Pesti Srácok

A háztartások és vállalatok konjuktúrája is javult a Századvég elemzése szerint

A háztartások és vállalatok konjuktúrája is javult a Századvég elemzése szerint

A Századvég Gazdaságkutató legfrissebb elemzése szerint érdemben is javult tavaly decemberben a lakosság és a vállalatok gazdasági közérzete. Az is közrejátszhatott a javulásban, hogy a gazdasági szereplők egyre közelebb érzik a vakcinát és ezzel a járványhelyzet végét, valamint az is, hogy a tavaszi negatív tapasztalatok miatt novemberben túlbecsülhették a bevezetett korlátozások hatását.

A lakossági index értéke a novemberi mínusz 14,9 pontról mínusz 10,6 pontra, míg a vállalati index értéke mínusz 21,4 pontról mínusz 16,4 pontra emelkedett a –100 és +100 közötti skálán. A gazdasági közérzet további javulásához a járványhelyzet enyhülésére, illetve a korlátozások akár csak részleges feloldására van szükség a Századvég elemzése szerint. A lakossági konjunktúraindexen belül mind a négy alindex, eltérő mértékben, de javult decemberben az előző hónaphoz képest. A háztartások változatlanul az inflációt ítélik meg legnegatívabban, és ezen a téren is volt a legkisebb javulás novemberhez képest. A korábbi hónapokhoz hasonlóan a vizsgált tényezők közül a foglalkoztatás megítélése volt a legkedvezőbb, –6,3 pont, amely 3,9 pontos javulást jelent az előző hónaphoz képest. A munkaerőpiaci helyzet kedvező megítélése azzal magyarázható, hogy a válsághelyzet ellenére nem került sor széleskörű elbocsátásokra, illetve azok egy része, akik a korlátozások nyomán elvesztették állásukat, el tudtak helyezkedni a betöltetlen álláshelyek valamelyikében. Kedvezőbbé vált az anyagi helyzet megítélése is decemberben, az alindex értéke 4,5 ponttal –8,8 pontra emelkedett, míg a legnagyobb javulást a novemberben a korlátozások bevezetése miatt érdemben visszaeső gazdasági környezet alindex mutatta fel: –19,9 pontról –14,7 pontra – közölték.

A Századvég kutatása szerint decemberben érdemben javultak a háztartások várakozásai a munkaerőpiaci folyamatokkal kapcsolatban, így ledolgozták a novemberi visszaesésüket és augusztusi szintjükre emelkedtek. Az év utolsó hónapjában a válaszadók 34,2 százaléka számított a következő egy év során a foglalkoztatás kismértékű növekedésére, míg 11,1 százalék volt a jelentős emelkedést várók aránya, szemben a novemberi rendre 26,5, illetve 8,7 százalékkal. Mindeközben a kismértékű csökkenést várók aránya 26,5 százalékról 18,2 százalékra, a jelentős visszaesést váróké pedig 16,0 százalékról 9,3 százalékra mérséklődött. A háztartások kilátásai a saját anyagi helyzetükkel kapcsolatban is javultak a kutatás szerint. Azok aránya, akik anyagi helyzetükben kismértékű javulásra számítanak, 21,9 százalékról 26,2 százalékra, míg azoké, akik jelentős javulásra számítanak, 4,7 százalékról 6,0 százalékra emelkedett egy hónap alatt. Ezzel párhuzamosan a kismértékű romlásra számítók aránya 17,5 százalékról 16,9 százalékra, míg a jelentős romlásra számítóké 10,2 százalékról 7,1 százalékra csökkent.

Érdemi javulást mutatott a vállalati konjunktúraindex értéke is decemberben. Mind a négy számított alindex értékében növekedést mértek, a legnagyobb mértékben az iparági környezet megítélése javult, a novemberi –9,2 pontról 4,1 pontra. Vagyis a vállalatok az év utolsó hónapjában sokkal optimistábbá váltak saját iparáguk kilátásait illetően, amely leginkább a vakcina közelségével indokolható. A vállalkozások körében változatlanul a gazdasági környezet megítélése a legnegatívabb, amely alindex esetében történt a legkisebb javulás is az előző hónaphoz viszonyítva: –31,9 pontról –29,3 pontra. A termelési környezet alindex értéke ezzel szemben decemberben –19,7 pontról –14,4 pontra, míg az üzleti környezeté –24,5 pontról –20,4 pontra javult. Előbbi így az augusztusi, míg utóbbi az októberi szintjére emelkedett. Az iparági környezet alindex javulása annak eredményeként következett be, hogy amíg novemberben még a vállalatok 28,0 százaléka számított az iparági kilátások kismértékű romlására a következő 1 év során, addig ez az arány decemberben már csak 21,0 százalék volt. Ezzel egyidejűleg a kismértékű javulásra számítók részaránya 21,4 százalékról 29,4 százalékra emelkedett.

PestiSracok facebook image

Hasonló javulás figyelhető meg a kereslettel kapcsolatos várakozásokban. Azok aránya, akik az iparági termékek, illetve szolgáltatások iránti kereslet kismértékű csökkenésére számítanak, a novemberi 26,0 százalékról 18,7 százalékra mérséklődött, míg a kismértékű növekedést várók aránya 26,4 százalékról 32,5 százalékra emelkedett. Mindkét kérdés vonatkozásában elmozdulás figyelhető meg a pozitív válaszok irányába, amely a kilátások javulását mutatja – olvasható a Századvég közleményében.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/Kovács Attila

Ajánljuk még

Húsz éve verték agyon Simon Tibort, a Fradi legendáját – Gyilkosai túl olcsón megúszták

Sport 2022 április 23.
Húsz éve, 2002. április 23-án hunyt el Simon Tibor 16-szoros válogatott labdarúgó, a Ferencváros legendás hátvédje. Az „elhunyt” szó persze sántít, hiszen a Fradi játékosát agyonverték. Magyar György, az egyik tettes védője korábban Szabó Gergő kollegánknak így foglalta össze az eseményeket: ezek a lények puszta szórakozásból vertek halálra egy menekülő, bocsánatot kérő és életéért könyörgő embert, majd ott hagyták saját vérében a flaszteren.

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.