A Fudan Egyetemről, a szociális dolgozókról és a kormánypártokról is szó volt napirend előtt, az Országgyűlés hétfői ülésén. Az ülés kezdetén a Ház megemlékezett Dornbach Alajos nemrégiben elhunyt egykori SZDSZ-es országgyűlési képviselőről, parlamenti alelnökről. (Cikkünket frissítjük!)
Burány Sándor (Párbeszéd) a szombati fővárosi tüntetésről beszélt, és kijelentette: a kínai Fudan Egyetem campusa helyett magyar Diákvárosra van szükség Budapesten. Nincsenek rendben a kínai beruházás feltételei, ezért mentek az utcára az emberek – mondta. Közölte: egy legitim tüntetés demokrata szónoklatait bírálta Kína, és a magyar külügy ennél kevesebbért is kéretett már be nagykövetet. A tüntetésnek máris volt hatása, Gulyás Gergely miniszter engedékenynek mutatkozott a népszavazás ügyében – mondta. Hozzátette: az emberek velük vannak, és nem lesz Fudan Egyetem Budapesten. Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium parlamenti államtitkára politikai hisztériakeltésnek nevezte a campus létrehozása elleni tiltakozást.
A folyamat jelenleg a tervezésnél tart, egy-két év, amíg a tervek elkészülnek, és valóban érdemes döntést hozni. Ha a fővárosi és kerületi vezetők nem a “politikai bohóckodásban” és utcatáblaavatásban gondolkodnának, a tárgyalóasztalnál segíthetnék az előkészületeket
– mondta. Hozzátette: ha ebben nem akarnak részt venni, az ő felelősségük lesz, ha a fejlesztés helyszíne így marad. Kiemelte:
A Fudan a világ egyik legjobb egyeteme
a Fudan Egyetem a világ egyik legjobbja, olyan intézmény, amely aktív részese a nemzetközi tudományos közéletnek. Álságos a baloldal Kínával kapcsolatos megközelítése, hiszen Magyarországnak és más országoknak is az az érdekük, hogy együttműködjenek Kínával, erre a járvány is rámutatott
– jelentette ki.
Az LMP szerint az állami szektorban dolgozók helyzetét kellene rendezni
Ungár Péter (LMP) arról beszélt, hogy 500 milliárd forintot akar a kormány elkölteni a Fudan Egyetemre, miközben például a szociális szektor bérrendezésére nincs pénz.
Úgy tűnik, az állami szektorban dolgozóknál fontosabb a kínai campus megépítése, pedig ezek az emberek a legrosszabbul keresők közé tartoznak
– mondta. Hangsúlyozta: jó, hogy a kormány támogatja a népszavazást, mert valóban meg kell kérdezni azokat, akiknek az adójából építenék a campust. Ugyanakkor azt is közölte, hogy az állami szektor nélkül nem lehet csinálni semmit, ezt a járvány is bizonyította.
A kormány cserbenhagyta az állami szektorban dolgozókat, a pedagógusokat, a rendvédelmi és szociális dolgozókat – értékelt az LMP-s képviselő.
Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára úgy válaszolt,
akik másokért dolgoznak, azokat valóban el kell ismerni, a képviselő mégis azokkal szövetkezik, akik korábban tandíjhoz kötötték az ehhez szükséges végzettség megszerzését, és a szociális dolgozóktól elvettek egyhavi bért. Amikor egy a maihoz hasonló válsághelyzet volt, az akkori kormány elvett az emberektől
– mondta. Közölte: sokan közülük ma is itt vannak a Házban, velük kellene erről beszélnie a képviselőnek, most mégis szövetkezik velük.
