Pesti Srácok

Varga Mihály: Akár recessziót is hozhat a koronavírus-járvány

Varga Mihály: Akár recessziót is hozhat a koronavírus-járvány
Varga Mihály nemzetgazdasági minisztere 2018.04.04. Fotó: Horváth Péter Gyula

Úgy tűnik, hogy komolyan kell venni a globális koronavírus-járvány világgazdasági hatásait, ami alól a magyar gazdaság sem vonhatja ki magát. Erről beszélt Orbán Viktor, amikor kijelentette, hogy világjárványra kell készülni, valamint arra, hogy a koronavírus elleni vakcina hiányából fakadó pszichológiai bizonytalanság nem fog elmúlni, és elsősorban ez az érzet, a kialakuló "védekező attitűd" befolyásolja a gazdasági tevékenységet. Varga Mihály pénzügyminiszter szerint a koronavírus-járványnak globálisan, hosszabb távon erősebbek lehetnek a gazdasági következményei, mint a humán hatásai.

Kínának is 5-6 hónapjába telt a vírus megfékezése, így nálunk akár júliusig is elhúzódhat a védekezés. Vagyis a turisztikai szezon idén mindezt megszenvedheti; komoly gazdasági visszaesésre kell számítania annak, aki a szokásosnál jobban "hozzá van kötve" az emberek utazási kedvéhez. Ezeket a pesszimista szavakat Orbán Viktor miniszterelnök mondta kedden, az Iparkamara közgyűlésén. Varga Mihály pénzügyminiszter már számokkal is szolgált arról, hogy a kormány milyen eshetőségekre készül a koronavírus-járvány miatt kialakuló gazdasági helyzetben.

A visszaesés is benne van a pakliban

PestiSracok facebook image

– mondta a pénzügyminiszter kedden, az Inforádió Aréna című műsorában. Varga Mihály szerint a legrosszabb variációt is meg kell vizsgálni. Kitért arra, hogy a koronavírus-járványnak globálisan, hosszabb távon erősebbek lehetnek a gazdasági következményei, mint a humán hatásai. Hozzátette, hogy a járvány gazdasági átrendező hatása az alacsony nyersanyagáron keresztül részben előnyös lehet a magyar gazdaságnak, de azt nem lehet tudni, mi lesz a veszteségoldalon. Varga Mihály elmondta: 2019 tavaszán, amikor a 2020-as költségvetést megtervezték, 4 százalék körüli gazdasági növekedéssel számoltak, és ahhoz igazították a költségvetés bevételi és kiadási oldalát. A költségvetésben 1 százalékos hiányt és 1 százalékos – 480-490 milliárd forintos – tartalékot terveztek. A tartalékból az elmúlt hónapokban ugyan már költöttek, de még mindig van egy nagyobb összeg arra, hogy a "vis maior" helyzetekben segíteni tudjanak. Ha azonban a válság nagyon mély, nagyon sok ágazatot érintő lesz, ez a tartalék is kevésnek bizonyulhat.

– ismertette a miniszter.

A turisztikai és vendéglátó szektor az első számú vesztes

A tárcavezető elmondta, hogy már láthatók a koronavírus-járvány gazdasági hatásai: a szállodaiparban a 40-50 százalékos foglaláslemondás sem ritka, nemcsak a kínai, hanem az európai vendégek is elmaradnak. A turisztikai és a vendéglátószektor ezt nagyon meg fogja szenvedni; úgy vélte, jó eredmény lesz, ha nullszaldóra ki tudnak jönni. A magyar kormány figyelemmel kíséri, hogy más országokban miként kezelik a vírus gazdasági hatásait. Úgy látják, eddig csak azokat az eszközöket élesítették, amelyekkel a vállalkozói csődöket el lehet kerülni. A minisztériumban több lépcsőben gondolkodnak, vizsgálják, milyen lépéseket kell tenni abban az esetben, ha a vírus csak gazdasági lassulást, és milyet, ha nagyon mély válságot okoz.

– hangsúlyozta a miniszter. Beszélt arról is, hogy a válság egyes esetekben megnehezítheti a lakossági hitelek törlesztését. Az új hitel felvételét tervezőknek maximális óvatosságot javasolt a miniszter.

Varga Mihály. Fotó: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu

Van pénz az ellátórendszerre

Varga Mihály szerint a Pénzügyminisztériumban rendelkeznek azzal a tájékozottsággal és tapasztalattal, ami egy ilyen helyzetben az azonnali, sürgős lépések megtételéhez szükséges. Hangsúlyozta: a magyar kormányban megvan az a képesség, hogy gyorsan, szinte akciószinten tud reagálni a felmerülő helyzetekre. Példaként a tavaly elindított gazdaságvédelmi akciótervet említette, amelynek lépései részben már hatottak, miközben máshol még most terveznek hasonló lépéseket. Hozzátette: igazán hatékony az lenne, ha az uniós országok közös lépéseket is tennének; az Ecofin jövő heti ülésén erről biztosan szó esik majd. Az egészségügy már kapott plusz 8 milliárd forintot, ám ha úgy alakul, akkor újabb forrásokra is számíthat. A legutóbbi hírek alapján az egészségügyi rendszer képes arra, hogy a legnehezebb helyzetre is felkészüljön. Az egészségügyi rendszer működésének a biztosítása nem pénzügyi kérdés; a tartalékban van arra pénz, hogy megerősítsék az ellátó rendszert, ha a járvány kiterjedése, mélysége nagyobb lesz annál, mint amire számítottak.

