Douglas Murray ismert brit konzervatív író és kommentátor, az Európa furcsa halála szerzője, jelenleg a brit The Spectator politikai és kulturális hetilap társszerkesztője volt az Axióma vendége pénteken. A filozófus többek között az európai identitásról, a kereszténység szerepéről és a Black Lives Matter mozgalomról is beszélt a vele készített videointerjúban – írja a Magyar Nemzet.
Murray az iszlám kritikusának számít, és olyan lapokba ír publicisztikákat, mint a The Wall Street Journal vagy a Standpoint. 2007-ben alapította meg a Szociális Kohézió Központját, amely később a Henry Jackson Társaságba (Henry Jackson Society) olvadt bele.
Kelet-Közép-Európának is felelőssége, hogy emlékeztesse a világot arra, milyen volt megélni a kommunista horrort
– mondta Douglas Murray az Axióma hírportálnak adott videointerjúban. Murray ezt az Egyesült Államokban zajló és Európára is átterjedő szélsőséges baloldali mozgalmakkal kapcsolatban jegyezte meg.
BIZONYOS ESEMÉNYEK A KÖZÉPKORRA EMLÉKEZTETNEK
A hírportál kérdésére válaszolva Murray elmondta, hogy a nyugati világban zajló folyamatok sok szempontból a középkori Európára hasonlítanak.
Fehér emberek nyilvánosan lánccal ostorozzák magukat, mások fekete emberek lábnyomát csókolgatják. Ez sok szempontból hasonlít arra, ami a középkorban történt
– fogalmazott Murray, hozzátéve, hogy eközben éppen a feketék hangsúlyozzák, hogy erre nincs semmi szükség. Úgy vélte, hogy a nyugati világban az 1970-es évek után elindult baloldali mozgalmak egyfajta vallásépítő folyamatot indítottak el, a politikai aktivizmust idealizáló közösség újabb korszakát látjuk most. Murray szerint ez veszélyes jelenség, a nyugati világnak ugyanis csak részben sikerült levonnia a tanulságokat a XX. század borzalmaiból – írja a Magyar Nemzet.
BIZONYOS KÉRDÉSEKRE A KERESZTÉNYSÉG A VÁLASZ
A kereszténység választ ad az olyan kérdésekre, hogy mi az élet értelme és célja
– véli Murray, kitérve arra is, hogy a vallás adja meg az európai kultúra alapját, arra épülve fejlődött a kontinens, érte el sikereit.
Mint minden kultúrának, a miénknek is megvannak az erősségei és gyengeségei
– állítja Murray, aki a beszélgetés során egyfajta identitásválságot is említett. Mint mondta, a nyugati civilizáció bizonytalan abban, hogyan határozza meg magát, miként különböztesse meg magát más kultúráktól. Az iszlám kritikusaként ismertté vált brit gondolkodó ezzel kapcsolatban kitért a migrációra, a nyugati és a muszlim kultúra konfliktusos kapcsolatára is.
Aki azt mondja, hogy az iszlámmal nincs semmi baj, annak nincs elég muszlim barátja
– jegyezte meg. Murray szerint a keleti vallás fontos elágazáshoz érkezett.
Az iszlám továbbra sem tudja elválasztani az egyházat az államtól
– fogalmazott, hozzátéve, hogy ez fontos különbség a nyugati, keresztény civilizációhoz képest, és a vallásközi konfliktus egyik fontos forrásának bizonyult. Az Axiómán közvetített beszélgetés péntek este 19 órától volt látható élőben angolul a műsor Facebook-oldalán – írja a Magyar Nemzet összefoglalója.
Forrás: Magyar Nemzet; Kiemelt kép: PS/Horváth Péter Gyula
Facebook
Twitter
YouTube
RSS