordániába, Mongóliába, Litvániába és Csehországba.
Nem mellékes, hogy az érintettek egy része – már akinek elérhető önéletrajza van – megosztotta végzettségét, szóval úgy fest, nincs ebben semmi rendhagyó. Sőt!
A lista végigböngészése előtt nem árt leszögezni, egyáltalán nem biztos, hogy a személyek akár egyikét is beszervezték volna, erre semmi bizonyítékunk sincsen. Az viszont a listából (amelyben az édesanyák neve, születési idő, hely egyértelműen beazonosíthatóvá tesz mindenkit) világos, hogy az érintettek mind a Szovjetunióban, annak bizalmi káderképzőjében tanultak,
ahol egyébként a titkosszolgálatok – általában a belügyi és honvédelmi terület – káderei is végeztek.
Nem véletlen, hogy a Honvédelmi Minisztérium és Belügyminisztérium vonatkozó listája azóta sem kutatható. Ha Laborcz Sándornak minden bizonnyal joggal róják fel, hogy „KGB-iskolában” tanult, akkor mit kezdjünk egy ilyen listával?
Először a már nem aktív diplomaták, illetve az üzleti élet egyéb területein elhelyezkedett külügyes MGIMO-sok, akik a MOL tudomásunk szerint erősen hiányos anyagában szerepelnek:
Magda Tamás - szingapúri nagykövet (2008).
Bányai Ferenc - Kanadában tanácsos (2005), Svédországban a konzulátuson (2013).
Csernovitz Erik – az 1989-ben alapított Közép-európai Kezdeményezés helyettes főtitkára, a KÜM cikke itt.
Jolsvai Zoltán - most a NAFTA-Gas kereskedelmi igazgatója, a VG.hu korábban a Central European Gas Trade Kft.-hez kötötte.
Csőke László - sikkasztással vádolt üzletember, aki előbb egy egerszalóki beruházási botrányba, majd egy energetikai ügybe is belekeveredett.
Kopka Miklós - a Fuso System (korábban HybridBox Nyrt.) felügyelőbizottságának tagja. A HybridBox árfolyammozgását a német ügyészség is vizsgálta, egy későbbi cikk szerint a Fuso részvényei is gyanúsan ingadoztak. A Magyar Nemzeti Bank 2014-ben tiltott piacbefolyásolásért megbüntette a céget.
Gábor Iván - a kilencvenes évek elején alapított Café-csoport nevű kommunikációs ügynökség egykori vezetője, aki 2016-ban köszönt el a cégtől és az országtól. A Café-csoport ingoványos ügyéről itt.
Kohári Lajos Ákos - Kohári Lajos 2011-ben Bosznia-Hercegovinai megbízott magyar nagykövet, 2015-ben az Országgyűlés Külügyi Igazgatóságának tanácsadója (cikk a magyar-kínai baráti tagozatról).
Csillik Róbert – korábbi dublini, nigériai nagykövet
Szentgyörgyi Zoltán - korábbi izraeli nagykövet (2013)
Palotás G. Szergej - Ashero nevű szlovák cég ügyvezetője. A cég néhány éve megszerezte az értékes lengyel gázmezők egy részét. A Nol.hu korábbi cikke szerint az Ashero a RosGas mögött álló orosz körökhöz köthető
Ma is aktív diplomaták, ill. külügyminisztériumi tisztségviselők:
Nagy Rébék Ferenc: - Szentpétervári főkonzul
Lits Gábor - Moszkvai konzul (2013) - lehetséges, hogy már visszahívták, későbbi adat nem áll rendelkezésre.
Bus Szilveszter - Déli Nyitásért Felelős Helyettes Államtitkár (életrajzában feltüntetve)
Tar Attila - Iraki nagykövet - tavaly nevezték ki
Teleki Szilárd - Sao Paulo-i főkonzul
Noszkó Horváth Péter - Litvániai nagykövet
Varga-Hasznosits Zoltán - korábban tanácsos a belgrádi nagykövetségen (2012), most a KÜM főosztályvezető-helyettese
Buckó István - prágai konzul
Keserű Sándor - Kisinyov, beosztott diplomata
Lupták Zoltán - 2009-ben még a KÜM Nemzetpolitikai Diplomáciai Osztályának vezetője, most tanácsos Helsinkiben
Szántovszky Nikolett - köztisztviselő (2008-ig), később az Oroszországban több beruházásban részt vett Proinvest építőipari cég moszkvai képviselője és - ha igaz a tévé hivatkozása - külügyi referens
Szilágyi Mátyás – moldovai nagykövet (korábban kolozsvári főkonzul, előtte Luxemburgban dolgozott), őt váltaná (váltotta?) idén az MSZP-és Dobolyi Alexandra
Czibere Csaba - 2015-ben nevezték ki ammáni nagykövetnek
Hajba Tamás - csunkingi (Kína) főkonzul
Madari Ákos - 2014-ben még Ukrajnában vezető külgazdasági szakdiplomata, most már mongóliai nagykövet
Konkoly Norbert - korábbi lisszaboni, jelenlegi brazíliavárosi nagykövet
Balogh Csaba - közigazgatási államtitkár, korábban Szófiában, Bukarestben és Pozsonyban is dolgozott
Báthori Béla - pekingi főkonzul
Szabó Endre - Helsinki, tanácsos
Zárásként: természetesen a listával nem akartunk senkit alaptalanul gyanúba keverni, nem ez volt a cél. Arra viszont talán rámutattunk, hogy milyen sikeressé váltak az MGIMO-n végzett hallgatók a magyar közéletben. Ezen és a többi területen is szükség van további kutatásunkra, a következőkben a sajtó, a külgazdaság listáját is megpróbáljuk feldolgozni.
