Pesti Srácok

Drágul az acél az ukrajnai háború miatt, nem tesz jót a német iparnak

Drágul az acél az ukrajnai háború miatt, nem tesz jót a német iparnak

Az ukrajnai háború és az ennek következtében Oroszország ellen bevezetett szankciók miatt világszerte csökkent az acélkínálat, az árak az egekbe szöktek – mondta Jayanta Roy, az ICRA indiai hitelminősítő intézet acélszakértője a német dpa hírügynökségnek. Ukrajna és Oroszország a nemzetközi acélkereskedelem mintegy tíz százalékát adja – mondta a szakértő, aki mindkét ország exportjának jelentős visszaesésére számít.

Pénteken az EU az Egyesült Államokkal és más szövetségesekkel együtt további büntetőintézkedésekről állapodott meg Oroszországgal szemben. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnökének nyilatkozata szerint az új uniós szankciócsomag egyebek mellett előírja az Orosz Föderációból származó "alapvető vas- és acélágazati termékek" importjának tilalmát.

Az indiai acélipari szakértő feltételezése szerint a világ két legnagyobb acéltermelője, Kína és India pótolni tudja a kieső kínálatot. India eddig acélexportjának több mint harmadát értékesítette Európában. A Német Acélkereskedelmi Szövetség (BDS) azonban szkeptikus a távol-keleti acélszállításokkal kapcsolatban. A szállítási díjak világszerte többszörösére emelkedtek, ami a távoli régiókból történő szállítást kevésbé jövedelmezővé tette – mondta Oliver Ellermann, a BDS igazgatótanácsának tagja.

Az EU-ban évente felhasznált 150 millió tonna acél 20 százalékát importálják; ennek 40 százaléka Oroszországból, Ukrajnából és Fehéroroszországból származik.

PestiSracok facebook image

Az acélárak Németországban már eddig is nagymértékben emelkedtek – folytatja Ellermann. Az építőiparban használt acélháló ára például 72 százalékkal emelkedett 2021 őszéhez képest. A betonacél 46 százalékkal lett drágább. Mindenesetre a világjárvány miatt az árak az elmúlt két évben történelmi csúcsot értek el – mondta Ellermann. A tájékoztatása szerint ennek fő oka a megnövekedett energiaköltségek, az érc, a kokszszén és a vashulladék nyersanyagok piacán kialakult árharc, valamint a megemelkedett fuvardíjak voltak. A BDS az árak további emelkedésére számít az elkövetkező hetekben és hónapokban.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/EPA/Julian Stratenschulte

Ajánljuk még

Miből vette? – Borbély Lénárd közel kétszázmilliós építkezése miatt tett feljelentést a csepeli Fidesz

Magyar ugar 2024 június 6.
Hűtlen kezelés miatt tett feljelentést Borbély Lénárd csepeli polgármester ügyei miatt Mohilla Tamás, a Fidesz helyi képviselőjelöltje. A feljelentés öt pontban sorolja fel a hűtlen kezelés gyanúját megalapozó tényeket, köztük azt, hogy miként építhetett Borbély – a feljelentés szerint legalább 180 millió forintot érő – pazar házat nemrég úgy, hogy hat év alatt az összes legális, bruttó (!) jövedelme 84 millió forint volt. Ugyancsak nehezményezik, hogy a Kozma István Magyar Birkózó Akadémia tervezett kollégiumának visszavett helyére felépített tenisz- és padelpályákra, a Borbélyhoz igen közel álló vállalkozónak felhúzott Kis-Duna-parti csúcskategóriás étteremre miért szórt el az önkormányzat 1,32 milliárd forintot, továbbá tavaly miért emelték meg önkormányzati felhatalmazás nélkül azoknak az önkormányzati cégeknek a büdzséjét közel egymilliárd forinttal, amelyek a polgármester imázsépítésében és kampányában is részt vesznek?

Bauer Tamás zároltatta az ÁVH-nál körmöket tépkedő apja önleleplező interjúját

Magyar ugar 2021 január 22.
Miközben Bauer Tamás mentegetni próbálja ÁVH-s apja rémtetteit, aközben nem enged nyilvánosságra kerülni egy vele készült interjút - derítette ki Máthé Áron történész. A titkolózás oka talán az lehet, hogy az interjúból további kínos részletek derülhetnének ki a „Körmös” Bauerként elhíresült bolsevik terrorista ténykedéséről. Egyébként a kedves Olvasó tudott róla, hogy az ÁVH-n a körömtépkedés mellett a sóval etetés is bevett kínzási módszer volt?