Pesti Srácok

Duda: Lengyelországot nem szándékos rakétacsapás érte

Duda: Lengyelországot nem szándékos rakétacsapás érte

Semmi sem utal arra, hogy szándékos támadás lett volna Lengyelországgal szemben a Przewodówban történt robbanás – jelentette ki szerdai, varsói sajtóértekezletén Andrzej Duda lengyel elnök.

A biztonságért és védelemért felelős lengyel miniszterekkel folytatott tanácskozást követő, Mateusz Morawiecki kormányfővel közös sajtóértekezleten Duda elmondta: az Ukrajna ellen intézett keddi orosz légicsapások a lengyel határhoz közeli területeket is érték. Érthetőnek nevezte, hogy Ukrajna az orosz rakéták ellen légvédelmi rakétákkal is védekezett.

– tette hozzá.

PestiSracok facebook image

– fogalmazott.

– mondta, "véletlen balesetnek" minősítve az eseményt.

– fejtette ki Andrzej Duda. Lengyelország elnöke elmondta még, hogy az előzetes helyszíni vizsgálat arra utal, hogy a kelet-lengyelországi Przewodówban nem "hagyományos robbanás" történt, inkább a maradék lőszer gyulladhatott fel a rakéta lezuhanásakor.

– erősítette meg. Andrzej Duda nyugalomra szólította fel a helyi lakosokat annak kapcsán, hogy Lengyelország keleti határa térségében jelenleg fokozott a katonai repülőgépek és a fegyveres erők aktivitása.

Mateusz Morawiecki a közös sajtóértekezleten közölte: a rendelkezésre álló bizonyítékok arra utalnak, hogy az ukrajnai orosz támadásban az egyik rakétát valóban nagyon szerencsétlen módon lőtték ki, Lengyelország területére csapódott be anélkül, hogy az valamelyik fél szándéka lett volna.

– közölte Morawiecki.

– fűzte hozzá.

Duda elnök kedd este még nagyon valószínűnek nevezte, hogy Lengyelország nagykövete a NATO-nál a 4. cikkely elindításáról szóló kérvényt nyújt be szerdán. Ez a cikk a szövetségesek közötti konzultációkat helyez kilátásba, ha bármelyik tagország fenyegetést érzékel területi egysége, függetlensége vagy biztonsága ellen. Morawiecki később, a nemzetbiztonsági tanács ülésén a rakétaincidens "semmilyen egyéb forgatókönyvét" sem zárta ki. Azt is lehetségesnek nevezte, hogy Oroszország úgy tervezte meg a keddi ukrajnai támadást, hogy ennek "egyik mellék- vagy éppen főhatásaként összeugrassza Lengyelországot és Ukrajnát".

Forrás: MTI; Fotó: MTI/EPA/Toms Kalnins

Ajánljuk még

Vérrel írt üzenet, fegyverarzenál, eltévedt lövedék – Fokozódik a feszültség a déli határnál

Exkluzív 2023 szeptember 5.
Tovább súlyosbodott a helyzet a déli határunk szerb oldalán azóta, hogy Az Akta bemutatta a terrorista embercsempész bandák táborait, akiknek az egymással folytatott háborúja a helyi magyarok életét veszélyezteti. Ahogy riportunkban bemutattuk, afgán és észak- afrikai terrorista csoportok tanyáznak a Szabadka környéki erdőkben, sorozatlövő, gránátvető fegyverekkel és gránátokkal ellátva, és most már naponta vannak tűzharcok, lőnek és robbantanak, gyakran a lakóházak közelében. Ezek a bandák szervezik a napi több száz, Zágrábból a Délvidékre érkező illegális migráns továbbjuttatását. Az elmúlt napokban fokozódott az amúgy is tarthatatlan helyzet. A lövöldözések maradványait, lőszerhüvelyeket néhány tíz méterre a határtól százával találni – már a határon lőnek, miközben 300–400 fős csoportok invázióját irányítják neki a kerítésnek. És már nem létráznak: végigvágják a kerítést, azon tuszkolják át az embereket az akciót fegyveresekkel fedező embercsempészek. A PestiSrácok.hu számos exkluzív felvételt kapott a terroristákról és a felkutatásukra irányuló akciókról. Megtaláltuk a TikTokon az embercsempész bandák egymásnak szóló hadüzeneteit, különböző üzenetekkel ellátott videóit. Ezek a felvételek is jól mutatják, hogy elit terrorista csoportok háborúja dúl az embercsempész piacért, illetve területekért. A BIRN balkáni oknyomozó portálnak pedig a csoportok vezetőit is sikerült beazonosítania, és belső informátoraik által a területfelosztási harcok eseményeit is feltérképezték. Hat hónapon át tartó kutató-elemző munkájukból az is kiderül, hogy a marokkói és afgán bandák háborújához főleg Koszovóból albán bűnözői körök biztosítják a fegyvereket, méghozzá igencsak borsos áron.

A Közel-Kelet következő időzített bombája: a kurdok

Exkluzív 2016 július 22.
A Közel-Keleten gyakran összefolyik a külpolitika és a belpolitika, a vallási, etnikai és persze gazdasági érdekek mentén kitörő konfliktusokban sokszor követhetetlen, hogy ki kivel van és miért. Ebben az örök háborús térségben a híradásokat napok óta uraló Törökország az egyik legerősebb játékos. Most a puccs a húzótéma, ám Erdoğan elnök külföldön és belföldön egyaránt olyan aktív politikát folytat, hogy mindig történik valami az országával. Van azonban valami, amin mindig megakad a törökök szeme, bármelyik közel-keleti szomszédjuk felé néznek: a kurdok. A török-szír-iraki-iráni határvidéken élő 30-40 milliós lélekszámú népnek nincs saját állama, ez pedig olyan feszültségeket szül folyamatosan, hogy akár ők lehetnek a jövőbeli híradók főszereplői.