Tűzvész az Amazonas-medencében – Az angolok és a franciák védnökség alá helyeznék Brazíliát?
Lángol a brazil őserdő, amit a nyugat-európai hatalmak arra használnak fel, hogy beavatkozzanak egy szuverén állam belügyeibe. Bolsonaro brazil elnök szerint ez csak ürügy arra, hogy a több millió négyzetkilométeres Amazonas-medencét kiszakítsák az országából és „nemzetközi gyámság” alá helyezzék, vagy másképp fogalmazva: újragyarmatosítsák. Emlékeznek arra, hogy François Mitterrand egykori francia elnök kijelentette, hogy „Brazíliának el kell fogadnia a relatív szuverenitást”? Al Gore volt amerikai alelnök pedig azt találta mondani: „ellentétben azzal, amit a brazilok gondolnak, ki kell jelentenünk, hogy Amazónia nem az övék, hanem mindnyájunké”. Hát igen, Brazíliának van mitől félnie! Nem csoda, hogy vonakodtak attól a segélytől, amit a nyugat-európai országok ajánlottak fel a tűzvész megfékezésére.
Ég az erdő az Amazonas dzsungelében, ami egyébként folyton kigyullad itt vagy ott. Ezen a nyáron egyébként az orosz tajga is jó nagy területen leégett, de Kanadában, Portugáliában, Kaliforniában és Afrikában szintén hatalmas erdőtüzek pusztítottak. Ezeken a területeken gyakran megtörténik az ilyesmi. A biológusok szerint ezek a tüzek részei a természet körforgásának, és hatalmas szerepük van az ökológiai egyensúly fenntartásában. A száraz évszakban a villámcsapások pillanatok alatt lángra lobbantják a száraz fákat és növényeket; persze a tűzhöz az erdőirtásoknak is köze van. Ebben az évben Brazíliában 75 000 erdőtüzet regisztráltak, míg tavaly csak 40 000-et. A rekordot azonban a 2013-as év tartja, amikor még ennél is több tűzvész tombolt. Jelen pillanatban Angolában és Kongóban nagyobb területen ég az erdő, mint Brazíliában, valamiért azonban a globális média Brazíliát pécézte ki magának. Ennek természetesen megvan a maga oka: sokan szeretnék lenyúlni az Amazonas-medence területét.
A botanikusok nemzetközi szankciókat javasolnak
Teljes erővel rástartolt a témára a klímapropaganda és a zöldlobbi, fittyet hányva a tudósok véleményére, és hatalmas média kampányba kezdett. Leszögezik, hogy az amazóniai őserdő a világ legnagyobb biodiverzitással rendelkező területe és a világ tüdeje. A déli erdőirtási övezetben jelenleg zajló tűz hatalmas mennyiségű üvegházhatású gázt bocsát ki a légkörbe, és súlyos veszélyt jelent több ezer növény- és állatfaj számára – szögezte le például Alexandre Antonelli professzor, az angliai Kew Királyi Botanikus Kert tudományos igazgatója. A világ vezetőinek, az iparnak és mindannyiunknak mindent meg kell tennünk annak érdekében, hogy megállítsuk ezt a tragédiát. A brazil termékek importszankciói a kereslet csökkentése érdekében, a fogyasztói bojkottok és a lágy hatalom tökéletesen legális és bizonyíthatóan erős eszközöket jelentenek a változások kikényszerítésére – fejezte be a derék tudós ember a dörgedelmeit. Nem tudom, érti-e a helyzet abszurditását a kedves olvasó? Egy tudós ember, egy kedves botanikus szankciókat és megtorlást javasol egy ország ellen, amit természeti katasztrófa ért. Mintha a brazil kormány tudna parancsolni az esőnek és a villámoknak? Mintha a bíróságon az áldozatot ítélnék el.
Azonnali nemzetközi beavatkozás
A Brazília körüli hisztéria az elmúlt napokban tetőzött a festői szépségű Biarritzban, abban a francia városban, amely a G7-csúcstalálkozónak adott otthont. A lángoló erdőkről készült fotók elárasztották a globális médiát. A két leginkább érdekelt egykori gyarmattartó birodalom, Franciaország és Nagy-Britannia vezetői teljesen felcsavarták a klímavédelem hangerejét. Emmanuel Macron francia elnök és Boris Johnson brit miniszterelnök felismerte, hogy mennyire hasznos segítség a zöld propaganda. Azonnali nemzetközi beavatkozást sürgettek, mivel olyan, de olyan nagy globális katasztrófa fenyeget, amit csak így lehet elhárítani. Ahogy Macron fogalmazott:
Készen állunk arra, hogy bármilyen segítséget nyújthassunk az irányításukhoz, és megvédjük a Föld egyik legnagyobb csodáját.
