Pesti Srácok

Észak és dél harca: 500 milliárd euró közös válságkezelésre

Észak és dél harca: 500 milliárd euró közös válságkezelésre

Berlin kapitulált és feladta ellenállását a régóta tervezett eurókötvény kapcsán. A tegnap létrejött francia-német megállapodás értelmében az Európai Bizottság felvehet 500 milliárd euró hitelt a pénzpiacokon, és azt a koronavírus-válság hatásainak ellensúlyozására költheti. Az elképzelések szerint az adósságot a 27 tagállam közösen fizeti majd vissza.

Angela Merkel német kancellár és Emmanuel Macron francia elnök tegnap egy video-beszélgetésen megegyezett egy 500 milliárd eurós kötvény kibocsátásában, amelyből a koronavírus-válság által leginkább sújtott államokat támogatnák, értelemszerűen főként Olaszországot és Spanyolországot. A pénzt az Európai Bizottság osztaná szét támogatás formájában, és az ügymenet nagyban hasonlítana a jelenleg érvényben lévő pénzosztási folyamathoz. Ez azt jelenti, hogy az Európai Bizottság a tagállami kormányok felhatalmazásával felvesz 500 milliárd euró hitelt, amelyet a ciklus első éveire összpontosítva költenének el, hogy a gazdaság minél hamarabb túljusson a válságon. A hitelt a tagországok közösen, több ciklusra elnyújtva törlesztenék, megemelt költségvetési befizetés formájában.

Félnek az Unió szétesésétől

Ez hatalmas változás az Európai Unió eddigi politikájában, hiszen Németország és a többi gazdag ország – Hollandia, Dánia, Ausztria és Finnország – idáig mereven ellenezték a közös európai adósság létrehozását. Azzal érveltek, hogy nem kívánják finanszírozni a déliek felelőtlen költségvetési politikáját. Ám ezt az 500 milliárd eurós hitelt mind a 27 tagállam együtt venné fel, ami gyakorlatilag azt jelenti, hogy a gazdagabb északi tagállamok kezességet vállalnak a szegényebb déliek adósságának egy részére. A terv kezdeményezői először a spanyolok voltak, de Macron francia elnök gyorsan mellé állt. Ahogy fogalmazott:

PestiSracok facebook image

Merkel hasonló szellemben nyilatkozott:

A németek rádöbbentek arra – miután felmérték a válság méreteit és súlyosságát –, hogy az Európai Unió széteshet, ha nem tesznek valamit. A dél-európai politikai vezetők egyhangúlag követelték a többi állam támogatását, mivel fennáll a veszélye annak, hogy az olasz és a spanyol közvélemény az unió ellen fordul és euroszkeptikus erők kerülnek hatalomra.

Nem kell az alapszerződést módosítani

A német-francia javaslat szerint az alap forrásait az EU-s szerződések módosítása nélkül, a közös költségvetésről szóló szabályoknak megfelelően teremtenék elő, és az alapot az EU 2021-ben kezdődő hétéves költségvetésébe – úgynevezett többéves pénzügyi keretébe – ágyazva működtetnék. A tagállami szinten nagyjából 2000 milliárd eurót fordítanak válságkezelésre, amit EU-s szinten kiegészít az április elején elfogadott 540 milliárd euró összegű hárompilléres gazdaságösztönző mentőcsomag és a javasolt 500 milliárd eurós helyreállítási alap. Ez a hozzávetőleg 3000 milliárd euró együtt már komoly "európai válasz" lehetne a járvány kihívására, tekintve, hogy a 27 tagország összesített hazai összterméke (GDP) mintegy 14 000 milliárd euró. Olaszország korábban elutasította, hogy a gazdaságösztönző alap visszafizetendő hiteleket tartalmazzon. Ezt az 500 milliárd eurót azonban nem kell visszafizetniük azoknak, akik felhasználják a pénzt. Emmanuel Macron kijelentette:

Vagyis a jelek szerint a kedvezményezettek ingyenpénzhez jutnának.

Orbán Viktor és Angela Merkel tárgyalt

Arról nincs információ, hogy az eurókötvény ügye érinti-e majd Magyarországot, és ha igen, akkor milyen mértékben. Annyi tudunk, hogy ma Orbán Viktor magyar miniszterelnök és Angela Merkel német kancellár videobeszélgetést folytattak, ám az erről kiadott közlemény nem említi, hogy érintették volna az eurókötvény témáját.

Fotó: Facebook

Ajánljuk még

"Büszke vagyok rá, hogy pályafutásom során nem tettem rosszat egy kollégámnak sem" - A születésnapos Stefka István a Polbeatben

‎Polbeat 2023 június 10.
Rendhagyó Polbeatet szerveztünk Stefka István 80. születésnapjára a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőbe, ahol a PestiSrácok.hu-s csapat mellett Stefka régi barátja és harcostársa, Alexa Károly irodalomtörténész, író, illetve a konzervatív televíziózás nagy, a rendszerváltoztatás utáni - a Horn-Kuncze-kormány által teljesen felszámolt - korszakának két jeles alakja (egyben az ünnepelt akkori munkatársa), Mátyássy Andrea és Dézsy Zoltán is elmondta méltatását, visszaemlékezését. Megszólalt továbbá Stefka István felesége, Naszályi Kornélia és egyik lánya, Stefka Nóra, továbbá Ambrózy Áron, Szabó Gergő és Szalai Szilárd. A Huth Gergely által celebrált rendkívüli adást végül egy fergeteges köszöntés követte, a tortát és a pezsgőt Stefka István kedvenc együttesének, az AC/DC-nek a dübörgésére hozták be a kollégák.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Basszgitáron a postabankos Princz, a zongoránál Presser – Amikor nem nekünk, hanem neki írták a dalt

A Hálózat 2020 április 4.
Emlékeznek arra a jelenetre, amikor Johnny Fontane megjelenik Don Corleone lányának esküvőjén, és elénekel pár dalt a Keresztapában? Persze segítséget is kért az amúgy Frank Sinatráról mintázott figura. Ha volt merszünk a Postabank néhai királyát, Princz Gábor bankvezért keresztapának nevezni az előző cikkünkben, akkor miért ne mondanánk ki, hogy az ő udvari zenésze Presser Gábor volt? Presser nem csupán slágert írt Princz Postabankjának (ez volt az egész ország által ismert Ezt egy életen át kell játszani), de Princz másik bizalmi embere, Kende Péter szerint még külön zenekaruk is volt, amellyel a Postabank bulikon játszottak. A vezér basszusgitározott, Presser pedig zongorázott. A zseniális zenész amúgy bekerült abba a postabankos tanácsba is, amelybe Mester Ákos, Forró Tamás és a már említett Kende is tartozott. Erős névsor. Ők ügyeltek az elvileg konzervatív Magyar Nemzetre a kilencvenes évek közepén... Szürreális az egész, mégis igaz. A KISZ-ből érkezett, moszkovita Princz Gábornak szüksége volt az arculatfestésre. Kultúremberként tetszelgett, és ehhez megkapta a segítséget az általa támogatott, zömmel liberális értelmiségtől. A milliárdok közben eltűntek, de a zene szólt. Folytatjuk a Postabank történetét.