Valójában ömlik az EU-pénz Budapestre – 700 milliárd forintnyi fejlesztés zajlik egyszerre
Budapesten pillanatnyilag összesen 700 milliárd forint értékben folynak olyan fejlesztések, amelyek társfinanszírozója az Európai Unió. Igen jól olvasták, nem elírás: 700 milliárd forint, nagyjából 2 milliárd euró. Karácsony Gergely csapatának hisztériakeltésével ellentétben valósággal ömlik a pénz a fővárosba, főként a közlekedési projektekbe. E téren a legelvetemültebb hazugságokat Jávor Benedek, Karácsony pártjának bukott politikusa, a főpolgármester brüsszeli szóvivője osztotta meg. Cikkünkben a Portfolio gazdasági portál adatait használjuk fel, amelyekből kiderül, hogy Budapest a legnagyobb haszonélvezője a hazánkba érkező uniós pénzeknek.
Jávor Benedeknek, a Párbeszéd politikusának a tavalyi EP-választásokon nem sikerült újból mandátumhoz jutnia, és félő volt, hogy végleg haza kell költöznie. De ha az embernek vannak jó barátai, akkor azokra ilyen nehéz időkben is bizton számíthat. Jávor Benedeknek pedig van egy nagyon jó barátja: Karácsony Gergely főpolgármester. Ő segített cimborájának, és kinevezte Jávort a fővárost képviselő brüsszeli iroda vezetőjének. Így továbbra is kvaterkázhat az európai haverjaival, itthon pedig beszélhet irdatlan mennyiségű butaságot és hazugságot.
Best of Jávor
Lássunk csak egyet a megszólalásaiból, amit a HVG-nek adott interjújában olvashatunk:
Látjuk azonban, hogy a kormányzat megpróbálja lehetetlen helyzetbe hozni az ellenzéki vezetésű településeket, és különös figyelmet fognak szentelni Budapest kivéreztetésének, nyilvánvalóan azért, hogy lehessen mutogatni: az ellenzék még városokat sem tud üzemeltetni, hogyan tudnának kormányozni. Miután a főváros ellehetetlenítése nem kis részben pénzügyi eszközökkel fog történni, a prioritás az, hogy próbáljunk a kormányzati elvonásokat kompenzálandó uniós forrásokat szerezni.
Szóval a kormány kivéreztet, elvonja a pénzeket és ezzel ellehetetleníti a frissen megválasztott fővárosi vezetést. Vagy itt van Jávor Benedek egy másik drámai nyilatkozata a Népszavából:
Egyértelműen politikai bosszúról van szó, a választási eredmények megtorlási szándéka állhat a főváros kivéreztetése mögött: ha nincsenek kifejezetten a fővárosra célzott programok, akkor Budapest teljesen eleshet az uniós segítségtől.
Azt majd a történészek döntik el, hogy Gulyás Gergely mennyire volt jó miniszter, de annyit mi, kortársak már bátran megállapíthatunk, hogy jók az idegei. Mint köztudott, újabban ő koordinálja a budapesti ügyeket; nagy türelme lehet, hogy ezek után is tárgyal az ellenzéki vezetésű fővárossal. Gyengébb tűrőképességű ember egészen biztosan felállna és faképnél hagyná az egész ellenzéki bagázst főpolgármesterestől, mindenestül. Ha csúnyákat mondanak, azt még valahogy ki lehet bírni. Olyan válogatott sértéseket vágnak a fejéhez, mint például: megtorlás, bosszú, kivéreztetés, vagy már szinte költői kifejezés az ellehetetlenítés. Azt azért ennél nehezebb lehet lenyelni, amikor szándékosan hazudnak a fővárosi fejlesztések ügyében.