Civilek, szakértők, katonák
Mit is jelentene ez a segítség a valóságban? Első körben még több „civil” menne oda, akik így vagy úgy segítenének a helyi erőknek. Ezek ugyanazok a civilek, akiket nálunk is alkalmaznak, és gyakran pont a CEU-ban képeznek ki. Csak Latin-Amerikában nem az Orbán-kormány ellen harcolnak, hanem globális klímacélokért. Zsoldosok, akik oda mennek, ahová a megbízóik küldik őket. Ha elfogadnák az EU által felajánlott segélyeket, akkor a pénz mellé idegen országokból álló szakértőket is kapna Brazília, és ezzel már elismerné, hogy csak „részben ellenőrzi”, vagy csak korlátozott befolyása van a területen Brazíliának. Ezután az következik, hogy az ENSZ – vagy akárki más – fegyveres békefenntartókat küldene Amazóniába? Egy szép reggelen arra ébrednének a brazil polgárok, hogy országuk néhány millió négyzetkilométerrel kisebb lett? Ha valóban létezne a párizsi klímaszerződés, akkor ez a szervezet kiválóan alkalmas lenne arra, hogy „klímacélok miatt” úgymond ellenőrzése alá vonja az érintett területet. De jelenleg csak tetszhalott állapotban van, mert az Amerikai Egyesült Államok kilépett belőle. Mindenesetre tény, hogy Anglia és Franciaország Brazília az 1820-as években kikiáltott függetlensége óta folyamatosan megpróbálnak befolyást szerezni az Amazonas vidékén. Hol az őslakos indiánok jogaira hivatkoznak, hol érvénytelenek tekintik a meglévő nemzetközi határokat, most pedig a globális környezetvédelmet használják fel ürügyként. A cél mindig ugyanaz: lenyúlni ezt a pokolian gazdag területet.
Brazília harcol a függetlenségért
Jair Bolsonaro brazil elnök érti, miről van szó, és foggal-körömmel védelmezi az országát. Ilyeneket mond például: „köszönöm, de valószínűleg ezek az erőforrások relevánsabbak Európa újraerdősítéséhez”, illetve „Macron nem tudta elkerülni a Notre-Dame leégését, de nekünk akar leckét adni a tűzoltásból”. Az ottaniak emlékeznek a '80-as évekre, amikor Brazíliában éppen katonai diktatúra volt és az emberi jogokra hivatkozva majdnem összeállt egy ellenséges nemzetközi koalíció. Mitterrand francia elnök mellé felsorakozott – ki tudja, milyen okból – az akkori szovjet pártfőtitkár, Mihail Gorbacsov, és az amerikaiak. De Brazília megúszta ezt az időszakot, talán azért, mert véget ért a hidegháború és a világ vezető hatalmainak más fontosabb elfoglaltsága akadt. Egyébként a portugál nyelvű országban valóban csökken az erdők területe. Történik ez mindazért, mert szántóföldeket létesítenek, amelyeken kukoricát és szóját termelnek, illetve nagyüzemben folyik a szarvasmarha-tenyésztés. Ezeket a termékeket pedig eladják olyan országoknak, ahol szűkében vannak az élelemnek. Brazília már ma is nagy agrárexportőr, és a következő években lehet, hogy világelsővé válik. A kávétól a búzáig mindent termelnek, amire a világnak nagy szüksége van.
Trump Brazília mellé állt
Biarritzban a G7-ek összehívtak egy találkozót a klímavédelemről, ám erre Donald Trump amerikai elnök nem ment el. Ez a diplomácia nyelvén azt jelenti, hogy még ötlet szintjén sem hajlandó foglalkozni Brazília szuverenitásának kérdésével. Vagyis Trump a latin-amerikai ország mellé állt, és ellenzi Franciaország és Anglia újragyarmatosító törekvéseit. Persze Brazília mellett nemcsak önzetlenségből áll ki, hanem azért is, mert otthon élet-halál harcot vív Macron szövetségeseivel, az amerikai zöldekkel. Feltették neki a kérdést a klímavédelemről, amire így válaszolt:
Amerika gazdag ország és mindent megteszek azért, hogy ez így is maradjon. Nem hagyom, hogy zöld álmok miatt elsüllyesszék az országunk gazdagságát.
Megfontolandó szavak.
