Pesti Srácok

Újabb milliárdos fejlesztéssel növelte termelési kapacitását a Büttner Kft.

Újabb milliárdos fejlesztéssel növelte termelési kapacitását a Büttner Kft.

Újabb, egymilliárd forintos fejlesztéssel növelte termelési kapacitását a főként szerszámlapok gyártásával, megmunkálásával foglalkozó nagyatádi Büttner Kft. a közelmúltban – adta közre a társaság.

A cég a fele részben európai uniós pályázati támogatást élvező fejlesztés eredményeként mozgóállványos CNC- és portálmegmunkáló központot, hosszlyukfúró-maró centrumot szerzett be, termelési adatokat, céges híreket vetítő úgynevezett üzemi megjelenítőket, számítógép-konfigurációkat és szoftvercsomagot vásárolt. A három évvel ezelőtt hasonló nagyságrendű projekttel a nagygépes CNC-megmunkálási kapacitását megduplázó Büttner Kft. azt várja az új beruházástól, hogy – a hatékonyság és termékei feldolgozottsági szintjének növelésével – keresett, nagy hozzáadott értékű termékekkel tud megjelenni a piacon. Az új gépek segítségével a nagyméretű műanyag fröccsöntő és alumínium nyomásosöntő szerszámok lapjainak gyártását, lemezalakító présszerszámok háromdimenziós kontúrmegmunkálását, továbbá autóipari karosszéria elemek ellenőrzését szolgáló hegesztett készülékek előállítását végezzük – írták.

A közlemény szerint a két magyar magánszemély tulajdonában lévő vállalat Magyarországon piacvezető, de Európában is ismert és elismert a szerszámlapok gyártása, megmunkálása terén. A cég a forgalma kétharmadát külföldön bonyolítja le, ahol termékeit nemzetközi autóipari szerszámgyártó, energetikai, csomagolástechnikai, orvostechnikai, gépipari vállalatoknak értékesíti. A Büttner Kft. főként Németországba exportál, erős a jelenléte ugyanakkor Ausztriában, a Benelux-államokban, Dániában, és szállít szerszámlapokat, szerszámelemeket Csehországba, valamint Szlovéniába is.

A Nagyatádon nyolcezer négyzetméter hasznos területen termelő, 240 embert foglalkoztató vállalkozás 2018-ban 4,9 milliárd forint árbevételt és több, mint 141 millió forint nyereséget ért el, 2019-ben 4,5 milliárd forint árbevétel mellett veszteséges volt. A cég a tavalyi veszteséget az autóipari bizonytalansággal, pontosabban azzal indokolta, hogy a német autóipari kereslet visszafogottá vált az alternatív meghajtású autók körüli viták elhúzódása miatt.

PestiSracok facebook image

– írták. Megjegyezték: a német elektromosautó-program indítása jó esélyt biztosít az újabb autóipari fellendülésre. Jelezték: a társaság abban bízik, hogy az autóipari és a koronavírus okozta lassulás miatt szükségessé vált válságkezelés sikeresnek bizonyul, és nyitni tud új piacok felé.

Forrás: MTI; Fotó: CNCMedia Kft.

Ajánljuk még

"Büszke vagyok rá, hogy pályafutásom során nem tettem rosszat egy kollégámnak sem" - A születésnapos Stefka István a Polbeatben

‎Polbeat 2023 június 10.
Rendhagyó Polbeatet szerveztünk Stefka István 80. születésnapjára a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőbe, ahol a PestiSrácok.hu-s csapat mellett Stefka régi barátja és harcostársa, Alexa Károly irodalomtörténész, író, illetve a konzervatív televíziózás nagy, a rendszerváltoztatás utáni - a Horn-Kuncze-kormány által teljesen felszámolt - korszakának két jeles alakja (egyben az ünnepelt akkori munkatársa), Mátyássy Andrea és Dézsy Zoltán is elmondta méltatását, visszaemlékezését. Megszólalt továbbá Stefka István felesége, Naszályi Kornélia és egyik lánya, Stefka Nóra, továbbá Ambrózy Áron, Szabó Gergő és Szalai Szilárd. A Huth Gergely által celebrált rendkívüli adást végül egy fergeteges köszöntés követte, a tortát és a pezsgőt Stefka István kedvenc együttesének, az AC/DC-nek a dübörgésére hozták be a kollégák.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Basszgitáron a postabankos Princz, a zongoránál Presser – Amikor nem nekünk, hanem neki írták a dalt

A Hálózat 2020 április 4.
Emlékeznek arra a jelenetre, amikor Johnny Fontane megjelenik Don Corleone lányának esküvőjén, és elénekel pár dalt a Keresztapában? Persze segítséget is kért az amúgy Frank Sinatráról mintázott figura. Ha volt merszünk a Postabank néhai királyát, Princz Gábor bankvezért keresztapának nevezni az előző cikkünkben, akkor miért ne mondanánk ki, hogy az ő udvari zenésze Presser Gábor volt? Presser nem csupán slágert írt Princz Postabankjának (ez volt az egész ország által ismert Ezt egy életen át kell játszani), de Princz másik bizalmi embere, Kende Péter szerint még külön zenekaruk is volt, amellyel a Postabank bulikon játszottak. A vezér basszusgitározott, Presser pedig zongorázott. A zseniális zenész amúgy bekerült abba a postabankos tanácsba is, amelybe Mester Ákos, Forró Tamás és a már említett Kende is tartozott. Erős névsor. Ők ügyeltek az elvileg konzervatív Magyar Nemzetre a kilencvenes évek közepén... Szürreális az egész, mégis igaz. A KISZ-ből érkezett, moszkovita Princz Gábornak szüksége volt az arculatfestésre. Kultúremberként tetszelgett, és ehhez megkapta a segítséget az általa támogatott, zömmel liberális értelmiségtől. A milliárdok közben eltűntek, de a zene szólt. Folytatjuk a Postabank történetét.