Google-bírság: ha ti szórakoztok az autóinkkal, mi kellemetlenkedünk a technológiai cégeitekkel
Az Európai Versenyjogi Bizottság a múlt héten 4,3 milliárd eurós, rekord összegű büntetést szabott ki a Google-re, mondván, üzletpolitikájával súlyosan megkárosítja a fogyasztókat. Egyben kötelezte arra a céget, hogy tegye lehetővé azt, hogy az androidos mobilokon a saját, vagy az általa engedélyezett böngészőkön és keresőkön kívül más cégek alkalmazásai is telepíthetők legyenek. De ez ne tévesszen meg senkit: Brüsszelt a fogyasztók és az internetezők továbbra sem érdeklik, csak a német multicégek taktikai elképzeléseit hajtja végre. Ezek az üzleti körök úgy vélik, hogy így tudnak visszavágni az USA-nak a Trump elnök által kirobbantott vámháborúban.
Margrethe Vestager, az Európai Unió versenyjogi biztosa előzékenyen felhívta egyik este a Google vezérigazgatóját, és figyelmeztette, hogy holnap gigabírságot kap a cég, mert megszegte a trösztellenes szabályokat. Másnap nyilvánosságra hozták a bírság összegét: a technológiai óriás európai leányvállalata, az Alphabet 4,3 milliárd eurós bírságot kapott, ami ellen természetesen azonnal tiltakoztak és fellebbezést ígértek. Érdemes ehhez hozzátenni, hogy az amerikai multi tavaly csak Európában 25 milliárdos árbevételt termelt, emellett tartalékai is jócskán vannak. Hivatalos adatok szerint az amerikai cég tavaly év végén 103 milliárd dollár készpénzzel rendelkezett. Látható, hogy a 4,3 milliárd eurót zsebből kifizetik, ha éppen úgy adódik. Egyébként a Google már tavaly év végén is kapott egy 2,4 milliárd eurós büntetést, amit még nem fizettek ki. Mindenféle jogi trükköt bevetnek, és húzzák az időt.
Az androidosok védelmében
Az Európai Bizottság azt sérelmezte, hogy az androidos telefonokon csak meghatározott keresők és böngészők futhatnak. Mivel az Android a Google szabadalma és fejlesztése, ezért úgy bütykölte meg az operációs rendszerét, hogy csak az őáltala engedélyezett szoftverek futhassanak rajta. Így az okostelefonok európai piacának 80 százaléka a kezükbe került.
Ennyi a történet.
És az Európai Bizottság lecsapott egy multira és megvédte a fogyasztókat. A dolog látszólag "happy enddel" végződött és mindenki örülhet. Csak van az ügynek egy kis szépséghibája: az amerikai Google az erőfölénnyel való visszaélést már vagy 15 éve csinálja. Ez idáig nem zavarta az Unió versenyjogi biztosát, aki jó kapcsolatokat ápol a Google főnökeivel, és mint láttuk, személyesen szokott csevegni velük. Most hirtelen azonban komoly probléma lett az ügyből. Vajon mi történt és miért kezdett Brüsszel aggódni?
Trump nem fog megijedni
Talán nem járunk messze az igazságtól, ha arra gondolunk, hogy ez az eseménysor összefügg a kibontakozó európai-amerikai kereskedelmi háborúval. Margrethe Vestagert nem annyira az árdrágítás miatt lehúzott és becsapott európai polgárok izgatják, és nem az ő pénztárcájukat kívánja védeni, hanem a német autóipar amerikai érdekeltségeit. Az üzenet alapvetően ez: ha ti szórakoztok az autóinkkal, mi kellemetlenkedünk a technológiai cégeitekkel. Mi is tudunk odaütni, ahol nektek fáj. Donald Trump nemrégiben 20 százalékos vámot vetett ki az európai autókra, míg korábban a vas- és alumíniumtermékekre szabott ki büntetést. Ez a németeknek nagyon nem tetszett és most visszavágtak. Van is miért aggódniuk. Németország egymaga évente 100 milliárd eurós kereskedelmi többletet halmoz fel az amerikaikkal szemben.
A lényeg, hogy Európa továbbra se tesz semmit az olcsó és szabad internet megteremtésért, csak ürügyként használja fel a témát. Az egész trösztellenes intézkedés csupán a német autógyártók bosszúja. Ha a kereskedelmi vihar elül, akkor minden visszazökken majd a régi kerékvágásba. Az amerikai technológiai óriások, a Google, a Microsoft, az Apple és az Amazon továbbra is szabadon kerülhetik meg az európai törvényeket, ahogy ezt már évtizedek óta teszik. Ennek az árát pedig az európai internetfelhasználók fizetik meg.
Brüsszel abban bízik, hogy az amerikai cégek elunják a szekálásukat és azt, hogy folyton büntetéseket fizetnek, és otthon majd nyomást gyakorolnak Trumpra, aki ezért majd kénytelen lesz leállítani a kereskedelmi háborút. Ez persze közel sem biztos, hogy sikerülni fog. A republikánus elnök elég elszántnak tűnik, és nehezen ijed meg. Ha állja a sarat az amerikai fél, akkor az európai büntetés- és versenyjogi politika látványos kudarc lesz.
Valódi eredményhez a jelenleginél sokkal erősebben kellene fellépni a technológiai óriások ellen, de nehéz megtenni, mert ezek, mint láttuk, az európai döntéshozók haverjai. A Szilícium-völgyi óriások hatalmát jelenleg semmi sem veszélyezteti. Mondhatjuk, hogy ez a 22-es csapdája, és Brüsszelnek így se, úgy se jó. Az egész egy nagy szerencsétlenkedésnek tűnik, amit Trump 100 százalékban ki fog használni.
Fotó: MTI
