Pesti Srácok

Bánki Erik a PS-nek: Óriási extraprofittal, de kevés eredménnyel működnek a lakástakarék-pénztárak

Bánki Erik a PS-nek: Óriási extraprofittal, de kevés eredménnyel működnek a lakástakarék-pénztárak

Az eredeti célja a lakástámogatási rendszernek az volt, hogy a magyar családok saját lakáshoz jussanak, amely csak részben teljesült - mondta el a PestiSrácok.hu-nak Bánki Erik, az Országgyűlés Gazdasági Bizottságának fideszes elnöke. Az így kifizetett évi 70 milliárd forintból a megtakarítók gyakran felújítást és néhány esetben luxusberuházást finanszíroztak. Bánki Erik ezen a helyzeten kíván változtatni, és éppen ezért nyújtott be egy önállói képviselői indítványt. A probléma háttéréről és a megoldási javaslatokról beszélgettünk a fideszes politikussal.

Bánki Erik, az Országgyűlés Gazdasági Bizottságának elnöke egy önálló képviselői indítványt nyújtott be, amelynek értelmében a kormány kivezetné a lakástakarékpénztárak állami támogatását. Ezzel kapcsolatban a képviselő elmondta, hogy a Fidesz gazdasági kabinetjében átnézték az elmúlt évek otthonteremtési programjainak az eredményességét. Ennek kapcsán azt tapasztalták, hogy a családi otthonteremtési támogatások keretében az odaítélt közel 250 milliárd forintból közel 90000 család részesült. Amíg ebből új-, illetve használt lakásokat vettek az érintettek, addig a lakástakarékpénztárakban felhalmozott pénzek alig egynegyedéből vásároltak lakásokat a kedvezményezettek. Jellemzően teljesen más célokra fordították, például bővítésre vagy felújításra, vagy akár luxusberuházásokra. Ezek nem azt a célt szolgálták, amire eredetileg ki volt találva a rendszer. Az eredeti cél az volt, hogy minden magyar család önálló otthonhoz juthasson. Bánki Erik ezzel kapcsolatban leszögezte: az így kifizetett állami támogatás éves szinten elérte a 70 milliárdot, és úgy találták, hogy bármilyen más támogatási formában ez a pénz jobban hasznosulna.

Extraprofitot tettek zsebre

A lakástakarékok forgalmazói 2010 óta 60 milliárd forint extraprofitot tettek zsebre. Eközben annyira kényelmessé tette őket az állami támogatás, hogy hozamot a betéteseknek alig, vagy egyáltalán nem fizettek. Bánki Erik hozzátette, hogy nem piaci alapon működtek, hanem kényelmes burokban dolgoztak. Az állam ugyanis 30 százalék támogatást tett hozzá a lakossági megtakarításokhoz (maximum évi 72000 forint értékben), és ez nem ösztönözte hatékonyabb munkára a pénztárak vezetőit. A probléma nagyságát az is mutatja, hogy az ilyen típusú, azaz öngondoskodó támogatások háromnegyedét kapja a lakástakarék-pénztári rendszer, ehhez képest a lakásépítések egyharmada kapcsolható ehhez a formához. Kormánytényezők néhány nyilatkozata és a mai képviselői indítvány benyújtása arra utal, hogy igyekeznek átgondolni az egész lakástámogatási rendszert, hogy még hatékonyabbá tegyék. Bánki Erik ezzel kapcsolatban elmondta, hogy további lépésekről nem tud nyilatkozni, mert csak idáig jutott el a gondolkodási folyamat. Annyi biztos, hogy ez az évi 70 milliárd forint, ami lakástakarékoknak lett kifizetve, sokkal jobban hasznosul, ha bármelyik másik konstrukcióra fizetik ki. De arról még nincs információ, hogy konkrétan melyik konstrukcióra fordítanák ezt az összeget.

PestiSracok facebook image

Szó van a CSOK kibővítéséről

Lapunk megkereste Regős Gábort, a Századvég Alapítvány munkatársát is. Az elemző elmondta, hogy azért történt ez a lépés ilyen gyorsan és váratlanul, hogy újabb emberek, akik idáig csak gondolkodtak rajta, már ne léphessenek be ebbe a konstrukcióba. Az alternatívák kapcsán Regős Gábor kifejtette: szó van a CSOK kibővítéséről, de döntés még nincs. Mindenesetre a kedvezményes lakásáfakulcs kivezetése is indokolja azt, hogy valamilyen új konstrukció létrejöjjön, ami hatékonyan tudja elősegíteni az új lakások építését úgy a kisebb településeken, mint a nagyobb városokban. A lakástakarékok kapcsán fontos hangsúlyozni, hogy a már megkötött szerződések változatlan feltételek mellett érvényben maradnak – jelentette ki Regős Gábor elemző.

Vezető kép: MTI

Ajánljuk még

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.

A patriotizmus maga a lázadás - Lajkó Fanni és Szűcs Gábor a Polbeatben

‎Polbeat 2024 december 16.
A mai világ arról szól, hogy egyáltalán ne legyenek nemzetek, ebben pedig a patriotizmus eszméje maga a lázadás. Nemigen maradt olyan uniós tagállam, ahol annyira hazaszeretők az emberek, mint mi, magyarok. Szerencsések vagyunk, hiszen Nyugat-Európában már kevert a társadalom, s lényegében nincs az embereknek nemzettudata - mondta a Polbeat című műsorunkban Lajkó Fanni, jogász az Alapjogokért Központ elemzője, aki másik vendégünkhöz, Szűcs Gábor jogász-elemzőhöz hasonlóan a Nemzeti Ellenállás Mozgalom alapító tagja. Szűcs Gábor ugyanerről így fogalmazott: nem elég önmagában, ha politikusok állnak ki egy ügy mellett, "nekünk is meg kell mutatni, hogy mi a fontos, mert a mi életünkről van szó". Huth Gergely kérdéseire elhangzott az is: Magyar Péter csak epizódszereplő lehet, előbb-utóbb el fog bukni és ezt ő is érzi.