Spórol a magyar: dinamikusan nő a lakosság nettó pénzvagyona
A gazdaság fejlődésének záloga a beruházás, az pedig nincs megtakarítások nélkül. Ez a triviális igazság makroszinten, nemzeti keretekben is érvényes. A kormánynak és a Magyar Nemzeti Banknak éppen ezért az a célja, hogy a lakosságot államkötvény vásárlásra buzdítsa. Ezzel mindenki jól jár: az állampolgár kamatot kap, az állam pedig forrásokhoz jut a gazdaság pörgetéséhez. Cikkünk a jegybank szakértőinek tanulmányain alapul.
Az év végére a magyar lakosságnál lévő készpénz mennyisége 4615 milliárd forintot tett ki. Ez durva becsléssel számolva azt jelenti, hogy egy átlagos magyarnak (gyerekeket beleértve) 460 ezer forintnyi készpénz van a zsebében, az asztalfiókban, vagy ne adj Isten a párnacihában. Emellett ott van még a bankszámlán lévő pénzmennyiség, amely kártyás fizetés esetében gyakorlatilag olyan, mintha bankjegyeket használnánk. Orbán Viktor miniszterelnök és Matolcsy György jegybankelnök a minap azt az ambiciózus célt fogalmazta meg, hogy 1500 milliárd forinttal szeretnék emelni a lakosság tulajdonában lévő állampapírok mennyiségét. Mindezt úgy, hogy ma már a magánszemélyek mintegy 5400 milliárd forintnyi állampapírt birtokolnak.
Magasabb kamatot fizet az állam
Ezt nehéz lesz elérni, de az állam se ül ölbe tett kézzel, és próbálja ösztönözni a pénztulajdonosokat a befektetésre. Az állampapír-piac azért kedvezőbb, mert nem kell fizetni a Magyar Államkincstárban lévő számlánk után számlavezetési díjat, és az elérhető kamatok jóval magasabbak, mint a kereskedelmi bankoknál vezetett folyó számlákon. Miért szereti a magyar ember ennyire a készpénzt? Pontosabban fogalmazva: miért részesíti előnyben? Régi keletű ok a fekete- és szürke gazdaság magas aránya, ahol jellemzően készpénzt használnak. Továbbá igen magas a nem fizető adósok száma is, akik a végrehajtás elől így mentik ki a pénzüket. Egyébként a magyar háztartások pénzügyi vagyona meghaladja a GDP 100 százalékát, amely kiugróan magas a nemzetközi összehasonlításban. Ez egyébként a 2008-as válság után ugrott meg, hiszen az akkor fellépő problémákra az állampolgárok fokozott takarékossággal reagáltak. Azóta több hitelt törlesztünk, mint amennyit felveszünk. Ami pozitív dolog, hiszen a gazdasági fejlődés alapja a takarékosság. És ez a jövőbeli fejlődés kiinduló pontja: Magyarország így tud fenntartható növekedési pályán maradni.
A címlapfotó csupán illusztráció. Fotó: MTVA/Faludi Imre
