Pesti Srácok

Még egyszerűbb lesz a digitális ügyfél-azonosítás

Még egyszerűbb lesz a digitális ügyfél-azonosítás

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) üdvözli az Országgyűlés által novemberben elfogadott új jogszabályt (a nyilvántartások és elektronikus ügyintézés kapcsán több törvényt módosító 2020. évi CXXI. törvényt), amely – a korábbi vonatkozó jegybanki rendelettel összhangban – lehetőséget teremt az ügyfélátvilágítás egyszerűbb, közvetlenebb elvégzésére a pénzmosás és terrorizmus-finanszírozás elleni törvény (Pmt.) hatálya alá tartozó intézményeknek. A módosítások 2022. január 1-jén lépnek hatályba – minderről a Magyar Nemzeti Bank közleményben tájékoztatott.

A jelen törvénymódosítás alapjait a Pmt. teremtette meg azzal, hogy a 2017-es módosítás óta már nem csak személyesen, hanem elektronikus hírközlő eszköz révén is azonosíthatják ügyfeleiket. Az MNB ezzel egyidőben pedig kialakította a digitális ügyfél-átvilágítás részletszabályait. 2020. októberétől pedig – a 26/2020. (VIII. 25.) MNB rendelet révén – már e-személyivel vagy biometrikus útlevéllel is azonosíthatják ügyfeleiket a pénzügyi intézmények itthon. Ennek nyomán az ügyfelek kényelmesen, percek alatt, akár otthonról köthetnek banki vagy egyéb pénzügyi szerződéseket – olvasható az MNB közleményében. Ebben azt is írják, hogy az elektronikus ügyintézésről szóló törvény módosítása jó egy év múlva lehetőséget ad arra, hogy a kormány által elektronikus csatornán biztosított Központi Azonosítási Ügynök (KAÜ) szolgáltatással (jellemzően ügyfélkapuval) rendelkező ügyfelek adatait (az ügyfél nevét, születési nevét, anyja nevét, születési helyét és idejét) a pénzügyi intézmények a KAÜ szolgáltatáson és az összerendelési nyilvántartáson keresztül, gépi kapcsolat útján, személyes ügyintézés nélkül vegyék át. Aláhúzták, hogy a sikeres azonosítást követően az ügyfél vonatkozó adatai, aláírása, valamint arcképmása is – a közhiteles hatósági nyilvántartásokból automatikus információátadással – ingyenesen elérhető lesz az intézmény részére. Az új, egyszerűbb digitális azonosítási lehetőséggel nem csak a bankok élhetnek majd. Rajtuk kívül a Pmt. hatálya alá tartoznak még például a Magyarországon székhellyel, fiókteleppel vagy telephellyel rendelkező önkéntes egészség- és nyugdíjpénztárak, pénzügyi, befektetési szolgáltatók, valamint biztosítók is (utóbbiak csak életbiztosítási tevékenységük tekintetében).

Forrás: Magyar Nemzeti Bank, fotó: MTI/EPA

PestiSracok facebook image

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)