Gyurcsány Ferenc hagyatéka – Botrányos állapotok Ferihegyen – A tulajdonosok kitalicskázzák a rekordhasznot
Két órával korábban ki kell menni a ferihegyi repülőtérre, ha az ember nem akarja lekésni a gépét. Az árak az egekben, egy két kilométerre lévő parkolóban a napi díj elérheti a 9000 forintot, és mindenhol pofátlanul folyik az utasok lehúzása. A kormány és az önkormányzat tehetetlen, hiszen még Gyurcsány Ferenc 75 évre eladta a Budapest Airportot. A tulajdonos nem hajlandó fejleszteni, csak a rekordösszegű, 25 milliárd forintos haszon besöprésével törődik.
A Budapest Airportot még Gyurcsány Ferenc adta el egy brit befektetői csoportnak 2005-ben. A vevő a BAA International Ltd. volt, amely állítólag 464,5 milliárd forintot fizetett a ferihegyi reptér 75 százalékáért. Az akkori pénzügyminiszter, Veres János nagyon elégedett volt az üzlettel. Boldogan méltatta a privatizáció történetében a legmagasabb egyedi értéket képviselő tranzakcióját. Hangsúlyozta: teljesült a kormány szándéka, és a térségben elsőként indulhat el a repülőtér jelentős fejlesztése annak érdekében, hogy az ország regionális helyzete erősödjön. Egyébként a BAA International Ltd. 75 évre szerezte meg a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér üzemeltetési jogát.
Átverték a Gyurcsány-kormányt
Ám ezzel nem ért véget a tulajdonosváltás. Kiderült, hogy a brit BAA csak egy stróman, mivel alig egy év múlva eladta a tulajdon részét a német Hochtief AirPort GmbH-nak. Tehát Gyurcsány Ferenc akkori miniszterelnököt átverték, vagy hagyta magát átverni. Feltehetően arról volt szó, hogy az akkor MSZP-SZDSZ kormánynak nagyon kellett a pénz és eladták az első vevőnek, aki szembejött az utcán. De emlékszünk: akkor Gyurcsány már két kézzel szórta a pénzt, mert nagyon meg akarta nyerni a 2006-os választást. Az államadósság az egekben volt, és már csak ilyen privatizációval tudott pénzt szerezni.
A német tulajdonos és utódai (jelenleg 55,44 százalékban a kanadai közszolgálati nyugdíjalap, 23,33 százalékban egy szingapúri állami alap és 21,23 százalékban egy québeci befektetési alapkezelő) pedig azóta jobbára a pénzt veszik ki a repülőtérből, és csak olyan tessék-lássék módon fejlesztgetnek. Saját bevallásuk szerint 2012-ig összesen 260 millió eurós fejlesztést hajtottak végre. Ez nevetségesen kevés, hiszen az utas- és áruforgalom exponenciálisan nő. Ebből is látszik, hogy csak rabolni jöttek Magyarországra és nem befektetni. Mindenesetre 2016-ban készítettek egy fejlesztési tervet, amit el is neveztek „BUD 2020”-nak. És 2018-ban megszerezték a karbonsemleges minősítést valamelyik havertól, konkrétan a Repülőterek Nemzetközi Tanácsától (ACI).
Látható, hogy Gyurcsány Ferenc és kormánya akkoriban milyen felelőtlen és ostoba politikát folytatott. Csak a napi túlélés számított, az, hogy hétről-hétre valahogy fenntartsák a fizetőképességét a magyar államnak. Kóka János pedig pedig világgá kürtölte, hogy milyen „stratégiai lépés” történt a magyar infrastruktúra fejlesztésében. Ennek előnyeit élvezik a manapság órákat sorban álló emberek, akik nyilván hálásak az egykori gazdasági miniszternek.
Tarlós István főpolgármester védené a lakosság érdekeit
A forgalomnövekedést Ferihegy nem tudta kezelni, a zsúfoltság egyre csak nőtt, és mára már szinte elviselhetetlen állapotok alakultak ki. Ezt csak úgy tudják kezelni, hogy egyre inkább áttevődik a forgalom éjszakára. Ám ez jelentősen megnöveli a zajterhelést, olyannyira, hogy Tarlós István főpolgármesternek személyesen kellett közbelépnie. Ahogy fogalmazott:
legyen teljes repülési tilalom éjfél és hajnali 5 között, változtassanak a berepülési útvonalon, a zajszennyezést pedig másképp mérjék, és az ellenőrzést vegye át a közlekedési hatóság.
Schneller Domonkos, a Miniszterelnökség Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztésének végrehajtásáért felelős helyettes államtitkára szintén kikelt az év elején az áldatlan állapotok miatt. Elmondta, hogy ugyan van egyeztetés a reptér és a kormányzat között, de a légikikötő fejlesztési terveiben ennek nyomát nem látni.