Ezzel szemben az igazság: tények és számok és tiszta matek
Kérem szépen, olyan, de olyan nagy csúsztatásokat generál, vagy mit ne mondjunk, hazugságokat állít elő Jávor Benedek, hogy attól még a liberális gazdasági portál, a Portfolio is besokallt, és összeszedte a tényeket – konkrétan azokat a nagyobb beruházásokat, amelyek jelen pillanatban folynak Budapesten, vagy részben érintik a várost. Mivel az adatok összeszedése nagyon nehéz, hiszen más-más uniós pénzalapokból finanszíroznak különböző projekteket, ezért csak megbecsülni lehet a teljes összeget. (Tegyük hozzá, hogy a kormányzat is jobban megerőltethetné magát, és közölhetne jobb felbontású statisztikákat, mert mégiscsak az adófizetők pénzéről van szó.)
Tehát a Portfolio úgy számolta ki, miután kigyűjtötte az adatokat a különböző nyilvántartásokból, hogy 700, azaz hétszázmilliárd forint értékben folynak per pillanat fejlesztések Budapesten. Ez körülbelül 2 milliárd euró. Ezek azok a projektek, ahol már dolgoznak a kivitelezők, de még nincs kész. Nézzünk csak néhányat: a legnagyobb az M3-as metróvonal infrastruktúrájának rekonstrukciója, potom 172 milliárd forintért. Ha minden jól megy, akkor 2020-ra fejeződik be. A második legnagyobb az M0-ás rekonstrukciója, a Deák Ferenc híd szerkezetének cseréje nélkül. Ez sincs ingyen, 38,39 milliárd forint megy el rá.
Lehetne sorolni a különböző tételeket, mint például a BKK Zrt. 26 milliárdját, amit trolibusz- és villamosbeszerzésekre kap. Vagy a Rákosrendező-Esztergom vasútvonal villamosítása, ami gőzerővel folyik. Egyébként messze a közlekedés kapja a legtöbb pénzt, összesen 359 milliárd forintot. Elnézve a budapesti dugókat, ennél sokkal több pénzt is nyugodtan el lehetne költeni, de örüljünk annak, ami van, hiszen ez se kevés.
A második terület a közszolgáltatás a maga 124 milliárdjával, ami persze kissé csalóka szám. Ez főleg digitalizálást jelent, ám ezeknek a fejlesztéseknek nemcsak budapesti, hanem országos kihatása is van. Mintegy 86 milliárd forint beruházás folyik az úgynevezett humán erőforrások terén, ami jobbára iskolák és az oktatás fejlesztését jelenti. A környezetvédelmi és energiahatékonysági programból 64 milliárd forinthoz jut a főváros. Van köztük olyan program, amely a csillaghegyi partszakaszt igyekszik védeni az árvizektől, míg egy másik a soroksári Duna-ág környékét fejleszti.
A közép-magyarországi régiónak szóló programban (VEKOP) 4 olyan projektet találtunk 50 milliárdos kerettel, amelyek közül kettő biztosan Budapesten valósul meg, a másik kettő pedig részben. A kisgyermeket nevelő szülők munkavállalási aktivitását javítani hivatott pályázat konkrétan bölcsőde- és óvodabővítéseket, építéseket takar; ebből a pályázatból építették fel Budapest II. kerületében az új óvodát, amit Varga Mihály pénzügyminiszter adott át, de több más, a fővárosban zajló hasonló projekt is ide tartozik. A Pest megyének szóló Út a munkaerőpiacra projekt pedig a budapesti munkaerőpiac méretéből adódóan részben szintén bizonyára a fővárosban csapódik le.
Még nem tudni, mi lesz 2021 után
Megállapítható, hogy Budapest az első számú haszonélvezője az uniós alapoknak Magyarországon. A magyar kormány azt szeretné, ha a jövőben is hasonló mennyiségben érkezne pénz hazánkba Brüsszelből. Mint tudjuk, most folynak a tagállamok egyeztetései a következő, a 2021-2027-es költségvetési ciklusról. Erről még keveset lehet tudni, de reméljük a legjobbakat.
Forrás: Portfolio.hu, PestiSrácok.hu; Vezető kép: Horváth Péter Gyula/PS
