Kollár Lajos érsebész: A beteg halála és Székely doktor felmentése közt nincs semmi összefüggés

A beteg halála és Székely László doktor felmentése között semmiféle összefüggés sincs, bár az Országos Kardiológiai Intézetben hibás döntés született a beteg kezelésével kapcsolatban – mondta el lapunk kérdésére Kollár Lajos érsebész. A Pécsi Tudományegyetem emeritus professzora az interjúban kifejtette, támogatja Kásler Miklós minisztert és egyetért az egészségügyi rendszer átalakításának gondolatával. Ez egy nagyon nagy küzdelem lesz, és véleménye szerint elsőként a paraszolvencia kivezetésének kell megtörténnie.

Végtelenül szomorúnak tartom, hogy egy ember halálát politikai célokra használják fel, és a tragédia a politikai játszótér részévé válik

– jelentett ki Kollár Lajos a PestiSrácok.hu-nak. Ez a beteg először július 30-án járt az Országos Kardiológiai Intézetben. Itt érdemes figyelni a dátumokat, hiszen Székely László szívsebész felmentése szeptemberben történt. Vagyis lényegesen korábban észlelték a beteg problémáját, minthogy kitört volna a botrány. A beteg egyébként egy viszonylag gyakori komplikációval fordult orvoshoz: évtizedekkel korábban csináltak nála egy érplasztikai beavatkozást, mivel úgynevezett mellkasi ütőér-szűkülete volt. Ami azt jelenti, hogy egy foltot varrtak az érre, és ennek révén kitágították. Ez az eljárás évtizedekkel ezelőtt még újnak számított és akkoriban nem tudták, hogy ennek a foltnak az élettartama mennyi lehet.

Kollár Lajos elmondta, hogy „ő maga legalább tíz ilyen operációt hajtott végre.” De ez a folt az érfalon egy idő után sajnos elfárad, és kitágul az érfal. Ráadásul ilyenkor az érfal meg is gyengül, és egy időzített bomba lesz az ember szervezetében. A beteg nagyon veszélyes állapotba kerül, mert ez a tágulat vérrögképződés és trombózis helye lehet. Ráadásul, amíg nem okoz komoly problémákat a betegnél, addig ez az elváltozás néma, és nem észleli a beteg.

A Kardiológiai Intézetben a kérdéses beteg dokumentációja hiányos: azt tudjuk, mikor történt a vizsgálat (július 30.), de azt például nem tudjuk, hogy ki küldte a beteget a kórházba. Arra panaszkodott, hogy nagy vérnyomás-ingadozásai vannak. Ekkor a vizsgálatok kimutatták, hogy az ütőér 11 centiméterre megnőtt, ami a normál méretének több, mint háromszorosa. Érdemes tudni, hogy a szakma szabályai szerint már a kétszeres tágulat is nagyon veszélyesnek minősül. Ilyenkor azonnali sürgősségi ellátás szükséges, és azt őt kezelő kolléga egy korszerű, elfogadott technikát választott. Ám ezzel az a probléma, hogy a műtét közben bevitt anyag legyártása személyre szabva történik, ami egy időigényes feladat. Ha valaki kitart emellett a módszer mellett – ami egy kiváló technika -, akkor a beteget sokkal szorosabb megfigyelés alá kell venni. Vagy sürgősséggel meg lehetett volna más technikával is operálni a beteget.

Tehát a sajnálatos haláleset nem azért következett be, mert Székely doktort felmentették és nem tudta kezelni a betegét. Biztonsággal kijelenthető, hogy a felmentés és a haláleset között nincs összefüggés. Ez a tágulat olyan, hogy nem lehet tudni előre, hogy egy órán belül, vagy egy hónapon belül fog majd problémát okozni. Elmondható tehát, hogy az Országos Kardiológiai Intézetben hibás döntés született, és az is, hogy a felelősség megállapítása az etikai bizottságra tartozik.

A másik műtétről, amely kapcsán felmondtak Székely Lászlónak, még nem mondanék semmit – jelentette ki Kollár Lajos. Fontos megjegyezni még azt, hogy Székely doktor egy kiváló sebész, “de egy egyszemélyes technika, az nem technika”. Egy intézet éppen arról szól, hogy a tudást megosztják egymással a kollégák. Mi van akkor, ha megbetegszik, külföldre megy, akkor megáll az élet? – tette fel a kérdéseit Kollár Lajos érsebész.

Az orvosi szakma ezeket a vitákat, illetve botrányokat nem éli meg jól. De az egészségügy körüli problémák nem most alakultak ki, hanem az elmúlt évtizedek alatt. Most látható először annak az esélye, hogy az egészségügyben valódi átalakulás, egy valódi szerkezeti átalakulás történhet.

Én mindig azt gondoltam, hogy nem fogom megélni, de most felcsillant a remény. Tavaly ősszel találkoztunk Orbán Viktor miniszterelnökkel, aki megígérte, hogy a választások után valódi lépések történnek majd az egészségügyben. Ehhez tényleg egy nagy levegővétel szükséges, és neki kell állni a munkának. Első lépés a paraszolvencia kivezetése a rendszerből. Ez, tudom, sok orvos kollégámnak nem tetszik, de enélkül normális egészségügyi rendszer elképzelhetetlen.

Ehhez nyilvánvalóan a béreket rendezni kell. Jó volna elérni a nyugat-európai bérek 65 százalékát, mert 30 százalék fizetési előnyért már nem fognak külföldre költözni a kollégák – magyarázza Kollár doktor, kifejtve: utána az egész egészségügyi struktúrát át kell majd alakítani, ami nyilván egy hosszabb történet. Reményre ad okot, hogy az egészségügyi közgazdászok a legtöbb dologban egyetértenek. Mára már kikristályosodott, hogy merre lehetne menni, hiszen vannak előttünk külföldi minták. Alapvetően egy a szolidaritás alapján működő egészségügyet érdemes létrehozni, ahol a magánszféra és közszféra szigorúan ketté van választva. Jól kell definiálni a beavatkozások értékét, vagyis a valósághoz kell igazítani a finanszírozást. Semmiképp sem tartom követendő példának az amerikai magánbiztosítási modellt, a mi számunkra sokkal inkább a németek képviselhetik a mintát.

A bulvársajtó stílusa egyébiránt elképesztő, és azzal végképp nem lehet mit kezdeni, hogy egy parlamenti képviselő „legyilkosozzon” egy minisztert. (Mint emlékezetes, a szocialista Bangóné Borbély Ildikó hétfőn Kásler Miklóst és Orbán Viktort nevezte gyilkosnak.) – Olyan ember teszi ezt, aki életében nem gyógyított egyetlen beteget sem, és a körülményeket sem ismeri – szögezte le Kollár Lajos, aki a Pécsi Tudományegyetem rangos emeritus professzori címe mellett a Magyar Vitorlás Szövetség elnöke is.

A vezető képet Kollár Lajosról Bodnár Boglárka, az MTI fotósa készítette.