Pesti Srácok

A háztartások és vállalatok konjuktúrája is javult a Századvég elemzése szerint

A háztartások és vállalatok konjuktúrája is javult a Századvég elemzése szerint

A Századvég Gazdaságkutató legfrissebb elemzése szerint érdemben is javult tavaly decemberben a lakosság és a vállalatok gazdasági közérzete. Az is közrejátszhatott a javulásban, hogy a gazdasági szereplők egyre közelebb érzik a vakcinát és ezzel a járványhelyzet végét, valamint az is, hogy a tavaszi negatív tapasztalatok miatt novemberben túlbecsülhették a bevezetett korlátozások hatását.

A lakossági index értéke a novemberi mínusz 14,9 pontról mínusz 10,6 pontra, míg a vállalati index értéke mínusz 21,4 pontról mínusz 16,4 pontra emelkedett a –100 és +100 közötti skálán. A gazdasági közérzet további javulásához a járványhelyzet enyhülésére, illetve a korlátozások akár csak részleges feloldására van szükség a Századvég elemzése szerint. A lakossági konjunktúraindexen belül mind a négy alindex, eltérő mértékben, de javult decemberben az előző hónaphoz képest. A háztartások változatlanul az inflációt ítélik meg legnegatívabban, és ezen a téren is volt a legkisebb javulás novemberhez képest. A korábbi hónapokhoz hasonlóan a vizsgált tényezők közül a foglalkoztatás megítélése volt a legkedvezőbb, –6,3 pont, amely 3,9 pontos javulást jelent az előző hónaphoz képest. A munkaerőpiaci helyzet kedvező megítélése azzal magyarázható, hogy a válsághelyzet ellenére nem került sor széleskörű elbocsátásokra, illetve azok egy része, akik a korlátozások nyomán elvesztették állásukat, el tudtak helyezkedni a betöltetlen álláshelyek valamelyikében. Kedvezőbbé vált az anyagi helyzet megítélése is decemberben, az alindex értéke 4,5 ponttal –8,8 pontra emelkedett, míg a legnagyobb javulást a novemberben a korlátozások bevezetése miatt érdemben visszaeső gazdasági környezet alindex mutatta fel: –19,9 pontról –14,7 pontra – közölték.

A Századvég kutatása szerint decemberben érdemben javultak a háztartások várakozásai a munkaerőpiaci folyamatokkal kapcsolatban, így ledolgozták a novemberi visszaesésüket és augusztusi szintjükre emelkedtek. Az év utolsó hónapjában a válaszadók 34,2 százaléka számított a következő egy év során a foglalkoztatás kismértékű növekedésére, míg 11,1 százalék volt a jelentős emelkedést várók aránya, szemben a novemberi rendre 26,5, illetve 8,7 százalékkal. Mindeközben a kismértékű csökkenést várók aránya 26,5 százalékról 18,2 százalékra, a jelentős visszaesést váróké pedig 16,0 százalékról 9,3 százalékra mérséklődött. A háztartások kilátásai a saját anyagi helyzetükkel kapcsolatban is javultak a kutatás szerint. Azok aránya, akik anyagi helyzetükben kismértékű javulásra számítanak, 21,9 százalékról 26,2 százalékra, míg azoké, akik jelentős javulásra számítanak, 4,7 százalékról 6,0 százalékra emelkedett egy hónap alatt. Ezzel párhuzamosan a kismértékű romlásra számítók aránya 17,5 százalékról 16,9 százalékra, míg a jelentős romlásra számítóké 10,2 százalékról 7,1 százalékra csökkent.

Érdemi javulást mutatott a vállalati konjunktúraindex értéke is decemberben. Mind a négy számított alindex értékében növekedést mértek, a legnagyobb mértékben az iparági környezet megítélése javult, a novemberi –9,2 pontról 4,1 pontra. Vagyis a vállalatok az év utolsó hónapjában sokkal optimistábbá váltak saját iparáguk kilátásait illetően, amely leginkább a vakcina közelségével indokolható. A vállalkozások körében változatlanul a gazdasági környezet megítélése a legnegatívabb, amely alindex esetében történt a legkisebb javulás is az előző hónaphoz viszonyítva: –31,9 pontról –29,3 pontra. A termelési környezet alindex értéke ezzel szemben decemberben –19,7 pontról –14,4 pontra, míg az üzleti környezeté –24,5 pontról –20,4 pontra javult. Előbbi így az augusztusi, míg utóbbi az októberi szintjére emelkedett. Az iparági környezet alindex javulása annak eredményeként következett be, hogy amíg novemberben még a vállalatok 28,0 százaléka számított az iparági kilátások kismértékű romlására a következő 1 év során, addig ez az arány decemberben már csak 21,0 százalék volt. Ezzel egyidejűleg a kismértékű javulásra számítók részaránya 21,4 százalékról 29,4 százalékra emelkedett.

