Pesti Srácok

Kevés nagyobb hazugság van annál, mint hogy a fővárosnak kevesebb pénzből kéne gazdálkodnia

Kevés nagyobb hazugság van annál, mint hogy a fővárosnak kevesebb pénzből kéne gazdálkodnia

Karácsony Gergely napok óta amiatt panaszkodik, hogy a kormányzat pénzt von el az önkormányzatoktól és a fővárosnak nincs pénze. A főpolgármester összevissza mutogat, hárítja a felelősséget például olyan létfontosságú kérdéseknél is, hogy miért csúszik a Lánchíd halaszthatatlan felújítása. Az érzelmek helyett engedjünk teret a tényeknek, nézzük meg, mi szerepel a pénzügyminiszter által benyújtott 2021-es költségvetési tervezetben!

Ha az ember eleve gyanakvó típus és nem hiszi el első blikkre Karácsony Gergely szavait, jó úton jár, hiszen a jövő évi költségvetésben 857 milliárd forint van elkönyvelve az önkormányzatok támogatására, ami 16 százalékkal, azaz 118 milliárd (!) forinttal több, mint amennyit azok az idei évben kapnak. A plusz összegből nyilván a főváros is jókora szeletet kap, ezért is visszásak a főpolgármester kijelentései. Budapest 2021-ben 10 milliárd forinttal több összegből költekezhet, mint az idén; ez úgy adódik össze, hogy bár a fővárosnak (több más fejlett iparvároshoz hasonlóan) a szolidaritási hozzájárulással 21 milliárd forinttal többet kell fizetnie a szegényebb önkormányzatok részére, azonban emellett 25 milliárd forinttal nagyobb helyi iparűzési adóbevétellel számolhatnak jövőre, és az állam támogatása is 7 milliárd forinttal emelkedik.

A vidéki önkormányzatok is többet kapnak

Ezen felül az önkormányzatok mozgásterét növeli az is, hogy a gazdaság várhatóan öt százalék körül fog növekedni. A kormány a gazdaságvédelmi akcióterv keretében több beruházást is indít, valamint olyan fejlesztéseket is életbe léptet, amelyek célja a munkahelyteremtés. A központi költségvetésből futja olyan programokra is, mint az önkormányzati beruházásokat támogató Modern Városok Program és a Magyar Falu Program is; az önkormányzatoknak biztosított uniós támogatások összösszege meghaladja a 400 milliárd forintot. A Magyar Falu Programot 2018-ban hirdette meg a kormány annak érdekében, hogy erősítse a falvak népességmegtartó erejét, segítse a helyi közösségeket és kényelmesebbé tegye a vidéki életet.

PestiSracok facebook image

– mondta a kormányszóvivő legújabb Facebook-videójában.

Bár az ellenzék markaiba került önkormányzatok azzal riogatnak, hogy a kormány pénzt von el tőlük, az igazság ezzel szemben az, hogy a kormány csupán azt állítja, hogy a járvány elleni védekezés költségeiből mindenkinek ki kell vennie a részét, együttműködésre van szükség. A szolidaritás abból áll, hogy a gazdagabb önkormányzatok fizetnek a szegényebb településeknek, magyarul Karácsony Gergely szavait úgy lehet lefordítani, hogy Budapest (Győrrel vagy Székesfehérvárral ellentétben) nem akar segíteni a többi önkormányzatnak. Ismét lehullott a lepel a baloldali önkormányzatokról.

Forrás: PS-adatgyűjtés, MTI, Pénzügyminisztérium; Fotó: Horváth Péter Gyula/PS

Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.