Gázjátszmák Európában
Szijjártó Péter külügyminiszter a múlt héten, miután találkozott amerikai kollégájával Mike Pompeoval, kifejtette, reméli az Egyesült Államok fontos szerepet fog játszani hazánk energiabiztonságának növelésében. Ugyanis az amerikai kormányzat támogatja a Romániában kitermelt földgáz Magyarországra juttattatását. Erre a kissé eldugott mondatra kevesen figyeltek fel, holott igen érdekes geopolitikai háttere van az ügynek.
Az osztrák állami tulajdonú OMV és az amerikai Exxon Mobil várhatóan 2020-ban kezdi meg a termelést a Fekete-tengeri Neptun gázmezőn. Ha ez megtörténik, akkor várhatóan Románia nettó gáz exportőrré válik, és Magyarország itt fog a képbe kerülni. Az Európai Bizottság egy 560 millió eurós csővezetéket szeretne, amely Bulgáriát, Romániát, Magyarországot kötné össze az ausztriai Baumgartner elosztó központtal és így akár közvetlenül Nyugat-Európa is kaphatna román földgázt. Brüsszel szerint ez nagyban hozzájárulna a régiónk energiabiztonságához, azáltal, hogy a jelenleg egyeduralkodó orosz gáz mellé újabb beszerzési lehetőségek lépnének be. A tervezett vezetéknek már neve is van, méghozzá BRUA, és Magyarországgal a már meglévő Arad-Szeged vezetéken keresztül kapcsolódna. Továbbá lenne egy leágazása Bulgária felé, ahonnan az ott kitermelt gáz és az egyszer talán megépülő Déli Áramlat révén orosz földgáz érkezne.
De a mai számítások szerint gazdaságilag életképes változat csak Magyarországot érné el, az Ausztriába tartó 200 kilométeres szakasz nem kerülne megépítésre. Csupán az Arad-Szeged cső kapacitását bővítenék évi 5,6 milliárd köbméterre. (Érdemes tudni, hogy a magyar gázfogyasztás évi 7-8 milliárd köbméter.) Természetesen ez az amerikainak és az osztrákoknak csalódást okozott és hevesen lobbiznak a budapesti kormány döntésének megváltoztatása érdekében.
Európai gázjátszma
Természetesen Európában energiában a legnagyobb játékosok az oroszok és a németek. A Gazprom két oldalról támad: délről és északról. Minket közvetlenül inkább a Déli-Áramlat érint. Ebben a témában az új fejlemény az, hogy elkészült az orosz-török vezeték és már folyik rajta a szállítás. Most az a kérdés, hogy Törökországból merre megy tovább az építkezés? A napokban járt Moszkvában Boyko Borissov bolgár miniszterelnök és találkozott Putyin orosz elnökkel. Kiderült, hogy Moszkva szeretné, ha Déli Áramlat Bulgárián keresztül, Romániát kikerülve jutna el Közép-Európába. A tervet Erdogán török elnök szintén támogatásáról biztosította. Putyin azonban az Európai Bizottság garanciájához kötötte a kivitelezését. Korábban, már 2014.ben, elkezdődött az építkezés, ám Brüsszel és Washington nyomására a Bulgária leállította. Ez azután történt, hogy John McCain, Chris Murphy és Ron Johnson amerikai szenátorok Szófiában jártak. Szegény bolgárok engedtek a nyomásnak, annak ellenére, hogy a gázvezeték jótékony hatással lenne a balkáni ország gazdaságára.
Az izraeliek beszállnának
Másik fejlemény a dél-európai gázügyben, hogy a zsidó állam szeretne egy terminált építeni Szalonikiben a cseppfolyósított gáza számára. Innen csővezetéken szállítanák tovább Bulgárián és Szerbián keresztül Magyarország irányába. Mint ismeretes az izraeli partoknál a tengerben hatalmas gázmezőket találtak és az ottani cégek ezt szeretnék kitermelni és exportálni. Az elképzelések szerint Ciprust érintve egy 1300 kilométeres vezetéket húznának át a tenger alatt Görögország irányába. Ezzel jelenleg két probléma van: Egyiptom és Törökország. Az izraeli gázmezők ugyanis átnyúlnak Egyiptomi felségvizekre és a két ország még nem tudott megállapodni a határokban. Másrészt Egyiptom az olaszokkal kívánja kitermeltetni a saját földgázát és nem Izraeli cégekkel. Problémát okoz az is, hogy Ciprus jelenleg megosztott és egy részét Törökország ellenőrzi. Törökország azonban ellenségesen viszonyul az Izraelt Görögországgal összekötő vezetékhez. A helyzet annyira elmérgesedett, hogy nemrégiben az izraeli miniszterelnök fia azt a következőképpen értékelte: „Törökország b....a meg!”
Északon a helyzet viszont változik
Oroszország giga projektje a sarkkörön túli Yamal-félszigeti kitermelés, ahová iszonyatosan nagy tőkét invesztáltak be.A Gazprom mellett beszálltak a franciák és a kínaiak is, de az egész ügylet középpontjában Németország áll, aki a sarkvidéki kitermelés nagy részét megvenné. Mint ismeretes az első vezetéket, az Északi Áramlat I-et már évek óta üzemeltetik, és az idén márciusban megkezdték meg az ezzel párhuzamosan haladó második gázvezeték kivitelezését. A nyomvonal a régi, mivel ez is Lengyelországot és a Balti államokat kikerülve a Balti-tenger alatt fut majd. A hoppon maradt országok természetesen hisztérikusan reagáltak és Molotov-Ribbentrop paktumot emlegetve és válogatott sértéseket vagdosnak a németek és az oroszok fejéhez. A több mint 4000 kilométeres vezeték évente 33 milliárd köbméter földgáz szállítására lenne alkalmas és az Északi-Áramlat I. 55 milliárdos teljesítménye mellett fedezné Németország növekvő energia igényét is. Sőt Csehország felé épülhetne egy mellékvezeték is és a Berlini kormány azt is felvetette, hogy Magyarország is vásárolhatna ezen keresztül földgázt.
Fő vonalakban jelenleg ez a geopolitikai erőtér, amely meghatározza hazánk mozgásterét. A mi számunkra a legfontosabb az, hogy minél több helyről szerezhessünk be földgázt, mert akkor jobb árakat tudunk kialkudni a piacon.Minél több vezeték éri el a Kárpát-medencét, annál jobb. Ez nyújtja a legnagyobb biztonságot és védelmet. Így elkerülhető lenne egy olyan krízis, mint, ami 2005-ben, vagy éppen 2009-ben volt. Akkor az ukránok leállították gázszállítást, hogy zsarolják Oroszországot és Közép-Európa egyes országait.
Vezető kép: MTI/EPA/Jim Lo Scalzo
