Pesti Srácok

Ébresztő, magyarok! A Politikai Hobbista megmutatja, milyen pusztítással fenyeget az LMBTQ-lobbi (videó!)

Ébresztő, magyarok! A Politikai Hobbista megmutatja, milyen pusztítással fenyeget az LMBTQ-lobbi (videó!)

Az LMBTQ-lobbi egyáltalán nem akarja szexualizálni a gyerekeket. Az, hogy drag queenek, azaz nőnek öltözött férfiak tartanak nekik meseolvasást, és közben időnként brét is villantanak, az, hogy 8 éves kisfiúk vonaglanak – szintén drag queennek öltözve – a Pride-on, az, hogy egy szivárványszínű majomjelmezbe öltözött lény felcsatolt műpénisszel tart előadást a gyerekeknek a közkönyvtárban, nos, ezek mind-mind elszigetelt esetek. Az viszont jó kérdés, hogy minden szivárvány LMBTQ-jelkép-e. Nyilván nem, hiszen a szivárvány eredetileg Isten és az emberiséget képviselő Noé között köttetett szövetség jelképe. De ahogy a hinduk egyik szakrális szimbólumát, a szvasztikát is kisajátította egy totalitárius ideológia, ugyanezt teszi most egy másik totalitárius ideológia a szivárvánnyal, ugyanúgy egy picit megváltoztatva.

Vajon mit szól Isten ennek a szövetségnek az ember általi felrúgásához? Ahhoz, hogy ma az ember Istent akar játszani, felülírni nemcsak az erkölcs, de a természet, a biológia törvényeit is, és újfajta, semleges nemű és mindenféle egyéb lényeket akar teremteni? Lehet, hogy a szivárványos (sátáni?) kultuszban élenjáró Németország figyelmeztetésként kapta az özönvizet? A liberális hangadók kikérik maguknak, kiröhögik azokat, akik erre felhívják a figyelmet. De bármekkora is az arcuk, bármilyen vehemensen is kezdenek ilyenkor bele a verbális lincselésbe, a valóság elől akkor sem tudnak elmenekülni ők sem.

A második félidőben könnyedebb téma, a változatosság kedvéért foci következett. Nem akármilyen vendéggel; Dibusz Dénes, a Fradi és a magyar válogatott kapusa foglalt helyet a díszes fotelben. Megtudtuk, hogy a szülei fontosnak tartották, hogy a focikarrier mellett diplomát is szerezzen, és ezért a felelős hozzáállásért nagyon hálás nekik. Mint ahogy a Fradinak is; megnyugtatott minket, hogy amellett, hogy a Ferencváros ma már egy nagyon profi, sikeres, a nemzetközi, iparágiként működő labdarúgásban is jegyzett tényező, attól még a Fradi-szív ugyanúgy dobog a játékosokban és a hozzájuk hűséges, fantasztikus rajongótáborban. Jeszi persze megint villogott, hogy 8–10 éves korában még mennyire penge módon követte a focit, és elárulta, hogy a '82-es spanyolországi vb-n Pat Jennings, az északírek kapusa volt az idolja. Hogy Dénesek ki a kedvenc játékosa, az is kiderül a műsorból...

Nézze meg a Politikai Hobbista teljes adását a Pesti TV oldalára kattintva, amely előfizetés nélkül egy egyszerű, kisméretű digitális antennával is elérhető bárhol az országban. A Pesti TV jelen van a legtöbb szolgáltató alapcsomagjában és műholdról is fogható! A műsorok röviddel az adás után a pestitv.pestisracok.hu oldalon nézhetőek vissza! Kövesse a Pesti TV Facebook- és Instagram-oldalát, TikTok-fiókját is!

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

"Büszke vagyok rá, hogy pályafutásom során nem tettem rosszat egy kollégámnak sem" - A születésnapos Stefka István a Polbeatben

‎Polbeat 2023 június 10.
Rendhagyó Polbeatet szerveztünk Stefka István 80. születésnapjára a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőbe, ahol a PestiSrácok.hu-s csapat mellett Stefka régi barátja és harcostársa, Alexa Károly irodalomtörténész, író, illetve a konzervatív televíziózás nagy, a rendszerváltoztatás utáni - a Horn-Kuncze-kormány által teljesen felszámolt - korszakának két jeles alakja (egyben az ünnepelt akkori munkatársa), Mátyássy Andrea és Dézsy Zoltán is elmondta méltatását, visszaemlékezését. Megszólalt továbbá Stefka István felesége, Naszályi Kornélia és egyik lánya, Stefka Nóra, továbbá Ambrózy Áron, Szabó Gergő és Szalai Szilárd. A Huth Gergely által celebrált rendkívüli adást végül egy fergeteges köszöntés követte, a tortát és a pezsgőt Stefka István kedvenc együttesének, az AC/DC-nek a dübörgésére hozták be a kollégák.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Basszgitáron a postabankos Princz, a zongoránál Presser – Amikor nem nekünk, hanem neki írták a dalt

A Hálózat 2020 április 4.
Emlékeznek arra a jelenetre, amikor Johnny Fontane megjelenik Don Corleone lányának esküvőjén, és elénekel pár dalt a Keresztapában? Persze segítséget is kért az amúgy Frank Sinatráról mintázott figura. Ha volt merszünk a Postabank néhai királyát, Princz Gábor bankvezért keresztapának nevezni az előző cikkünkben, akkor miért ne mondanánk ki, hogy az ő udvari zenésze Presser Gábor volt? Presser nem csupán slágert írt Princz Postabankjának (ez volt az egész ország által ismert Ezt egy életen át kell játszani), de Princz másik bizalmi embere, Kende Péter szerint még külön zenekaruk is volt, amellyel a Postabank bulikon játszottak. A vezér basszusgitározott, Presser pedig zongorázott. A zseniális zenész amúgy bekerült abba a postabankos tanácsba is, amelybe Mester Ákos, Forró Tamás és a már említett Kende is tartozott. Erős névsor. Ők ügyeltek az elvileg konzervatív Magyar Nemzetre a kilencvenes évek közepén... Szürreális az egész, mégis igaz. A KISZ-ből érkezett, moszkovita Princz Gábornak szüksége volt az arculatfestésre. Kultúremberként tetszelgett, és ehhez megkapta a segítséget az általa támogatott, zömmel liberális értelmiségtől. A milliárdok közben eltűntek, de a zene szólt. Folytatjuk a Postabank történetét.