Európát most nem vasfüggöny osztja ketté, hanem a járvány

Az európai koronavírus-térkép egyértelművé teszi, hogy a kontinens gazdagabbik nyugati fele jobban szenved a járványtól, mint az unió keleti fele – ez a megállapítás a globális média egyik zászlóshajójának számító brit Guardianben olvasható. Az egyes országok adatainak összehasonlítása elég bonyolult feladat, hiszen mindenhol más és más módon számolnak, de Európa keleti és nyugati fele közt akkora a különbség, hogy a statisztikai torzítások nyugodtan figyelmen kívül hagyhatók. Ausztriára úgy tekintenek, mint amely ország sikeresen kezelte a járványt, de mégis, a vele szomszédos Szlovákiában 10-szer jobbak a mutatók: ennyivel kevesebben halnak meg és ennyivel kisebb a fertőzöttek száma. Ennek az eltérésnek több oka is lehet. Az egyik az, hogy a Covid-19 elsősorban az idős, már nagyon beteg emberekre veszélyes. Vagyis, ha egy országban magasabb az átlagéletkor, akkor értelemszerűen jobban ki van téve a járványnak. Sokat jelent az úgynevezett tesztelési arány, hiszen nem mindegy, hány embert vizsgálnak meg.

Óvatos keletiek

A legfontosabb ok – írja a Guardian –, hogy a keleti országok korán végrehajtották a leállást. Míg Nagy-Britanniában és Nyugat-Európában sokáig vártak a lezárásokkal, addig keleten szinte azonnal léptek. Amikor látták az érintett kormányok, hogy mi történik Olaszországban, akkor mindenki gyorsan reagált. Ennek oka, hogy Kelet-Európában az egészségügyi rendszer mindenhol alulfinanszírozott és ezért a kormányok nem mertek kockáztatni – véli az újság. Svédországban vagy Nagy-Britanniában a döntéshozóknak több mérlegelési lehetősége volt, és ezért nem siettek a leállással, mivel kevésbé rettegtek az egészségügyi rendszer összeomlásától. Ahogy az újság fogalmaz: az emberek sérülékenyebbnek érezték magukat, ezért követték a szabályokat. Érdekes, hogy ebből a szempontból Görögország is a keletiekhez hasonlóan reagált. Úgy tűnik, hogy az elmúlt tíz év gazdasági válsága sokkal óvatosabbá tette a balkáni népeket.

Persze aztán következik egy bekezdés, amelyben Orbán Viktor magyar miniszterelnököt és a lengyel kormányt szidják. Ma enélkül nem lehet megírni egy cikket nyugaton: a szokásos lózungokkal jönnek elő és előveszik a -„felhatalmazási törvény” körüli vitákat. Ám ez nem sokat jelent, hiszen az élvonalban lévő Szlovákia és Csehország mellett a „jogállamiság problémáival” küzdő Románia, Bulgária és Magyarország szintén az élvonalban van. De mindegy, a fanyalgása ellenére az angol laptól így is dicséretnek vesszük a megállapításait. Az eredmények alapján egyébként Orbán Viktornak az is adhat egy piros pontot, aki nem kedveli a politikáját, mivel gyorsan átlátta a helyzetet és habozás nélkül cselekedett. Ugyanez a dicséret a keleti kollégáit, a többi kormány- és államfőt is megilleti, akik feltehetően közösen találták ki a megoldásokat.

Az oroszoknak is feltűnt

Ez az éles határ Európa keleti és nyugati fele közt másoknak is feltűnt. Az orosz Russia Today internetes portál egyik elemzésében leszögezi: a nyugat felsőbbrendű attitűdje csorbát szenved. Európát most nem egy fal osztja ketté, hanem a járvány. Az orosz újság szerint a Covid-19-járvány mozgatórugója a népességmozgás, és ezen belül főként a légiközlekedés. A pandémia a „turbó-globalizáció” terméke; az emberek jönnek és mennek mindenhová. A nyugati országok pedig sokkal globalizáltabbak, mint a keletiek, sőt, a városaik is nagyobbak, és a népsűrűség is jóval magasabb, mint a vasfüggönyön túl. De a földrajzi előnyök nem mesélik el az egész történetet. A keleti országok kormányai sokkal több józan észt mutattak, mint a nyugati társaik: gyorsan megtették a legnyilvánvalóbb dolgot és lezárták a határaikat. Csehország és Szlovákia március 12-én lezárta a határait, ugyanezt tették a lengyelek március 15-én. Magyarország néhány nap múlva követte őket.

Eközben Macron francia elnök kijelentette:

Ebben teljesen igaza van, de az is biztos, hogy a Covid-19 Kínából és Olaszországból érkezett. Ursula von der Leyen csak március 17-én értette meg, hogy minél kevesebbet utazunk, annál jobb. Ahogy mondta:

Az RT újságírója a problémát a kommunista örökséghez vezeti vissza, mert szerinte a régi tervutasításos rendszerben létrejött állami bürokrácia sokkal hatékonyabb, mint a nyugati. Ezen persze lehetne vitatkozni, de tartsuk tiszteletben egy orosz véleményét. A rosszindulatú szocialista korszak másik öröksége szintén nagy szerepet játszhatott a Covid-19 kelet-európai hatásának minimalizálásában: „feltűnő” bizonyítékok merültek fel, amelyek azt mutatják, hogy a BCG tuberkulózis elleni oltás védő hatású lehet a Covid-19 ellen. A szocialista blokk országai az 1950-es években lelkesen vezették be a lakosság TBC-vel szembeni oltását, és sok országban továbbra is kötelezővé tették. Annak ellenére, hogy a kommunizmus megszűnt, Oroszországban például még mindig három és öt napos gyermekeknek adják. Ezzel szemben az USA-ban és Olaszországban soha nem volt univerzális BCG-program, és míg Spanyolországnak sincs ilyen, a szomszédos Portugáliában még mindig van, és a portugálok statisztikái sokkal, de sokkal jobbak. Németország az egyetlen nyugat-európai ország, ahol volt „szocialista” típusú, kötelező BCG-oltás, és láthatjuk, hogy mennyire jól szerepelnek Angliához vagy Olaszországhoz képest. Vagy például Magyarországon mintegy 300 halálos áldozatot okozott a Covid-19, míg az Egyesült Királyságban 29 000-nél tart ez a szám. Bármely objektív értékelés szerint Magyarország jobban teljesített, mint az Egyesült Királyság. Ideje, hogy a hidegháború gondolkodásmódjával rendelkező nyugatiak abbahagyják a keletiek fikázását és kicsit több alázatot mutassanak. Mert amikor a Covid-19-cel foglalkozunk, az „elmaradott” kelet-európai kormányok általában jobban szolgálták lakosságukat, mint a „fejlett” nyugati kormányok – jelenti ki az orosz újság.

Fotó: MTI