Pesti Srácok

Döntött az Európai Parlament: az unió Alapjogi Chartájába foglalhatják az abortuszhoz való jogot

Döntött az Európai Parlament: az unió Alapjogi Chartájába foglalhatják az abortuszhoz való jogot

324 igen, 115 nem szavazattal és 38 tartózkodás mellett az Európai Parlament csütörtökön elfogadta azt az állásfoglalást, amely belefoglalná az abortuszhoz való jogot az Európai Unió Alapjogi Chartájába és az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatába. Az abortuszhoz való jogról a nyilatkozat időkorlát nélkül beszél, tehát egészen a kilencedik hónap végéig lehetővé tenné azt. A javaslatot a magyar képviselők közül a Fidesz politikusai nem szavazták meg, a momentumos Donáth Anna és a mellesleg szülész-nőgyógyász orvos végzettségű Cseh Katalin gond nélkül.

– írja közleményében a történtekre reagálva a Citizen GO.

PestiSracok facebook image

– fogalmaznak. Hozzáteszik: az állásfoglalás nem kötelező érvényű a tagállamokra nézve, és alacsony a jogi relevanciája. Ennek ellenére politikai súlya van, ami idővel akár el is vezethet az abortusz alapvető joggá való minősítéséhez. Ezért álláspontjuk szerint nem hagyható ennyiben. Aláhúzzák, hogy az Európai Uniónak nincsen kompetenciája az abortusz kérdésében, mégis igyekeznek ilyen módon nyomást gyakorolni a tagállamokra.

Érdekesség, hogy a minap az USA szövetségi legfelsőbb bírósága határozatában mondta ki, hogy nem alkotmányos jog az abortusz, vagyis bármely amerikai állam jogszerűen betilthatja.

Fotó: hir.ma

Ajánljuk még

A patriotizmus maga a lázadás - Lajkó Fanni és Szűcs Gábor a Polbeatben

‎Polbeat 2024 december 16.
A mai világ arról szól, hogy egyáltalán ne legyenek nemzetek, ebben pedig a patriotizmus eszméje maga a lázadás. Nemigen maradt olyan uniós tagállam, ahol annyira hazaszeretők az emberek, mint mi, magyarok. Szerencsések vagyunk, hiszen Nyugat-Európában már kevert a társadalom, s lényegében nincs az embereknek nemzettudata - mondta a Polbeat című műsorunkban Lajkó Fanni, jogász az Alapjogokért Központ elemzője, aki másik vendégünkhöz, Szűcs Gábor jogász-elemzőhöz hasonlóan a Nemzeti Ellenállás Mozgalom alapító tagja. Szűcs Gábor ugyanerről így fogalmazott: nem elég önmagában, ha politikusok állnak ki egy ügy mellett, "nekünk is meg kell mutatni, hogy mi a fontos, mert a mi életünkről van szó". Huth Gergely kérdéseire elhangzott az is: Magyar Péter csak epizódszereplő lehet, előbb-utóbb el fog bukni és ezt ő is érzi.

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.