Gyurcsány megint nagyon okos volt
Gyurcsány Ferenc, a DK frakcióvezetője napirend előtti felszólalásában úgy értékelt: a kormánytöbbség nem hajlandó beszélni a jövőről, csak az elmúlt tíz évről, és az azt megelőző nyolcról. “A múlt rabjai maradtak minden tekintetben, maguknak nincsen köze a jövőhöz” – fogalmazott. Hozzátette: a kormányoldal a múltban is fog maradni, ezért arra kéri őket, hogy addig már “sokat ne ártsanak”. A volt miniszterelnök úgy vélte: a kormányoldal erkölcsi, történelmi felsőbbrendűséget képvisel a haza dolgában, “megalapozva minden olyan szándéknak, amely a kampányt agresszív szándékok terepévé kívánja tenni”. Azt is mondta: óvja a kormányoldalt attól, hogy ez a magatartása és politikája kiindulópontja és a bátorítója legyen egy “hideg polgárháborúnak“. Hangsúlyozta: az ellenzék olyan országot szeretne teremteni, ahol a sikerhez nem a Fideszhez való lojalitáson keresztül vezet az út. Szerinte a Fidesz az egészségügy “valóságos, progresszív reformját” még ellenzékben megakadályozta, az elmúlt tíz évben pedig azt érte el az ágazatban, hogy aki minőségi szolgáltatást akar, vagy hálapénzt fizet, vagy “kimenekül” a magánegészségügybe.
Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára úgy reagált:
ha a kormány nem foglalkozna a jövővel, akkor nem vezetné be jövőre a fiatalok adókedvezményét, nem építené vissza a 13. havi nyugdíjat, amelyet a korábbi szocilista kormány vett el. Hozzátette: ma az egyetemek és az egészségügy soha nem látott támogatásokat kapnak, és ez a kormány vezeti ki a hálapénzt is.
Megjegyezte:
a Gyurcsány Ferenc által említett progresszív reform eredményeképpen fizetős egészségügy jött volna létre, napidíjat, vizitdíjat kellene fizetni, ha ezt a népszavazás nem “kaszálta” volna el. Semmilyen erőszakkal való fenyegetés nem fér bele a magyar közéletbe, ugyanakkor éppen a baloldal az, amely erőszakosságra és provokációkra épít a parlamentben és azon kívül is.
A miniszter ezután arra kérte a baloldalt, hogy ne próbáljon meg áldozati szerepet felvenni.
Nincs annyi vicces ing, lazáskodó videó és fiataloskodó tornacipő, amely feledtetni tudná a gumilövedékeket
– fogalmazott az államtitkár, aki szerint a magyar nép ezt nem felejti el, azért sem fogja hagyni, hogy a baloldal visszatérjen.
Bangóné halálkampányt folytatott
Bangóné Borbély Ildikó (MSZP) az egészségügy állapota miatt bírálta a kormányt. Szerinte az ország legnagyobb problémája, hogy a kormány az elmúlt 12 évben kivéreztette az egészségügyet, sokan halnak meg a nem megfelelő ellátás vagy a megelőzés hiánya miatt.
Szerinte a magyarországi magas Covid-halálozásnak is a nem megfelelő egészségügyi ellátás az oka.
Példaértékű a magyar oltási kampány
Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára úgy vélte: a baloldal soha nem vállalja a felelősséget, ezért akarja a múltat “végképp eltörölni”. Hangsúlyozta:
míg a WHO megdicsérte a magyar egészségügy teljesítményét és példaértékűnek nevezte az oltási kampányt, addig a baloldal folyamatosan kritizálta a magyar védekezést, “kamuvideókat és kamustatisztákat” készített, és lebecsülte a magyar egészségügyi rendszert, illetve álhírekkel igyekezett Magyarországot lejáratni.
Kiemelte, hogy Magyarországon mindenkinek jutott lélegeztetőgép és megfelelő ellátás.
Kövér László csiszolgatta a neveletlen Jakabot
A jobbikos Jakab Pétert felszólalása előtt Kövér László házelnök arra figyelmeztette: ha a képviselő ismételten tudatosan átlépi azokat a határokat, amelyeket nem illendő a parlamentben, akkor alkalmazni fogja a házszabály által rendelkezésére bocsátott szankcionálási eszközöket.
Jakab Péter – miután megdicsérte a házelnök megjelenését és ülésvezetését – közölte: ha ezúttal sem mondhatja el felszólalását a parlamentben, akkor elmondja majd azon kívül, mert mindenkinek joga van tudni, kik tették tönkre az országot, és hogy mi vár a tolvajokra, “ha mi jövünk”. Bírálta a kormányt az “alaptörvényellenes rabszolgatörvény”, az emelkedő árak és csökkenő jövedelmek, és amiatt, mert jövőre adót emel. Úgy fogalmazott: “fizessenek meg a tolvajok” az ellopott földekért, gyárakért, az ellopott országért.
