Pesti Srácok

Matolcsy György: "Új pénzügyi forradalom küszöbén állunk"

Matolcsy György: "Új pénzügyi forradalom küszöbén állunk"

A 2020-as évtizedben új pénzügyi forradalom küszöbén állunk; a jegybankok szerepe átalakul, változnak a jegybanki politikák, a kormányok és a jegybankok stratégiai szövetsége jellemzi a jegybankok világát – mondta Matolcsy György jegybankelnök az 58. Közgazdász-vándorgyűlésen csütörtökön.

Matolcsy György az idei rendhagyó, online konferencián elmondta: az évtized mostanihoz hasonló "brutális" indulása ritka a történelemben. Az új pénzügyi forradalomban a jegybankelnök szerint az aranyalapú bretton-woods-i rendszer (1944-1971) nem jöhet vissza, az 1970-es években megindult pénzügyi liberalizáció sem jön vissza. Hozzátette: 2020-ban a modern pénzrendszer számos kihívás elé néz, a jegybankok szerepe átalakul, változnak a jegybanki politikák, bővül a jegybankok mandátuma. "Ettől még óriásira fognak dagadni az államadósságok, amit valahogy kezelni kell" – jelentette ki Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke a Magyar Közgazdasági Társaság (MKT) online vándorgyűlésén. Véleménye szerint olyan adósságemelkedés lesz, amely a háborús időkre emlékeztet minket.

– tette fel a kérdést a jegybankelnök előadásában. Szerinte lesz egy inflációs ugrás, de az évtized egészében nem láthatók olyan erős folyamatok, amelyek az inflációt fűtik. Sem a nyersanyagok, sem a munkabérek nem hatnak egy erős infláció felé.

PestiSracok facebook image

– fogalmazott. Hozzátette, a kilábaláshoz három tényezőt kell kezelni egyszerre: a társadalmi válságot, amelyben egyben környezeti gond, és a pénzügyi és monetáris kihívásokat, és ezen belül az államadósságot. Úgy fogalmazott: hiába alacsonyak a kamatok, hiába nem lesz inflációs évtized és ezért a jegybankok nem kényszerülnek egy folyamatos és jelentős alapkamatemelésre, ettől még óriásira fognak dagadni az államadósságok, amit valahogy kezelni kell. Hozzátette: a mentőcsomagok és fejlesztési programok, mind adósságot jelentenek, melyek mögött vagy állami, vagy jegybanki, vagy piaci pénzteremtés áll. Aláhúzta: mindez rövid ideig nem okoz gondot majd, de 2022 után vissza kell térni az egyensúlyi és növekedési pályára. A Magyar Nemzeti Bank szerint először a növekedést kell visszaállítani, majd ennek segítségével és más eszközökkel az egyensúlyt is. Felidézte, hogy 2010-ben ez fordítva volt: először az egyensúlyt állítottuk helyre és csak azután következett a növekedési fordulat. Az adósság kihívás! – mondta a jegybank elnöke.

A pénzteremtés forradalma zajlik

A jegybankok keresik a kiutat szerte a világban és most zajlik a pénzteremtés forradalma. De nem elegendő a pénzteremtés, hanem ezzel együtt versenyképességi forradalomra is szükség van. Matolcsy szerint az új pénz, amely az unióból fog érkezni, csak akkor tud megtapadni, ha versenyképesen tudjuk felhasználni. A pénz világában a mennyiségi lazítások egy vadonatúj helyzetet teremtettek. Minden jegybank keresi a digitális pénz lehetőségét.Egyértelmű, hogy pénzügyi forradalom lesz és átalakul a jegybankok szerepe. Matolcsy szerint a jegybanki mandátumok bővülni fognak, szerepet vállalnak majd a fenntartható zöld környezet kialakításában. A 2020-as évtizedben a jegybankok egyre inkább nem hagyományos, unortodox eszközökkel élnek majd.

Fotó: MTI

Ajánljuk még

Mivel szólíthatja meg a konzervatív oldal a klímahisztiző fiatalokat? – Palányi Nóra és Kroó Zita a Polbeatben (PS-videó!)

Magyar ugar 2019 december 7.
A klímaváltozás témája köré gerjesztett mozgalom egy tudományos tényeket nélkülöző liberális kampány, amelynek szinte csak a fiatalokra van hatása – vélekedett a keddi Polbeatben Palányi Nóra. Az országgyűlési szakértő szerint a hisztéria keltői, haszonélvezői egyértelműen a nemzeti szuverenitást előtérbe helyező jobboldali kormányok ellenében határozzák meg magukat és törnek politikai hatalomra. A PestiSrácok.hu interaktív műsorának egyik témája az volt, hogy a fiatalokat behálózó globális klímagépezet működésére lehet-e válasza a konzervatív értékeket hirdető Fidesznek, illetve a hazai jobboldalnak kell-e egyáltalán foglalkoznia a nemzetközi habveréssel. Dezse Balázs műsorvezető szerint a fiatalok a klímaváltozás ügyében nyilvánvalóan a kisebb ellenállás felé mennek, hiszen lényegesen könnyebb egyszerű jelszavak hívására tüntetésekre járni, mint következetesen betartani a keresztény-konzervatív értékrendet, életmódot. Kroó Zita műsorunkban úgy vélekedett, hogy a kormánynak jó esélye van a fiatalok megszólítására, hiszen a Fidesz ifjúsági szervezetének, a Fidelitasnak immár tízezer tagja van, ami komoly társadalmi bázist jelent. Az Origo újságírója szerint helytelen az a megközelítés, hogy ami konzervatív, az egyúttal unalmas is. Kolléganőnk ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy nem szabad alábecsülni a közösségi média elképesztő erejét, amelyet a baloldali politikusok – például Gyurcsány Ferenc és Karácsony Gergely – már hatékonyan használnak, és ebben a jobboldalnak is komolyabb erőket kell befektetnie. Szarvas Szilveszter a műsorban kiemelte: a közösségi média terén a felzárkózás azért is nehéz eset, mert a leginkább érintettek, a mai korai huszonévesek számára például menő, vicces dolognak számít Gyurcsánnyal szelfizni, de szinte semmilyen tapasztalatuk nincs arról, hogy mi történt 2006 őszén a budapesti utcákon, amikor ugyanez a Gyurcsány miniszterelnökként a tömegbe lövetett. Portálunk főszerkesztő-helyettese úgy vélekedett, hogy a jobboldali véleményformálóknak is tanulniuk kell ebből, és a fiatalokat a legegyszerűbb üzenetek szintjén kell megszólítani. Nézzék meg összeállításunkat a legutóbbi Polbeat műsoráról!