Nagy várakozás előzi meg, milyen növekedési és inflációs pályát vázol fel a jegybank a koronavírus-járvány miatt
Kamatdöntő ülést tart ma a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa.
Előző ülésén a testület nem változtatott sem az alapkamat 0,90 százalékos szintjén, sem a kamatfolyosón, de hangsúlyozta a márciusi Inflációs jelentés keretében fogja átfogóan értékelni a makrogazdasági folyamatokat, és arra alapozva határozza meg, milyen mértékű lépés szükséges az inflációs cél elérése érdekében. A monetáris tanács tehát jóváhagyja a jegybank friss inflációs jelentését, amelyből ma csak a növekedési és az inflációs prognózis sarokszámai jelennek meg, a teljes elemzés pedig majd csütörtökön lát napvilágot. Nagy várakozás előzi meg, vajon milyen növekedési és inflációs pályát vázol fel a jegybank a koronavírus-járvány nyomán. Rendszerint ilyenkor döntenek a következő negyedévben a kiszorítandó likviditás mennyiségéről, vagyis a devizaswapok megcélzott mennyiségéről.
A forint intenzív gyengülése és az inflációs nyomás kamatemelést indokolna, a koronavírus-járvány reálgazdasági hatása viszont épp a laza monetáris kondíciók fenntartása, vagy akár további lazítás mellett szól. A portfolio.hu-nak nyilatkozó elemzők egyike sem számít arra, hogy az MNB változtat a 0,9 százalékos irányadó kamaton vagy a mínusz 0,05 százalékos egynapos betéti rátán. Úgy látják inkább, hogy a jegybank feladata most még nem a lazítás, hanem a piacok megnyugtatása és a turbulenciák kezelése a likviditás biztosításán keresztül. A lazításra a vírus elmúlása után lehet majd szükség. Várakozásaik inkább akörül forognak, hogy a növekedési kötvényprogram keretösszegét 450 milliárdról 600 milliárd forintra emelheti a jegybank, illetve bejelenthetnek további eszközvásárlásokat is, akár állampapírok másodpiaci vásárlását is 2-3 ezer milliárd forint keretösszeggel. Az MNB éppen az előző nap nyitotta meg partnerei előtt a lehetőséget, hogy kezdeményezhetik nagyvállalati hiteleik fedezetként való befogadását jegybanki műveleteik során. Ezzel a lépéssel a bankok jelenleg rendelkezésre álló, fedezetként szabadon elfogadható eszközeinek 7000 milliárd forintos állománya további 2500 milliárd forinttal emelkedik, ami érdemben növeli a bankok által potenciálisan elérhető likviditás nagyságát. Döntésében a tanácsnak tekintettel kell lenni a múlt csütörtök óta az év végéig érvényes törlesztési moratóriumra és arra, hogy a veszélyhelyzet ideje alatt a zálogjoggal nem biztosított fogyasztói hitelek teljes hiteldíj mutatója legfeljebb öt százalékponttal haladhatja meg a jegybanki alapkamat mértékét.