Budapest kapuja
Majd egy interjújában az alábbiakat mondta:
Az új terminál nagyon régi szükségszerűség. A főváros XVIII. kerülete a BKK-val és a fővárosi önkormányzattal megírt egy, az egész térségre vonatkozó fejlesztési koncepciót 2014-ben. A reptér jelenlegi fejlesztési koncepciója azonban ezzel köszönőviszonyban sincsen, és a reptér vezetését nem különösebben érdekli, hogy a kormány vagy az önkormányzat mit tervez a térséggel.
Az államtitkár szerint évek óta jelzik a problémákat a Budapest Airportnak.
A lényeg az, hogy az évek óta fennálló tűrhetetlen állapotok közül indulnak el és ide is érkeznek meg az utasok. Pedig a repülőtér Budapest kapuját jelenti. Ezt jelentette a vizes világbajnokságon, ezt fogja jelenteni a futball Európa-bajnokság alatt és minden turisztikai szezonban.
Lenne pénz fejlesztésre, de kiviszik a profitot
A Növekedés.hu gazdasági portál egy mai cikkében azt tette közzé:
2018-ban a mérlegadatok szerint a társaság közel 25 milliárdos adózott eredményt ért el, durván két és félszer akkorát, mint egy évvel korábban, és ötször nagyobbat, mint 2016-ban. Ám a tulajdonosok a közel 25 milliárd forintos, azaz a teljes tavalyi adózott eredményt osztalékként kivették a cégből.
Vagyis nem fognak semmit sem fejleszteni, mert elvitték a pénzt haza. Persze ennél szebben mondták a Budapest Airport közleménye szerint, mert nem is tervezték a nyereséget visszaforgatni fejlesztésekre.
Gulyás Gergely kifakadt
Ettől függetlenül a fejlesztések Ferihegyen minden eddiginél sürgetőbbek, hiszen a repülőtér, mint az ország kapuja, az egyik legfontosabb országimázs-teremtő vagy romboló helyszín. Itt találkoznak először hazánkkal azok a turisták, akik nálunk töltik el az idejüket és költik el a pénzüket, és itt szerzik utolsó benyomásaikat is. Erre utalt a kormányinfón Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter is, aki szerint a reptér üzemeltetői a legnagyobb haszonnal a legpocsékabb szolgáltatást nyújtják.
A legjobb lenne, ha elmennének innen
- mondta.
Áldatlan állapotok
Az utasok a becsekkolásnál kialakuló óriási sorokban vesztegelnek, a schengeni övezetből kilépve az úti okmánykezelésre várakoznak, vagy azt látják, hogy csomagjukat a rakodók játékszerként dobálják le és föl, vagy éppen ki is fosztják. Az egyik panasz például arról szólt, hogy az illető utas még a gépen ült, amikor az ablaka alatt megkezdődött a csomagok kirakodása, így mobiltelefonjával felvehette, ahogy a bőröndjét dühösen hajítja a targoncára a rakodó. Mások tapasztalatai szerint is erősen kifogásolható a földi kiszolgálást végző alvállalkozók, elsősorban a csomagkezelést végzők munkája. A lopások pedig akkor is bosszantók és elfogadhatatlanok, ha évente mindössze 100-120 csomag kifosztása miatt indul nyomozás a repülőtéren.
A cég közölte a novekedes.hu-val, hogy a privatizáció óta a Budapest Airport 136 milliárd forint beruházást hajtott végre. A Budapest Airport vezetése is érzi a fejlesztések szükségességét, hiszen a cél, hogy a jövőbeli utasforgalom növekedésével párhuzamosan a szolgáltatási színvonalat is emeljék, hiszen az utasélmény javítása is fontos szempont számukra. Azt is közölték, hogy az utasforgalmi területeken az idei évben már számos olyan beruházás megtörtént, ami az utasok kiszolgálásának színvonalát és gyorsaságát szolgálja. Egyebek mellett az utasbiztonsági folyosók számának növelése jelentősen csökkentette a várakozási időt a kötelező repülőtéri eljárás előtt. "A csúcsidőkben is korszerűbb eszközökkel menedzseljük a sorokat, megjelenítjük a várakozási időt, és sokkal több tájékoztatással látjuk el az utasokat mind jelzőtáblákkal, mind pedig az utasforgalmi területeken mozgó információs kollégákkal. Az utasok megkérdezésével készített felmérések szerint javult a repülőtér megítélése 2019 első félévében, amely visszaigazolja az elmúlt hónapok fejlesztéseinek eredményét" - írták a lapnak.
Kiemelt kép: MTI/Kovács Tamás
