MNB versenyképességi rangsor: Magyarország a tizenkilencedik az EU-ban
Magyarország 47,4 ponttal a 19. helyen végzett az Európai Unió országai között a Magyar Nemzeti Bank (MNB) versenyképességi rangsorában, ami enyhén magasabb a többi visegrádi ország átlagánál (46,7), azonban 4,5 ponttal elmarad az uniós átlagtól (51,9) – derül ki a jegybank friss Versenyképességi jelentéséből, melyet Baksay Gergely ügyvezető igazgató ismertetett az MNB keddi sajtótájékoztatóján.
Baksay Gergely elmondta, hogy a rangsor élén a skandináv országok mellett Hollandia áll, a lista végén pedig Románia, Görögország és Bulgária. Kelet-Közép-Európából Szlovénia (53,1 pont) és Észtország (52,5 pont) érte el a legmagasabb pontszámot, a többi régiós ország eredménye elmarad az uniós átlagtól. A legjobban teljesítő Svédország 67,3 pontot ér el a lehetséges százból. A jelentés 12 területen 154 mutatót vizsgál, melyeknek a 95 százaléka objektív. Az elemzés a 2019-es adatokra épül, ezért nem jelenik meg benne a koronavírus-járvány hatása. Mint a jelentésből kiderül, Magyarország számos területen jelentős eredményeket ért el, de van még tér a versenyképesség erősítésére, többek között a kkv-k termelékenysége, az egészségügy vagy például az oktatás terén. nBaksay Gergely kiemelte, hogy a felzárkózáshoz hosszú távon évi legalább 2-3 százalékpontos növekedési többletre van szükség.
Kedvező fejlemény az azonnali utalás
Az elmúlt két évben a növekedési többlet a 3 százalékot is meghaladta, ahhoz, hogy ez fennmaradjon, a versenyképességi program folytatására és végrehajtására van szükség. A hitelezés egészséges szerkezetben bővül, fontos, hogy ez fix kamatokkal továbbra is folytatódjon, az MNB ezt ösztönzi a vállalati és lakossági szegmensben is. A hazai bankok működési költsége továbbra is a legmagasabb az Európai Unióban. Ennek egyik oka, hogy digitális érettségük elmarad az európai és a régiós bankrendszerekétől, a szolgáltatások mindössze 28 százaléka érhető el online. E téren kedvező fejleményként említette az idén bevezetett azonnali átutalást. A magyar vállalatok főleg a bankokra építettek a forrásszerzésben, nem bocsátottak ki kötvényeket, az MNB ezért lépéseket tett a vállalati kötvénypiac likviditásának növelésére.
A Növekedési kötvényprogramban 2019 végéig 15 vállalat bocsátott ki 310 milliárd forint értékben kötvényeket
– ismertette.
Az államadósság finanszírozásában jelentősen nőtt a belföldi tulajdonban lévő – azon belül elsősorban a háztartások kezében lévő – államadósság aránya, már meghaladja a külföldi kézben lévőt, ami jelentősen növelte az állampapírpiac stabilitását. A magyar kkv-k reál termelékenysége 2010 óta mintegy 30 százalékkal nőtt, ami mintegy duplája a visegrádi régió és négyszerese az uniós növekedésnek, ennek ellenére mind a termelékenységben, mind a bérekben továbbra is számottevő a lemaradásuk az uniós átlagtól és a nagyvállalatoktól is, amihez hozzájárul, hogy alacsony mértékben alkalmazzák a fejlett technológiákat (például a felhőalapú technológiákat, a Big Datát, a 3D nyomtatást, ipari robotokat). A feldolgozóipari termelésben a belföldi felhasználás súlya alig haladja meg az egyharmadot,ami a legalacsonyabb a vizsgált országok között.
A kkv-knak, beszállítóknak az jelenthetne előrelépést, ha jobban be tudnának kapcsolódni ezekbe a folyamatokba
– mondta.
Teljes foglalkoztatás
A munkaerőpiacon 2019-ben lényegében megvalósult a teljes foglalkoztatás, a jövőben a humántőke minőségének javítása és termelékenységének növelése lehet a középpontban. Vannak még foglalkoztatási tartalékok, többek között az atipikus foglalkoztatási formákban.
Magyarországon a részmunkaidőben munkát vállalók aránya mindössze 4 százalék, míg az EU-ban 19 százalék. Idén a koronavírus-járvány miatt egyértelműen megnőtt a távmunka és a részmunkaidő aránya, lehet, hogy ezután pozitívabban állnak majd a munkáltatók hozzá az atípusos foglalkoztatáshoz
– jegyezte meg.
Egészségesebb életmód, fejlettebb egészségügyi rendszer kell
Az ENSZ-statisztikák szerint a magyar népesség 6,5 százaléka – 600 ezer ember – dolgozik külföldön, ami régiós viszonylatban alacsony szám.
Amennyiben vonzó lesz az itthoni környezet, haza lehet csábítani a külföldön dolgozók egy részét, akik jelentős részben fiatalok
– mondta.
A magyar lakosság általános egészségi állapota elmarad a hasonló fejlettségű országokétól a régióban, az egészségben várható életévek száma négy-öt évvel kevesebb az unió átlagánál. Ezt egészségesebb életmóddal, fejlettebb egészségügyi rendszerrel lehetne javítani. Az egészségügyi kiadások nagyjából megfelelnek a régiós átlagnak, de ezen belül meglehetősen magas a magánkiadások aránya, melyek nem szervezett formában, és nem túl hatékonyan áramlanak az egészségügyi rendszerbe, amin a jóléti alapok segíthetnének.
Magas a végzettség nélküli korai iskolaelhagyás mértéke
Az oktatás kapcsán a jelentés megállapítja, hogy a magyar diákok jól elsajátítják a tanyagot a TIMSS tesztek szerint, de a PISA tesztekben kevésbé képesek alkalmazni. Magas a végzettség nélküli korai iskolaelhagyás mértéke, 12 százalék körüli, míg a visegrádi országokban 7 százalék. A felsőfokú képzettségűek aránya az egyik legalacsonyabb az unióban, növelni kellene, ahogy a k+f kiadásokat is. Az e-közigazgatás kiterjesztése a jelentés szerint gyorsíthatja az ügyintézést, csökkentheti a bürokráciát, a gyors internet adott a digitalizációs megoldások elterjedéséhez. A gazdaság energiafelhasználása és a nettó energiaimport aránya Magyarországon a régióhoz hasonlóan magas, a megújuló energiaforrások aránya 2014 óta csökkenő pályán van. Az egy főre jutó szén-dioxid-kibocsátás a negyedik legalacsonyabb az unióban, a légszennyzettség mértéke azonban viszonylag magas a jelentés szerint.
Forrás: MTI/Fotó:Horváth Péter Gyula-PestiSrácok.hu