Jakab, a gyűlöletserkentő provokátor
Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára szerint a “melósoknak” soha nem ment rosszabbul, mint azok idején, akikkel a Jobbik szövetséget kötött. Úgy vélte: a Jobbik új főnökei, a baloldal és Gyurcsány Ferenc rendkívül méltatlan szerepre ítélték Jakab Pétert, neki kell eljátszania a “gyűlöletserkentő provokátort”. Jakab Péter tolvajokról beszél a parlamentben, miközben olyan KISZ-vezető mellett is kampányol, akinek eléggé dicstelen szerep jutott a privatizációkban. Jakab Péter egy pártlistás helyért Rákosival is szerepelne közös plakáton – vélekedett az államtitkár.
Magyarország újraindult
Nacsa Lőrinc (KDNP) a hétvégi pedagógusnapról emlékezett meg, majd azt emelte ki: a sikeres oltási programnak köszönhetően Magyarország újraindult, a maszkokat levehettük, a vendéglátóhelyek ismét kinyithattak. Hangsúlyozta: Magyarország az egyetlen állam az Európai Unióban, ahol nem vakcinahiány, hanem oltóanyagbőség uralkodik. Hozzátette, sokakat mentett meg a sikeres oltási program. Azt mondta, ha sikeres lett volna az ellenzék kampánya, kétmillióval kevesebb magyar lenne beoltva, és a korlátozások zömét nem lehetett volna feloldani. Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára válaszában megemlékezett a pedagógusok rendkívüli erőfeszítéseiről. Kiemelte: a baloldal számára az elmúlt időszak a járványkezelés helyett az intézkedések támadásáról, valamint a helyezkedésről szólt, majd több idézettel alátámasztva szembe állította Gyurcsány Ferenc Jobbikkal kapcsolatos és Jakab Péter baloldalt érintő korábbi és mostani megnyilatkozásait.
A baloldalon semmi más nem számít, csak a hatalom
– fogalmazott az államtitkár.
Egységesebb a nemzet, mint Trianon óta bármikor
A magyar nemzet egységesebb, mint az elmúlt száz esztendőben bármikor
– jelentette ki napirend előtti felszólalásában Zsigmond Barna Pál (Fidesz).
Felidézte, Magyarországra és a magyar nemzetre a “halálos ítéletet” mondták ki 101 éve Trianonban, de a felfoghatatlan mértékű veszteség után is sikerült saját hamvaiból újraélednie az államnak, miközben az elcsatolt nemzetrészek is alkalmazkodtak az új helyzethez. Hozzátette: a kommunizmus évtizedei után nehéz helyzetből kellett újraépíteni a nemzeti összetartozás érzését, ebben pedig nagy jelentősége volt Antall József kormányfő azon kijelentésének, hogy lélekben 15 millió magyar miniszterelnökének érzi magát.
Határon átnyúló nemzetegyesítés
A 2010 utáni időszakot történelmi léptékben mérve is sikeresnek nevezve annak fontosságáról beszélt, hogy meg kell akadályozni a “nemzetre támadó baloldal”, “egy globális érdekcsoport helyi kiszolgálói” hatalomra kerülését. Orbán Balázs, a Miniszterelnökség államtitkára válaszában megjegyezte: már a nemzeti összetartozás napjának megemlékezéseit is az tette lehetővé, hogy sikeres volt a koronavírus-járvány elleni hazai védekezés, ami lehetővé tette, hogy elkezdődhessen Magyarország újraindítása. Megemlítette: egy évszázada Trianon rendkívül súlyos csapásának árnyékában kellett újraszervezni az országot, és ebben sem az utódállamok, sem a nagyhatalmak nem tudták megingatni Magyarországot. Sikeresnek nevezte a határon átnyúló nemzetegyesítést, mondván, az elmúlt egy évtized munkájának eredményeként egyetlen magyart sem lehet megakadályozni abban, hogy e közösség részese legyen. Az államtitkár szerint a mai baloldal az elmúlt évtized nemzetépítő politikájának eredményeit akarja lerombolni.
Forrás: MTI; MTI/Koszticsák Szilárd
Facebook
Twitter
YouTube
RSS