Sérülékeny a hazai feldolgozóipar

A globális ellátási lánc akadozása és a kínai autóértékesítések összeomlása miatt nyomott lehet a hazai ipari teljesítmény az év első hónapjaiban. Már vannak erre utaló jelek: az előremutató üzleti bizalmi indexek érezhetően leromlottak februárban. A magyar ipar árbevételének kétharmada az exportpiacról származik. A magas járműipari kitettség miatt sérülékenyebb a hazai feldolgozóipar – ezeket a megállapításokat a Növekedés.hu hírportál tette, miután megkérdezett néhány banki elemzőt. A szolgáltató szektorok közül a szállítmányozás, turizmus, vendéglátás teljesítménye van leginkább kitéve a koronavírus negatív hatásainak.

Ajánljuk még

Milliárdos ingatlanvagyonnal gyarapodik tovább tatabányai családok nyomorán a „Szeviép-család” – Csinos céghálót találtunk az egykori vezér fia körül

Exkluzív 2022 május 25.
A Pesti TV Az Ügy című riportműsorában mutattuk be a tatabányai szellemtársasházat, amely tizenöt éve áll befejezetlenül. A huszonegy lakásos, a földszinten nagy irodaépületet is magába foglaló ingatlant sajátos konstrukcióban kezdték építeni 2004 után. A telektulajdonos, első számú építtető, a Környe és Vidéke Takarékszövetkezet ingatlanhasznosító cége, a Tak-Ing végelszámolás alatt áll; az építő Pólus Kft. 2007 óta felszámolás alatt; a lakásaikat előre kifizető tatabányai családok, összesen tizenöt károsult család a mai napig nem kapott vissza egy fillért sem. Közben tavaly év végén a félkész épület az egyik szeviépes érdekeltség kezébe került. A Szeviép-üggyel a PestiSrácok.hu az elmúlt években kiemelten foglalkozott; követjük a több száz kisvállalkozó csődjéért felelős, csődbűncselekménnyel vádolt milliárdosok ma is tartó büntetőperét. Megmutattuk, hogy a mai napig milyen luxusban élnek, és egy tényfeltáró cikksorozatban azt is, hogy a Szeviép csődeljárása előtt milyen elképesztő céghálót építettek fel a Szeviép-vezérek, amely cégekben immár egy-egy családtagjuk a tulajdonos. Ebben a tényfeltáró riportban azt mutatjuk meg, hogyan kerül a Szeviép-vezér B. Sándor fia Tatabányára, miként jutottak hozzá a tizenöt család anyagi megnyomorítását jelentő, milliárdos értékű ingatlanvagyonhoz, és azt is, hogy a tatabányai botrányban szereplő cég csak egy az újabb céghálóban. Körülbelül tíz milliárdos vagyont találtunk éppen csak, hogy „muzsikáló” cégekben, és mindez az egyik B.-fiú kezében fut össze.

Vérrel írt üzenet, fegyverarzenál, eltévedt lövedék – Fokozódik a feszültség a déli határnál

Exkluzív 2023 szeptember 5.
Tovább súlyosbodott a helyzet a déli határunk szerb oldalán azóta, hogy Az Akta bemutatta a terrorista embercsempész bandák táborait, akiknek az egymással folytatott háborúja a helyi magyarok életét veszélyezteti. Ahogy riportunkban bemutattuk, afgán és észak- afrikai terrorista csoportok tanyáznak a Szabadka környéki erdőkben, sorozatlövő, gránátvető fegyverekkel és gránátokkal ellátva, és most már naponta vannak tűzharcok, lőnek és robbantanak, gyakran a lakóházak közelében. Ezek a bandák szervezik a napi több száz, Zágrábból a Délvidékre érkező illegális migráns továbbjuttatását. Az elmúlt napokban fokozódott az amúgy is tarthatatlan helyzet. A lövöldözések maradványait, lőszerhüvelyeket néhány tíz méterre a határtól százával találni – már a határon lőnek, miközben 300–400 fős csoportok invázióját irányítják neki a kerítésnek. És már nem létráznak: végigvágják a kerítést, azon tuszkolják át az embereket az akciót fegyveresekkel fedező embercsempészek. A PestiSrácok.hu számos exkluzív felvételt kapott a terroristákról és a felkutatásukra irányuló akciókról. Megtaláltuk a TikTokon az embercsempész bandák egymásnak szóló hadüzeneteit, különböző üzenetekkel ellátott videóit. Ezek a felvételek is jól mutatják, hogy elit terrorista csoportok háborúja dúl az embercsempész piacért, illetve területekért. A BIRN balkáni oknyomozó portálnak pedig a csoportok vezetőit is sikerült beazonosítania, és belső informátoraik által a területfelosztási harcok eseményeit is feltérképezték. Hat hónapon át tartó kutató-elemző munkájukból az is kiderül, hogy a marokkói és afgán bandák háborújához főleg Koszovóból albán bűnözői körök biztosítják a fegyvereket, méghozzá igencsak borsos áron.

„Valahol fenn úgy döntöttek rólam, hogy a Ferencváros legyen az életem!” – Nyolcvan éves lenne, de már tíz éve nincs közöttünk a Császár (2. rész)

Exkluzív 2021 október 17.
Az egyetlen magyar aranylabdás labdarúgó, Albert Flórián pályafutását bemutató írásunk első részében egészen 1967 végéig jutottunk el. Innen folytatjuk most a zseniális játékos életútjának felelevenítését, feltárva a korszak sajátosságait, szót ejtve a kiváló labdarúgó emberi kapcsolatairól és megidézve gondolatait ferencvárosi kötődéséről, valamint arról, hogy ő maga mire volt a legbüszkébb a saját karrierjét tekintve.