Pesti Srácok

Bánki Erik a PS-nek: Óriási extraprofittal, de kevés eredménnyel működnek a lakástakarék-pénztárak

Bánki Erik a PS-nek: Óriási extraprofittal, de kevés eredménnyel működnek a lakástakarék-pénztárak

Az eredeti célja a lakástámogatási rendszernek az volt, hogy a magyar családok saját lakáshoz jussanak, amely csak részben teljesült - mondta el a PestiSrácok.hu-nak Bánki Erik, az Országgyűlés Gazdasági Bizottságának fideszes elnöke. Az így kifizetett évi 70 milliárd forintból a megtakarítók gyakran felújítást és néhány esetben luxusberuházást finanszíroztak. Bánki Erik ezen a helyzeten kíván változtatni, és éppen ezért nyújtott be egy önállói képviselői indítványt. A probléma háttéréről és a megoldási javaslatokról beszélgettünk a fideszes politikussal.

Bánki Erik, az Országgyűlés Gazdasági Bizottságának elnöke egy önálló képviselői indítványt nyújtott be, amelynek értelmében a kormány kivezetné a lakástakarékpénztárak állami támogatását. Ezzel kapcsolatban a képviselő elmondta, hogy a Fidesz gazdasági kabinetjében átnézték az elmúlt évek otthonteremtési programjainak az eredményességét. Ennek kapcsán azt tapasztalták, hogy a családi otthonteremtési támogatások keretében az odaítélt közel 250 milliárd forintból közel 90000 család részesült. Amíg ebből új-, illetve használt lakásokat vettek az érintettek, addig a lakástakarékpénztárakban felhalmozott pénzek alig egynegyedéből vásároltak lakásokat a kedvezményezettek. Jellemzően teljesen más célokra fordították, például bővítésre vagy felújításra, vagy akár luxusberuházásokra. Ezek nem azt a célt szolgálták, amire eredetileg ki volt találva a rendszer. Az eredeti cél az volt, hogy minden magyar család önálló otthonhoz juthasson. Bánki Erik ezzel kapcsolatban leszögezte: az így kifizetett állami támogatás éves szinten elérte a 70 milliárdot, és úgy találták, hogy bármilyen más támogatási formában ez a pénz jobban hasznosulna.

Extraprofitot tettek zsebre

A lakástakarékok forgalmazói 2010 óta 60 milliárd forint extraprofitot tettek zsebre. Eközben annyira kényelmessé tette őket az állami támogatás, hogy hozamot a betéteseknek alig, vagy egyáltalán nem fizettek. Bánki Erik hozzátette, hogy nem piaci alapon működtek, hanem kényelmes burokban dolgoztak. Az állam ugyanis 30 százalék támogatást tett hozzá a lakossági megtakarításokhoz (maximum évi 72000 forint értékben), és ez nem ösztönözte hatékonyabb munkára a pénztárak vezetőit. A probléma nagyságát az is mutatja, hogy az ilyen típusú, azaz öngondoskodó támogatások háromnegyedét kapja a lakástakarék-pénztári rendszer, ehhez képest a lakásépítések egyharmada kapcsolható ehhez a formához. Kormánytényezők néhány nyilatkozata és a mai képviselői indítvány benyújtása arra utal, hogy igyekeznek átgondolni az egész lakástámogatási rendszert, hogy még hatékonyabbá tegyék. Bánki Erik ezzel kapcsolatban elmondta, hogy további lépésekről nem tud nyilatkozni, mert csak idáig jutott el a gondolkodási folyamat. Annyi biztos, hogy ez az évi 70 milliárd forint, ami lakástakarékoknak lett kifizetve, sokkal jobban hasznosul, ha bármelyik másik konstrukcióra fizetik ki. De arról még nincs információ, hogy konkrétan melyik konstrukcióra fordítanák ezt az összeget.

PestiSracok facebook image

Szó van a CSOK kibővítéséről

Lapunk megkereste Regős Gábort, a Századvég Alapítvány munkatársát is. Az elemző elmondta, hogy azért történt ez a lépés ilyen gyorsan és váratlanul, hogy újabb emberek, akik idáig csak gondolkodtak rajta, már ne léphessenek be ebbe a konstrukcióba. Az alternatívák kapcsán Regős Gábor kifejtette: szó van a CSOK kibővítéséről, de döntés még nincs. Mindenesetre a kedvezményes lakásáfakulcs kivezetése is indokolja azt, hogy valamilyen új konstrukció létrejöjjön, ami hatékonyan tudja elősegíteni az új lakások építését úgy a kisebb településeken, mint a nagyobb városokban. A lakástakarékok kapcsán fontos hangsúlyozni, hogy a már megkötött szerződések változatlan feltételek mellett érvényben maradnak – jelentette ki Regős Gábor elemző.

Vezető kép: MTI

Ajánljuk még

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.

Jobba Gabi színésznő tragikus élete és öngyilkossága – Kik „vették el tőle a levegőt”?

Magyar ugar 2021 január 9.
Jobba Gabi hatalmas csillaga volt a Kádár-rendszernek, Aczél egyik kedvenc írója, Gyurkó László is támogatta, valamint az az Erdős Péter, akinek az egyik kedvese volt. Mégis öngyilkos lett, tragikusan fiatalon, mindössze harminchat évesen. „Nincs több erőm ezzel a lelki nyomorúsággal élni és nem akarok tovább senkinek a terhére lenni” – írta utolsó levelében, míg Gyurkó arra célzott, valakik tönkretették, elvették tőle a levegőt. Mi történhetett? Tóth Eszter Zsófia történész tragikus életének és halálának járt utána.