PestiSracok facebook image

Hasonló javulás figyelhető meg a kereslettel kapcsolatos várakozásokban. Azok aránya, akik az iparági termékek, illetve szolgáltatások iránti kereslet kismértékű csökkenésére számítanak, a novemberi 26,0 százalékról 18,7 százalékra mérséklődött, míg a kismértékű növekedést várók aránya 26,4 százalékról 32,5 százalékra emelkedett. Mindkét kérdés vonatkozásában elmozdulás figyelhető meg a pozitív válaszok irányába, amely a kilátások javulását mutatja – olvasható a Századvég közleményében.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/Kovács Attila

Ajánljuk még

Vajon minek és hogyan állított ki százegy kutyaútlevelet a határzár idején az állatorvosi praxisát szüneteltető Hadházy Ákos? - Frissítve: reagált Hadházy

Exkluzív 2021 március 23.
2020 januárja óta összesen száznál is több kutyának állított ki útlevelet Hadházy Ákos, a két pártot már elhagyó, jelenleg független országgyűlési képviselő, aki leadott vagyonnyilatkozata szerint hivatalosan szünetelteti állatorvosi praxisát – tudta meg a PestiSrácok.hu. A helyzet több szempontból is kínos: először is, az országgyűlési képviselők jogállásáról szóló törvény szerint parlamenti képviselő kereső tevékenységet nem folytathat, még ha valamilyen szellemi tevékenységet végez is, azért pénzt nem fogadhat el. A kisállat útlevél kiállítása azonban nagyon is pénzbe kerül, az okmányt kiállító állatorvos is kötelezően fizet ezért a kamarának. Ha saját cégen keresztül jutna a tevékenysége ellentételezéséért pénzhez egy honatya, azt is be kell jelentenie az Országgyűlés elnökének. Csakhogy Hadházy Ákos – úgy tudjuk – nem ezt jelentette be, hanem az ellenkezőjét, hogy szüneteltetni a praxisát. Mellesleg ezt saját kézírással is leírta és ellenjegyezte, a vagyonnyilatkozatában. Ha mindez nem lenne elég, még egy kérdés felvetődik: mégis kinek, kiknek és miért állít ki valaki több mint száz kutyaútlevelet a koronavírus-járvány kellős közepén, amikor szinte az egész világ zár alatt van és az emberek sem utaznak. Cikkünk megjelenése után válaszolt kérdéseinkre Hadházy Ákos, aki a tőle szokásos diktatúrázás, orbánozás, fideszezés mellett elárulta: annyira szeret állatokat gyógyítani, hogy ingyen is megteszi, sőt, a jelek szerint az útlevelek kiállításakor szívesen megfizeti a kötelező illetéket is. A képviselő válaszát kérésére változtatás nélkül közöljük.

Vasárnapi autóbusz-szerencsétlenség: voltak már problémák a szervezőkhöz köthető utak körül

Exkluzív 2021 augusztus 17.
Nem először került a sajtóhírekbe és a figyelem középpontjába az az utazásszervező cég, amelynek bérelt autóbusza vasárnap hajnalban 8 ember halálát okozó balesetet szenvedett az M7-es autópályán – tudta meg a PestiSrácok.hu. 2019-ben több sajtóorgánum is beszámolt róla, hogy magyar egyetemisták franciaországi síútja vált tortúrává, miután a magyar utazásszervezők hibás műszaki állapotú, román buszokkal vágtak neki a több ezer kilométeres útnak, végül az utasok egy része saját költségére, önállóan utazott haza. Majd még kártérítést sem kaptak. A "Suli Sí" szervezőcsapat és a hétvégi szerencsétlenségben érintett Rolitúra gyakorlatilag azonos céges hátteret mutat. Az Index és az Origo korábbi cikkei szerint az utakat szervező vállalkozók korábbi utazási irodáit többször megbüntették; volt olyan iroda, amely éveken át engedélyek nélkül hirdetett utakat.

A Mezey-válogatott egyik legnagyobb rejtélye a Nyilasi-ügy lett – Ma sem egyértelmű, hogy miért maradt itthon a csapatkapitány

Exkluzív 2021 június 2.
A Mezey-válogatott történetében három különlegesség, ha úgy tetszik, nagy rejtély, „titok” van. Az egyik az, hogy miként tudott szinte a semmiből kinőni egy világverő gárda? A másik, hogy miért ért véget ez a csodálatos menetelés úgy, ahogyan véget ért? A harmadik pedig az, hogy a csapat szellemi vezére és csapatkapitánya, Nyilasi Tibor vajon miért nem utazott ki a mexikói világbajnokságra? Visszaemlékező sorozatunk mai részében a Nyilasi-ügy hátterét igyekszünk feltárni.