Pesti Srácok

Regős Gábor: 2020 erős éve lesz a magyar gazdaságnak

Regős Gábor: 2020 erős éve lesz a magyar gazdaságnak

Továbbra is érkezni fognak a pénzek Brüsszeltől, bár ennek ütemezése kérdéses – jelentett ki portálunk kérdésére Regős Gábor, a Századvég elemzője. A britek kilépése majd 2023-tól fogja a hatását éreztetni. Magyarország számára az idén is kedvezőek a gazdasági kilátások; Regős úgy saccolja, hogy mintegy négy százalék körüli növekedés várható. Az elemző úgy véli, hogy a forint árfolyamában nem lesz lényeges elmozdulás, az év egészét tekintve a 325 euró/forint árfolyamot tart valószínűnek.

Évek óta folyik a találgatás, hogy lesz-e pénzügyi válság a világgazdaságban. Ön szerint 2020-ban bekövetkezik?

Válságra nem számítunk, bár a külső környezet semmiképpen sem lesz kedvező. Válság alatt azt értenénk, ha a GDP a 2009-ben tapasztalthoz hasonló vagy azt megközelítő mértékben visszaesne, illetve pénzpiaci problémák is fellépnének. Ezzel szemben arra számítunk, hogy a magyar gazdaság 2020-ban is tud növekedni, még ha az előző két év 5 százalékos szintjétől némileg elmaradó ütemben is. A nagyobb nyugat-európai gazdaságoknál fennmaradhat a stagnálás, szerencsés esetben lassú növekedés következhet be.

Hogy saccolja, mennyi lesz a GDP?

PestiSracok facebook image

A GDP-növekedése 3,9 százalékot érhet el, tehát továbbra is jelentősen meghaladja az uniós átlagot. Ebben továbbra is kiemelkedő szerepe lesz a fogyasztás bővülésének, amelyet – az árváltozástól megtisztítva – 4,9 százalékosra becslünk. Ezt változatlanul a bérnövekedés segíti elő. A beruházások volumene az előző években „megszokott” kétszámjegyű növekedés után idén 6,5 százalékkal bővülhet. A beruházások eredményeként a gyenge külső kereslet ellenére is növekedni tud az export, így idén már a nettó export is hozzá tud járulni a gazdasági növekedéshez.

Az életszínvonal egyik központi eleme az infláció. Mennyire várják 2020 egészét tekintve?

Az infláció várakozásaink szerint a jegybanki cél fölött, de a célsávon belül alakulhat, éves átlagban 3,4 százalékot tehet ki. A maginfláció éves átlagban elérheti a 4,2 százalékot. Az inflációt felfelé húzza a béremelkedés, az erőteljes belső kereslet és a gyenge forintárfolyam, míg lassítja azt a mérsékelt külső infláció. Az olajárak változása az infláció szempontjából kockázatot jelent.

Az árfolyam alakulása a 2019-es év slágertémája volt. Várható itt valamiféle elmozdulás?

Az árfolyam alakulását mindig nehéz előrejelezni. Remélhetőleg a forint gyengülése nem folytatódik, így összességében maradhat a jelenlegi 330-as árfolyam, vagy kismértékű erősödés következhet be, pl. 325-re.

A gazdaságvédelmi programban milyen lépések várhatók?

Bár a konkrét lépések nem ismertek, kétféle intézkedésre mindenképpen gondolok: az egyik ilyen az adócsökkentés (például a hatéves bérmegállapodás értelmében a szociális hozzájárulási adó mérséklése megfelelő reálbér-emelkedés elérése esetén), a másik pedig az adminisztratív terhek csökkentése, az üzleti környezet javítása. Ezeket tehát nevethetjük versenyképességjavító intézkedéseknek is.

Az EU-ban mi történik? Kapunk valamennyi pénzt Brüsszeltől, és ha igen, akkor mennyit?

A 2020-as év még az elfogadott, 2014-2020-as költségvetés mellett zajlik, csak a források lehívásának és kifizetésének ütemezése kérdés. A régi költségvetési ciklus bár 2020-ban lezárul, de a források még 2023 végéig felhasználhatók, így az új költségvetési ciklussal kapcsolatos viták nem éreztetik hatásukat azonnal. A gazdasági növekedés fenntartásához azonban szükséges az új ciklus forrásainak hatékony felhasználása – és természetesen az sem mindegy, hogy mennyit használhatunk fel. Ennek kapcsán azt gondolom, hogy nagy viták várhatóak: a britek kilépése egyrészt csökkenti a rendelkezésre álló forrásokat, másrészt a fejlett országok is inkább kapni szeretnének, mint befizetni – erre utal a központi elosztású források várható növekedése. Lengyel közgazdászok ugyanakkor kimutatták, hogy a régiónak jutó források jelentős része visszaáramlik Nyugat-Európába: akár az importon keresztül, akár úgy, hogy azt itt működő német tulajdonú vállalatok kapják. A német gazdaság számára sem érdektelen tehát a források fennmaradása, de nagyon kemény harc várható, hogy ki mennyit kapjon. Az is meghatározó lehet, hogy hogyan alakul a visszatérítendő és a vissza nem térítendő források aránya – várhatóan az előbbiek aránya növekedni fog.

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)